„Ez is komoly tapasztalatot jelent majd mindannyiunknak”

Az új, tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállás rövid idő alatt valósult meg. Mit gondol, hogyan „vizsgáztak” a pedagógusok és a diákok ebben a váratlan helyzetben?

Én azt tapasztalom, hogy az átállás gyorsasága és eredményessége mindenkit meglepett, sokan nem fogadtak volna arra, hogy ez ennyire jól sikerül. Nagyon sok munka volt ebben, már a bejelentés napján pedagógusok tízezrei mozdultak meg, nem azt nézve, hogy hétvége van, hanem azt, hogy ezt most meg kell oldani. Ha jeggyel kellene értékelnem, jelesre vizsgáztak.

Az állami fejlesztésű Nemzeti Köznevelési Portál új verziója és az okostankönyvek is az új tanrend első napján debütáltak, az eddigi reakciók alapján az oldal nagy népszerűségnek örvend. Mi volt az oktatásirányítás célja a portál életre hívásával?

Az teljesen egyértelmű, hogy a hagyományos, papíralapú tankönyvek mellett érdemes a modern, digitális technológiákra épülő tudásátadás és kompetenciafejlesztés eszközrendszerét is megteremteni. Ez a fejlesztés évek óta készült, szeptemberben terveztük publikálni, de az új helyzetben ezt is be kellett vetnünk és láthatóan bevált, a Nemzeti Köznevelési Portál naponta 70-80.000 egyedi látogatóval is megbízhatóan működik.

Mitől okosabb az okostankönyv egy hagyományos tankönyvhöz képest?

A papír kötöttséget jelen, csak kétdimenziós, másként illusztrál, egy online okostankönyvben jóval több a lehetőség a demonstrációra, például kísérletek vagy animációk beépítésével, de különféle nehézségű feladatok felkínálása és a megoldások kiértékelése is a lehetőségek között van.

Talán megállapítható, hogy soha nem látott összefogás valósult meg a kialakult helyzetben az állami és a piaci szereplők között. Érkeztek-e ötletek, együttműködési felajánlások az államtitkárságra?

Amint a helyzet és a követendő irány nyilvánvalóvá vált, folyamatosan érkeztek a felajánlások, mindenki segíteni akart az iskoláknak, a kollégáknak, a tanulóknak. A magunk részéről ezt örömmel üdvözöltük és az Oktatási Hivatal oldalán közzétett ajánlásba be is építettük, közzé is tettük a felajánlásokat.

Április 1-jén megjelent a 2020/2021. tanévi tankönyvjegyzék. A rendelés a korábbiakban megszokott menetrendben és módokon történik?

Nincs érdemi eltérés a megszokott menetrendtől. Vannak ugyan könyvek, amelyek átdolgozás alatt állnak, de ilyen eddig is volt, a tankönyvjegyzékre minden évben még júniusban is kerültek fel további tételek. A szeptember ugyanakkor nagy változást hoz, hiszen az új tanévben már minden tanuló ingyenesen kapja a tankönyveket. Az adminisztráció is csökken, a tárca közvetlenül a KELLO-val számol el, így az intézmények csak megrendelik és megkapják a tankönyveket, nincs pénzügyi feladatuk.

Ezen könyvek között lesznek újak is, vagy átdolgozzák az eddig jól bevált tankönyveket az új Nemzeti alaptantervnek (NAT) megfelelően?

Néhány kivételtől eltekintve átdolgozásokról beszélhetünk. Mivel a tantárgyi struktúra nem sokat változott, ez a megoldás a célravezető. A cél pedig az, hogy az új NAT-hoz illeszkedő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek a tanulók asztalára, illetve okostankönyvek formájában a monitorokra.

Kaptak-e olyan visszajelzéseket, hogy a készségtárgyak – vagyis a testnevelés-, ének- vagy rajzóra – megtartását miként tudják megoldani a pedagógusok? Hogyan tanácsos osztályozni jelen helyzetben a munkát?

Az ének és a rajz még akár jól meg is oldható, hiszen a rajzot le lehet fényképezni és el lehet küldeni, énekből pedig akár élőben is figyelemmel kísérhető a tanuló. Ezzel együtt is egyénre szabott, korrekt értékelésre van szükség, a gyermeknek szüksége van a visszacsatolásra, történjen az bármilyen formában, tehát nem csak a jegyadásra gondolok. A tanulmányi rendszerek használati statisztikáiból azt látjuk egyébként, hogy szép számmal rögzítenek a pedagógusok értékeléseket, tehát ez is működik.

Az oktatási akciócsoport javaslata alapján a kormány úgy döntött, hogy mégis megtartják a tavaszi érettségi vizsgákat. Milyen érvek szóltak a javaslat mellett?

