Fenntartható fejlődési célok

A szöveg az UNESCO Fenntartható fejlődési célok oktatása című kiadvány kivonatolt, szerkesztett változata.
Forrás: ofi.hu/sites/default/files/attachments/fenntarthato_fejlodesi_celok_
oktatasa_unesco_2017.pdf

„A globális folyamatok sürgős változtatást igényelnek az életmódunkban, valamint a gondolkodásunkban és cselekedeteinkben. Ahhoz, hogy elérjük a változást, olyan új képességekre, értékekre és attitűdökre van szükségünk, melyek segítségével fenntarthatóbb társadalmat lehet kialakítani. Az oktatási rendszereknek választ kell adniuk erre a sürgető szükségletre azáltal, hogy meghatározzák a releváns tanulási célokat és tartalmakat; olyan pedagógiát vezetnek be, ami felkészíti a diákokat; és ösztönzi saját intézményeiket arra, hogy a fenntarthatósági alapelveket beépítsék a működési rendszereikbe. Az új, 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egyértelműen tükrözi az oktatás ezen új irányait” (Qian Tang PhD, az UNESCO oktatási főigazgató-helyettese).

A fenntarthatóságra nevelés

Ahogy a társadalmak a világ különböző pontjain próbálnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel és a globalizációval, sok új kihívással is szembe kell nézniük. Ilyen például az egyre nagyobb komplexitás és bizonytalanság; az elmagányosodás és társadalmi sokféleség; a bővülő gazdaság és kulturális egyformaság; azon ökoszisztéma degradációja, amitől mind függünk; valamint a természeti és technológiai veszélyeknek való mind nagyobb kitettség és sérülékenység. Egyre bővül az elérhető információ mennyisége. Az ilyen körülmények kreatív és önálló cselekvést igényelnek, mivel a helyzet összetettsége miatt nem elegendőek a szokásos problémamegoldó folyamatok, amikor szigorúan egy tervet követünk. Meg kell tanulnunk megérteni azt az összetett világot, amiben élünk. Képesnek kell lennünk az együttműködésre, arra, hogy felemeljük a szavunkat, és a pozitív változások érdekében cselekedjünk.

A fenntarthatóságra nevelés célja olyan kompetenciák fejlesztése, amelyek felkészítenek arra, hogy figyeljünk oda cselekedeteinkre, azok jelenlegi és jövőbeli társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti hatásaira helyi és globális nézőpontból egyaránt. Az embereket arra is fel kell készíteni, hogy összetett helyzetekben esetleg valami egészen új dolgot kell kitalálniuk ahhoz, hogy fenntartható módon tudjanak cselekedni; valamint arra, hogy saját közösségüket a fenntarthatóság felé terelve részt vegyenek a társadalmi-politikai folyamatokban is.

Egész intézményes megközelítés

A fenntarthatóságra nevelés nem csak arról szól, hogy a fenntarthatóságról tanítunk, és újféle tartalmakkal bővítjük a tananyagokat. Az iskoláknak és egyetemeknek olyan helyekké kellene válniuk, ahol meg is lehet tapasztalni a fenntarthatóságot, ezért az összes folyamatukat a fenntarthatóság alapelvei szerint kellene tervezniük. (…) Az egész intézményes megközelítés azt célozza, hogy a fenntarthatóság érvényesüljön az intézmény minden részében. Beletartozik a tananyagok újragondolása, a kampusz működtetése, a szervezeti kultúra, a diákok bevonása, a vezetés és a menedzsment, a közösséggel való kapcsolat és a kutatás. Ilyen módon az intézmény maga szolgál például a diákok számára. A fenntartható tanulási környezet, mint például az ökoiskolák vagy a zöld kampuszok, segíti az oktatókat és a diákokat abban, hogy a fenntarthatósági alapelveket a mindennapok részévé tegyék, valamint átfogó módon segít a kapacitásépítésben, a kompetenciák fejlesztésében és az értékalapú oktatásban.

