Olvasási idő: 
7 perc
Author

Falra festett tehetséggondozás

Badacsonytomaj lakói és az arra járó turisták előtt is felvillanthatták tehetségüket, kreativitásukat a Szín-Vonal Alapfokú Művészeti Iskola diákjai. Munkájuk eredményét bárki láthatja például a városi strand 90 méter hosszú falazatán. Minderre nem lett volna lehetőségük, ha nincs a Nemzeti Tehetség Program. Baranyai Zoltánné igazgatót a tapasztalatokról kérdeztük.

– Mióta foglalkoznak tehetséggondozással és miként?

– A Szín-Vonal Alapfokú Művészeti Iskola 2005 óta 30 település 6 és 18 év közötti fiataljainak alapfokú művészetoktatását biztosítja képző- és iparművészeti ágon a tapolcai és a zirci járásban. Alapítványi fenntartású intézményünk több sikeres tehetséggondozó programot valósított meg az elmúlt években. Fejlesztő munkájának hatását nemcsak az országos tanulmányi versenyeken elért eredményeink tanúsítják, hanem módszertani kiadványaink is (Színvonal a művészetoktatásban – 2011, Színvonal a tehetséggondozásban – 2012). Az iskolánk által működtetett Színvonal Tehetségpont több nemzetközi fórumon is megmutatkozott. Idén májusban egyébként a Gifted Education International című nemzetközi folyóiratban is elismerősen szóltak tehetséggondozó munkánkról.

– Úgy tudjuk, többször is sikerrel vettek részt a Nemzeti Tehetség Programban. Hogyan tudták hasznosítani az így megszerzett forrásokat a tehetséggondozás érdekében?

– Tavaly például az NTP-AMI-11 pályázat keretében 60 órás programot valósítottunk meg székhelyünkön, Badacsonytomajon, Tehetségígéretekkel a közvetlen környezetért, annak megóvásáért, gazdagításáért, idegenforgalmáért címmel. A helyi városgazdálkodással korábban azon tanakodtunk, hogy rendkívül csúnya, lelakott a badacsonyi strand, a kiszolgálóhelyiségek kopottak. A program keretében, alapos felkészülési időszak után arra vállalkoztunk, hogy egy 90 méter hosszú óriási falfelületre látványos idegenforgalmi pannót készítünk a gyerekekkel, összesen 60 tanulóval. Az alkotómunka ott folyt a strandolók, a város lakossága és az idelátogatók szeme előtt, így mindenkinek megmutathatták a diákjaink a tehetségüket. A felkészítés az iskola falain belül zajlik, de a pannó előtt elhaladva mindenki láthatja, hogy milyen nagyszerű dolgokra képes egy tanuló. Egyhetes program volt, mire elkészült a hatalmas méretű pannó. A gyerekek minden nap közvetlenül kaphattak visszaigazolást, tetszésnyilvánítást azzal kapcsolatban, hogy hogyan dolgoznak. Nagyon érdekes felajánlások is megfogalmazódtak egyébként, például a munkájukért cserébe ingyen használhatják a vízibicikliket, de volt, aki csokit vitt nekik. Lelkesen gratuláltak nekik az arra járó külföldiek is. Sokkal sikeresebb volt így a képzés, mintha az iskolában gyakoroltunk volna, ráadásul az említett fal azóta is áll, öregbíti az iskola diákjainak hírnevét, tényleg gyönyörű szép munka lett.

A kezdeményezésünk olyannyira sikeres volt, hogy ezen felbuzdulva idén is hasonló fába vágtuk a fejszénket: az NTP-AMI-12 azonosítójú, Nagy méretű pannó festésével idegenforgalmi kalauz készítése a Művészetek Völgyében címet viselő pályázatunk keretében a Művészetek Völgyének településeiről (Kapolcs, Pula, Vigántpetend, Monostorapáti, Taliándörögd, Nagyvázsony, Öcs) készítünk egy hatalmas méretű körpannót, olyasmit, mint amilyen a híres Feszty-körkép is. Ez nemcsak hogy kalauzként szolgál az ide érkezőknek, de mindenki találkozhat a tehetséges diákok munkájának eredményével, és szép kiállítási anyag is. A tehetséggondozáshoz hozzátartozik az is, hogy amikor a gyerekek közvetlenül érzik a munkájuk hasznát, akkor egészen másképp dolgoznak, és sokkal eredményesebb is a tevékenységük.

Ezenkívül nemcsak résztvevői, hanem szervezői is vagyunk országos tanulmányi versenyeknek, és ehhez is megpróbálunk forrást szerezni. Egy tavalyi pályázatunk, a Szemet gyönyörködtető szemét lényege az volt, hogy hulladékanyagból kellett kifutón hordható, nagyon szép ruhát és ehhez való öltözék-kiegészítőt, például kalapot tervezni és készíteni. Az ország szinte minden pontjáról jöttek a 10 és 22 év közötti fiatalok. A tanulók kreativitását kívántuk ezzel előhozni, ráadásul nagyon sokat tudtak egymástól is tanulni, hiszen megismerték a társaik munkáját is a bemutatkozáskor. Ennek folytatásaként idén cipőt is készítenek a fiatalok, de ezt összekapcsoltuk képzőművészeti projekttel is, hiszen a cipőnek van doboza is, és a dobozban egy életteret kell felépíteni. Ez a pályázat NTP-MV-12 kódszám alatt készült, és a Tárgytervező és kivitelező verseny az alkotói képességek előhívása érdekében címet viselte.

Sikerrel vettünk részt az NTP-MH-12P pályázaton is, melyen Téri-vizuális tehetséggondozó munka szakmai színvonalának emelése mentori hálózattal címmel indultunk. Érdemes megemlíteni a TÁMOP-os pályázatokat is, például a Tehetséghidak programot, melynek keretében az intézményünkben a kisebb diákok mellé középiskolás vagy végzett középiskolásokat helyezünk el mentorként és velük úgynevezett Gazdagító programpárokat valósítunk meg. Ennek során textiles szakirányú elméleti felkészítést végeztünk májusban, amit egy intenzív, egyhetes bentlakásos rész követ, amikor is nemcsak a tanárok adják át tapasztalataikat a diákoknak, hanem a középiskolások is, vagyis dupla segítéssel történik az ő tehetséggondozásuk.

– Nagyon izgalmas kezdeményezésekről van szó. A Nemzeti Tehetség Program nélkül nem is tudták volna megvalósítani ezeket?

– Meg kell vallanom, hogy ha nem lennének ezek a pályázatok, akkor nem igazán tudnánk a tehetséggondozást ilyen szinten művelni. Természetesen ezenkívül is foglalkoznak a kollégáink tehetséggondozással, ennek is köszönhető, hogy ha van egy országos tanulmányi verseny, akkor biztosan a díjak jelentős részét elhozzuk, de azok a pluszok, amiket ezek a pályázatok tesznek lehetővé, hogy intenzív nyári programokat is hozzá tudunk tenni az éves folyamatos felkészítésekhez, rendkívül fontosak, hiszen a tanulók motiváltabbak lesznek, és hasznosan tölthetik el a szabadidejüket.