Az ajánlás kidolgozásakor a legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett valósíthassuk meg a vizsgákat, ezért javasoltuk, hogy csak írásbeli vizsgát szervezzünk, tehát mi a módszerre tettünk javaslatot. A nemzetközi tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy máshol is hasonló döntések születtek: Ausztriában csak írásbelit terveznek, Szlovákiában csak szóbelit. Dániában hagyományos rend szerint megtartják, jelenleg Németország tartományainak többsége is így készül, Finnországban előrébb hozták és már meg is tartották az érettségit.

Az, aki nem felvételizik, nem kötelező, hogy most érettségi vizsgát tegyen. Ez azt jelenti, hogy sokan dönthetnek úgy, hogy mégis májusban érettségiznek, azzal az indokkal, hogy pár hónap, netán egy év múlva elfelejtik az eddig tanultakat, esetleg nem szeretnének szóbeli vizsgát? Mikor lenne lehetősége a nem most érettségizőknek a vizsgák letételére?

Az a fontos, hogy legyen mód a visszalépésre. Azt nem tudjuk még, hogy hányan élnek majd ezzel a lehetőséggel. A pótlásra bármely soron következő érettségi időszakban sor kerülhet, ezt nem szeretnénk korlátozni, sőt, a létszámok függvényében az ősszel a hagyományoshoz képest kibővített érettségire készülünk, ahogyan a felsőoktatás is több, keresztfélévben induló képzést fog meghirdetni. Nem kell tehát egy évet várni annak sem, aki most a halasztás mellett dönt.

Mi a helyzet a már érettségizett, de felvételizni szándékozó jelentkezőkkel abban az esetben, ha az egyetem egy másik tantárgyból ír elő érettségit vagy emelt szintű vizsgát? Ebben az esetben ők is vizsgázhatnak májusban?

Ők természetesen érettségizhetnek.

Eddig az emelt szintű idegen nyelvi érettségi alap- vagy középfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felelt meg. Jelen helyzetben, a szóbeli vizsgarész hiányában is nyelvvizsgával egyenértékű okiratnak minősül majd az érettségi?

Az akciócsoport javaslata alapján teljes értékűnek minősülne a csak írásbelin alapuló érettségi vizsga. Fontosnak ítéljük, hogy ne félmegoldásokat keressünk, melyek később az érintetteknek még egy csomó bosszúságot okozhatnak.

Tudva ugyan, hogy másik minisztérium alá tartozik, de született-e javaslat az oktatási akciócsoporton belül a szakképzésben vizsgázókkal kapcsolatban?

Igen, ott is áttekintettük a szükséges lépéseket, és az érettségire vonatkozó szabályokat alapul véve elkészült egy rendelettervezet, amely megnyugtatóan rendezi majd ezt a kérdéskört.

Az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele az 50 órás közösségi szolgálat elvégzése. Mi a helyzet azokkal, akik az utolsó hónapokra hagyták ezen kötelezettség teljesítését?

Azzal a javaslattal éltünk az intézmények felé, hogy az adott iskolában az arra rászoruló többi tanuló digitális tanulásának mentorálásával is teljesíthető legyen a közösségi szolgálat, így lényegében mindenki meg tudja szerezni az 50 órát.

A pedagógusminősítéssel és tanfelügyelettel kapcsolatos, folyamatban lévő eljárásokat a 2020/2021-es tanévre halasztják. Milyen egyéb, a pedagógusokat érintő átütemezésekről döntött a szaktárca?

Ebből inkább csak következik, hogy a gyakornokoknak sem kell májusban minősülniük, bár ez előírás lenne, de jelen helyzetben ez nem kivitelezhető, hátrány viszont nem érheti őket, ezért ebben az esetben is tolunk a határ­időn.

Ön szerint milyen pozitív hozadéka, tanulsága lehet a digitális munkarendnek az iskola falai közé visszatérve? Megváltoztathatja-e a szerzett tapasztalat a tanulási, tanítási szokásokat a közeljövőben?

Ez nem kérdés, ebben egészen biztos vagyok. Nem fognak eltűnni a különféle alkalmazások, a különféle szoftverek nyújtotta előnyökről nem kell majd lemondani. Abban is biztos vagyok, hogy jelenleg tanárnak, diáknak egyaránt hiányzik az iskola, a közösség, azoknak is, akik két hónapja esetleg még azt mondták volna, hogy nem szeretnek iskolába járni. Ez is komoly tapasztalatot jelent majd mindannyiunknak.

A végére egy személyes kérdés: Ön négy gyermek édesapja; hogyan birkóznak meg otthon az iskolai feladatokkal?

Sok feladatot kapnak a gyerekek, egy falra ragasztott táblázatban vezetik a teljesítést. A nejem felügyeli a munkát, náluk elrendelték az otthoni munkavégzést, így ő dolgozik is és a tanulásban is segít. Úgy érzékelem, hogy a gyerekek szeretik az új platformokat, nagyon sokat fejlődtek ezen a téren. Sok mémet mutatnak nekem esténként a digitális oktatás mindennapjaiból, ezeken jókat mosolygunk, jó látni, hogy a híres magyar humor minden helyzetet feldolgoz.

Az interjú 2020. április 17-én készült.