Bár az egész intézményes megközelítés minden eleme fontos, az osztályban vagy más tanulási helyszíneken történő fenntarthatóságra nevelés szempontjából elsődlegesek a tanulás interaktív, integrált és kritikai formái – a tevékenységközpontú, változást előidéző pedagógia.

Az egész intézményes megközelítés legfontosabb elemei

• Az egész intézményre kiterjedő folyamat, amelynek során az összes érdekelt – vezetőség, tanárok, tanulók, adminisztrátorok – bevonásával dolgozzák ki az egész intézményre vonatkozó fenntarthatóságra nevelési jövőképet és tervet.
   
• Az intézmény új irányultságához szükséges technikai és pénzügyi támogatás, ideértve például a felhasználható jó példák összegyűjtését, a vezetőség és az adminisztratív munkatársak képzését vagy az útmutatók és az ezekhez kapcsolódó kutatások kidolgozását.
   
• Intézményközi együttműködés, ami elősegíti egymás kölcsönös támogatását, az egész intézményes megközelítés egymástól való tanulását, és elősegíti, hogy ezt a megközelítést minél többen megismerjék, és ezáltal adaptálni tudják.

Tevékenységközpontú, változást előidéző pedagógia

A fenntarthatóságra nevelés fő célja a diákok felkészítése arra, hogy aktív „fenntarthatósági állampolgárokká” váljanak, akik kritikusan tudnak gondolkodni, valamint részt tudnak venni a fenntartható jövő alakításában. Az ennek a célnak megfelelő pedagógiai megközelítés diákcentrikus, tevékenységközpontú és valós változást előidéző.

A részvételi tanítási-tanulási módszerek segítik a diákokat abban, hogy aktívan tegyenek a fenntarthatóságért. Amikor egy adott helyzethez kiválasztjuk a tanítási-tanulási módszert, figyelembe kell venni a tanulócsoport sajátosságait (például életkor, előzetes tudás, érdeklődés, képességek); a tanulási környezetet (például a tantervben való megjelenés, pedagógiai környezet, kulturális hagyományok); valamint az elérhető forrásokat és támogatást (például a pedagógus kompetenciája, tananyag, technológia, pénz).

A sokszínű és határon átnyúló tanulási környezet megteremtése, valamint a fenntarthatóságra nevelés holisztikus, átfogó képének kialakítása végett az oktatási intézményeknek és az oktatóknak ösztönözniük kell partnerségek kialakítását helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ahhoz, hogy a fenntarthatósági kihívásokra megfelelő választ tudjunk adni, nem elegendő a tudás egyféle nézőpontja, diszciplínája vagy útja. A különféle partnerségek, ideértve egy sor társadalmi szereplőt, mint vállalkozások, civil szervezetek, közintézmények, döntéshozók és/vagy egyének, új lehetőségeket nyitnak a tanulásban, és a kreativitás, valamint az innováció forrásai lehetnek. Egy olyan párbeszéd vagy projekt során, ami egy gyakorlati partnerrel való együttműködést is tartalmaz, a diákok sokat tudnak tanulni a valós élet kihívásairól, valamint tanulhatnak a partner tapasztalataiból. Ezzel egy időben a partner is fejlődik az együttműködés hatására, növelheti saját kapacitását annak irányában, hogy változást tudjon előidézni. A világ különböző részein élő diákok együttműködése segít látókörük szélesítésében, valamint elmélyíti tudásukat egy-egy témában. Például az online kurzusok jó környezetet teremtenek a globális párbeszéd gyakorlásához és elősegítik a másikra való odafigyelést és megértést.

A fenntarthatóságra nevelés legfontosabb pedagógiai megközelítései

• Diákközpontú megközelítés: A diákok előzetes tudása, valamint társadalmi tapasztalataik képezik a kezdőpontot ahhoz az ösztönző tanulási folyamathoz, amiben a tanulók a saját tudásbázisukat építik fel. A diákközpontú megközelítés megkívánja a tanulóktól, hogy értékeljék a tudásukat és a tanulási folyamatot, annak érdekében, hogy kezelni és ellenőrizni tudják azokat. Az oktatóknak ösztönözni és támogatni kell ezeket az értékeléseket. A diákközpontú megközelítés megváltoztatja az oktatók szerepét – inkább a tanulási folyamat segítőivé válnak (ahelyett, hogy olyan szakértők lennének, akik csak átadják a strukturált tudást).
   
• Tevékenységorientált tanulás: A tevékenységorientált tanulásnál a diákok részt vesznek a tevékenységben és a tanulási folyamat, valamint a személyes fejlődésük szempontjaiból értékelik a saját tapasztalataikat. Ez a tapasztalat lehet egy projekt, egy szakmai gyakorlat, egy műhelymunka levezetése, egy kampány lebonyolítása stb. A tevékenységorientált tanulás Kolb tapasztalati tanulási ciklusokról szóló elméletét követi a következő szakaszok szerint: 1. konkrét tapasztalás; 2. tudatos megfigyelés és reflektálás; 3. elvont fogalomalkotás az általánosításhoz; 4. a tapasztalatok alkalmazása új helyzetben. A tevékenységorientált tanulás növeli a tudást, fejleszti a kompetenciákat, tisztázza az értékeket, mivel összeköti az elvont fogalmakat a tanuló életének személyes tapasztalataival. Az oktató szerepe az, hogy olyan tanulási környezetet teremtsen, ami illik a tanuló tapasztalataihoz, és elősegíti a gondolkodási folyamatokat.

Ötletek a fenntartható fejlődési célok (FFC) oktatásához

FFC 1 | A szegénység felszámolása
Mindenhol véget kell vetni a szegénység összes formájának

• Fair trade termékeket árusító diákcég tervezése és működtetése.
• A helyi civil szervezetekkel, magánvállalkozókkal és/vagy közösségi csoportokkal stb. együttműködve olyan helyi szolgáltatás megtervezése és kivitelezése, ami a szegények tanítására és/vagy elhelyezkedési esélyeik növelésére irányul, csökkenti veszélyeztetettségüket, növeli a rezilienciájukat.

FFC 2 | Az éhezés megszüntetése
Véget vetni az éhínségnek, elérni az élelmiszer-biztonságot, fejleszteni az élelmezést és előmozdítani a fenntartható mezőgazdaságot

• Szerepjáték kistermelők és nagyvállalatok eljátszásával olyan globális piacon, amit befolyásolnak az adók, segélyek, vámok, kvóták stb.
• Tanulmányutak és kirándulások szervezése a fenntartható mezőgazdaság gyakorlati helyszíneire.
• Az élelmiszer nyomon követése a gazdától az asztalig – termesztés, betakarítás, az étel elkészítése, például városi vagy iskolakertek projektjei.
• A tanulók biztatása arra, hogy összekapcsolják a maradék ételeket és az arra rászoruló embereket.
• Élelmiszerek életciklusának elemzése.

FFC 3 | Egészség és jólLét
Biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jóllétet mindenki számára minden korosztályban

• Videofilmek megtekintése egészségtámogató viselkedésekről (például óvszer használata a biztonságos szex érdekében, drogárusítók visszautasítása).
• Egészségmegőrző és betegségmegelőző műhelymunkák szervezése (például testmozgás, egészséges ételek készítése, óvszerhasználat, szúnyogháló használata, vízzel terjedő betegségek kórokozóinak kimutatása és kezelése).

FC 4 | Minőségi oktatás
Biztosítani az átfogó és igazságos minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára

• Fenntarthatóságra nevelési projekt tervezése és megvalósítása az iskolában, egyetemen vagy helyi közösségben.
• Az ifjúsági szakértelem világnapjának (július 15.), az olvasás világnapjának (szeptember 8.), a pedagógusok világnapjának (október 5.) megünneplése vagy részvétel az oktatás nemzetközi hetében.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Milyen a fenntartható iskola?”

FFC 5 | Nemek közötti egyenlőség
Megvalósítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint segíteni minden nő és lány felemelkedését

• Egy nap eltöltése hagyományos női vagy férfimunkával (szerepcserével).
• Felmérés arról, hogy a természeti veszélyek és katasztrófák hogyan érintik a nőket, lányokat, férfiakat és fiúkat.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Mi a különbség az egyenlőség és a méltányosság között, és hogyan jelentkezik ez a munka világában?”

FFC 6 | Tiszta víz és alapvető köztisztaság
Biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára

• Saját vízlábnyom kiszámítása.
• Helyi fenntartható vízhasználat kidolgozása sikeres példa alapján.
• Partnerség kialakítása olyan régió iskolájával, ahol vízhiány vagy -fölösleg van.
• Kirándulás vagy tanulmányút szervezése a helyi vízművekhez; az iskolai és az otthoni vízminőség mérése.
• Tudatosságnövelő kampány vagy ifjúsági akció tervezése és szervezése a vízről és jelentőségéről.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Milyen emberi tevékenység végezhető víz nélkül?”

FFC 7 | Megfizethető és tiszta energia
Biztosítani a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiát mindenki számára

• A saját energiahasználat áttekintése és vita erről, pl. az energiahasználat rangsorolása (szubjektív szempontok szerint), „alapszükségletek” kielégítésétől (pl. főzés) a „luxusig” (pl. úszómedence üzemeltetése).
• Energiaközpontba való kirándulás, egybekötve etikai vitákkal a különböző energiatípusok előnyeiről és hátrányairól.
• A jövőbeli energiatermelés, -ellátás és -felhasználás lehetséges forgatókönyveinek elemzése.
• Saját intézményben vagy helyi szinten történő energiatakarékossági kampány.
• Csoportos projektmunka a napi szükségleteink előállításához felhasznált energiamennyiségről. Például mennyi energia kell egy kiló kenyér vagy a reggeli müzlink elkészítéséhez?
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Hogyan függ össze az energia és az emberi jólét?”

FFC 8 | Tisztességes munka és gazdasági növekedés
Előmozdítani a hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedést, a teljes és eredményes foglalkoztatást, valamint a méltó munkát mindenki számára

• Az „ördög ügyvédjének” szerepe a különböző gazdasági növekedési modellek esetében.
• Vállalkozások és szociális vállalkozások tervezése és megvalósítása.
• A munkáltatók és munkavállalók szükségleteinek és szempontjainak felmérése interjúk segítségével.
• Összetett élet- és karrierutak feltérképezése.
• A munkáltató szerepének eljátszása.

FFC 9 | Ipar, innováció és infrastruktúra
Alkalmazkodó infrastruktúrát építeni, előmozdítani az átfogó és fenntartható iparosodást, valamint elősegíteni az innovációt

• Szerepjáték egy áramszünetes napról.
• Üzleti terv készítése helyi vállalkozók részére természeti katasztrófát követően.
• Energiacsökkentő akcióterv készítése a saját közösség számára.
• Jövőkép kidolgozása egy fosszilis energiától mentesen közlekedő világról.
• Diákok vagy fiatalok bevonása közösségi terek kialakításába.
• Felmérésen (kikérdezésen) alapuló projekt a következő témában: „Minden innováció jó?”

FFC 10 | Egyenlőtlenségek csökkentése
Csökkenteni az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségeket

• Egyszerű erőforrás-elosztási játék a méltánytalan és egyenlőtlen bánásmód pszichológiai hatásairól vagy a természeti katasztrófák közösségre való, egyenlőtlenségen keresztül megmutatkozó hatásairól.
• A saját intézményen belül megjelenő társadalmi csoportok eloszlásának elemzése.
• Személyes történet elemzése előjogok és kirekesztettség szempontjából.

FFC 11 | Fenntartható városok és közösségek
A városokat és emberi településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá és fenntarthatóvá tenni

• Kirándulás ökofalvakba és egyéb „élő kísérleti helyekre”, szennyvíztelepekre és más szolgáltatókhoz, megnézni a jelenlegi és a legjobb gyakorlatokat.
• Beszélgetés idősebb emberekkel arról, hogy a településük hogyan változott az utóbbi időkben; milyen a kapcsolatuk a tájjal. A település és változásainak felfedezése a művészetek, irodalom és történelem segítségével.
• Közösségi kert kialakítása.
• A környék feltérképezése a következő szempontokból: a közösségi terek jó felhasználása, emberléptékű tervezés, a közösség igényeinek figyelembevétele, zöld felületek, a legveszélyeztetettebb helyek stb.
• Videoklip készítése egy fenntartható városról.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Fenntarthatóbb lenne-e, ha mindannyian városokban laknánk?”

FFC 12 | Felelős fogyasztás és termelés
Biztosítani a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat

• Az egyéni ökológiai lábnyom kiszámítása és ennek értékelése.
• Különböző termékek elemzése (pl. mobiltelefonok, számítógépek, ruhaneműk) életciklus-elemzés használatával.
• Diákvállalkozás működtetése fenntartható termékek termelésére és eladására.
• Szerepjáték a kereskedelmi rendszer szereplőivel (termelő, hirdető, fogyasztó, hulladékkezelő stb.).
• Dokumentumfilmek megtekintése a termelési és fogyasztási szokásokról (pl. Annie Leonard: Tárgyaink története).
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Arról szól-e a fenntarthatóság, hogy lemondunk dolgokról?”

FFC 13 | Fellépés az éghajlatváltozás ellen
Sürgősen cselekedni a klímaváltozás és hatásai leküzdése érdekében

• Szerepjáték az éghajlatváltozás hatásainak érzékeltetésére különböző szempontok szerint.
• Különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek elemzése, figyelembe véve előfeltevéseiket, kö­vet­kez­mé­nyei­ket és a hozzájuk vezető fejlődési utakat.
• Közösségi részvételre serkentő, klímaváltozással kapcsolatos honlap vagy blog létrehozása.

FFC 14 | Óceánok és tengerek védelme
A fenntartható fejlődés érdekében megőrizni és fenntarthatóan használni az óceánokat, tengereket és tengeri erőforrásokat

• Iskolai vita a halászati források fenntartható használatáról és kezeléséről.
• Esettanulmány készítése a különböző országok tengerhez való kulturális és megélhetési kapcsolódásáról.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Nekünk van szükségünk az óceánra, vagy az óceánnak ránk?”

FFC 15 | Szárazföldi ökoszisztémák védelme
Védeni, visszaállítani és előmozdítani a földi ökoszisztémák fenntartható használatát, fenntarthatóan kezelni az erdőket, leküzdeni az elsivatagosodást, valamint megfékezni és visszafordítani a talaj degradációját és a biodiverzitás csökkenését

• A helyi élővilág feltérképezése: populációk, határok, fragmentációt okozó határok (például utak), invazív fajok.
• Komposztáló műhelymunka megszervezése.
• Természetes kert létrehozása városi környezetben, ahol az állatok jól érzik magukat, például „rovarhotel”, kis tó stb.
• A Föld napja (április 22.) és a környezetvédelmi világnap (június 5.) megünneplése.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Miért fontos a biodiverzitás?”

FFC 16 | Béke, igazság és erős intézmények
A fenntartható fejlődés érdekében előmozdítani a békés és befogadó társadalmakat, biztosítani a mindenki számára elérhető igazságszolgáltatást és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézményeket létrehozni

• Vallásközi párbeszéd az iskolában az igazságosságról és egyenlőségről.
• Vita szervezése történelmi és kulturális igazságossági kérdésekről, mint eltűnések Argentínában, apartheid Dél-Afrikában, valamint arról, hogy ezek az igazságossági kérdések hogyan alakultak ki.
• Felmérésen alapuló projekt a következő témában: „Hogyan nézne ki egy békés világ?”

FFC 17 | Partnerség a célok eléréséért
Megerősíteni a végrehajtás módjait és feléleszteni a fenntartható fejlődés globális partnerségét

• Partnerség a világ különböző régióinak iskolái, egyetemei vagy egyéb intézményei között.
• FFC szemléletformáló kampány tervezése és megvalósítása.
• (Ifjúsági) kampány tervezése és szervezése az FFC-kről és jelentőségükről.