Olvasási idő: 
7 perc

Ez a verseny ajtókat nyithat meg a fiatalok előtt

A Magyar Innovációs Szövetség évtizedek óta keresi a tehetségeket és támogatja a kutató fiatalokat. Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) és a Magyar Fiatal Tudósok Társasága (MAFITUD) azzal a céllal jött létre, hogy elkísérje a kutatni vágyó magyar diákokat akár a Regeneron ISEF Világbajnokságig is. A tehetséggondozás egyik fő zászlóvivőjével, a MAFITUD alapítójával, Ivánka Gáborral beszélgettünk.

Hogyan került kapcsolatba a Magyar Fiatal Tudósok Társaságával, és pontosan milyen feladatot lát el jelenleg a tehetséggondozás területén?

A 2004-ben alakult MAFITUD annak idején az én ötletem alapján jött létre, alapításának célja pedig az volt, hogy a díjazottak kapcsolatban maradjanak egymással az innovációs versenyt követően is. Ez egy zárt klub, ahol automatikusan tagok lesznek azok, akik az országos innovációs versenyen dobogós helyezést értek el. A Magyar Innovációs Szövetségnek a tehetséggondozás a legfőbb feladata, de a tehetséggondozás nem állhat meg ott, hogy a díjkiosztás után a csapatok nemzetközi versenyekre mennek. Érdemes követni a versenyzők életútját is, hiszen ők állnak majd példaként a következő generáció előtt. Ennek az utánkövetésnek egy nagyon jó eszköze a MAFITUD. Én 1997-ben voltam versenyző, bronzérmet nyertem a milánói európai döntőn. A Magyar Innovációs Szövetség egy évre rá felkért, hogy segítsek a magyar csapat felkészítésében. Ez a felkérés azóta oda vezetett, hogy évek óta vezetem a magyar delegációt a nemzetközi versenyeken.

Ön kísérte el idén szeptemberben is a fiatalokat az EU Fiatal Tudósok versenyére. Milyen élmény volt Önnek a verseny? Mennyire jelent ez a verseny mérföldkövet a fiatalok életében?

Az uniós bajnokság hatalmas élmény volt számomra, hiszen három év után tértünk vissza az élő versenyzéshez. Nemrég értünk haza a legutóbbi versenyről, Hollandiából, és a magyar delegáció tagjai mind azt mondták, hogy nagyon nagy inspirációt kaptak kint. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb dolog, amit az európai verseny el tud érni, hogy az álmokat megvalósíthatóvá teszi a fiatalok fejében. Elhiszik, hogy igenis képesek a terveik megvalósítására. Látják, más versenyzők mit értek el, látják a zsűrit, akik közül sokan szintén versenyzők voltak, és felbátorodnak, hogy folytassák a munkát.

Milyen feltételekkel lehet részt venni az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián?

A versenyre egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve lehet jelentkezni, de van egy korosztályi feltétel is. Csak azok jelentkezhetnek, akik 2002. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. között születtek, és még nem kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat. Ez azért fontos, mert a nyertesek részt vesznek az EU Fiatal Tudósok Versenyén is, amelynek szintén korhatáros feltételei vannak. A fiataloknak egy kidolgozandó vagy megoldásra váró problémát kell leírniuk maximum 2 oldal terjedelemben. Ez az ötlet lehet alaptudomány, egy matematikai probléma megoldása, mérnöki munka vagy akár orvosi téma is, hiszen erre a versenyre nemcsak innovációs, hanem tudományos munkákat is várunk. A továbbjutott ötletek kidolgozásában segítünk, illetve a legjobbak bekerülnek a döntőbe.

Mi indokolta a névváltoztatást?

A névváltoztatásnak az egyik oka az volt, hogy egy sokkal rövidebb, közérthetőbb nevet szerettünk volna adni a versenynek, hasonlóan az OKTV-hez. A másik ok, hogy szerettem volna az ilyen típusú versenyekhez hasonló nevet adni ennek a rendezvénynek is, hiszen a tantárgyi olimpiáknak, mint például a Matematikai Diákolimpia, igen nagy múltjuk van, és az innovációs versenyt is már 32 éve rendezik meg. A korábbi évekhez képest nagy változások történtek a verseny felépítésében is. Egy nagyon régi álmunk volt, hogy a magyar verseny is, mint a nemzetközi versenyek, kiállításszerű legyen és többnapos. Ezt mostanra sikerült megvalósítani. A következő, tehát a 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia már ilyen lesz. Egy standon belül kell a zsűrinek bemutatni a különböző pályamunkákat. Emellett programokat szervezünk a fiataloknak, a végén egy záró eseménnyel, díjátadóval.

Mivel ösztönözné azokat a fiatalokat, akik kacérkodnak a versenyen való indulás gondolatával, netán még egyáltalán nem hallottak róla?

A díjazás mellett motiváló lehet a fiatalok számára a porcelánszobor, Gulyás Kati szobrászművész alkotása, mely egy lépcső, a tetején egy gömbbel, ami az innovációt jelképezi. Ez a szobor a diák életének része lesz, akár az otthonában vagy az irodájában. Pénzjutalmat is kapnak a diákok, az első 3 helyezett 200.000–500.000 Ft-ot, míg további 10-15 kiemelt dicséretes pályázó 100.000 Ft jutalomra lesz jogosult. Emellett az 1–3. helyezett 100 többletpontot kap a felvételi eljárás folyamán és automatikusan részt vesz az EU Fiatal Tudósok versenyén, a magyar válogatott tagjaként, továbbá a legjobb pályázók közül kerülnek ki azok is, akik a világbajnokságon részt vehetnek. Ezt jövőre Dallasban rendezik, ahol 80 ország delegáltjai találkoznak majd. Akik a világbajnokságon részt vesznek, azoknak arra is van esélyük, hogy egy kisbolygót nevezzenek el róluk. Jelenleg 5 ilyen magyar nevű kisbolygó van a világűrben, így érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen élet vár arra a diákra, akiről már ilyen fiatal korában egy kisbolygót neveznek el. Delegálunk diákokat a Nobel-díj-átadó ceremóniára is, minden évben egy magyar fiatal részt vehet a díjátadón és a hozzá tartozó tudományos fórumon. Tehát a magyar versenyen részt venni nem csak egy díjat jelent; ajtókat nyithat meg a fiatalok előtt, akár azzal, hogy bekerül az önéletrajzukba, akár azzal, hogy felkelti a tudományos vagy az üzleti élet érdeklődését.

Miként ismerik el a fiatalokat felkészítő pedagógusok munkáját?

Nagyon fontosak a felkészítő tanárok is a versenyen, őket kiemelt figyelemben részesítjük. A legeredményesebb tanárok már több éve külön díjazásban is részesülnek, mint ahogy a legkiemelkedőbb iskolák is. A legkiemelkedőbb felkészítő pedagógusok 600–800 ezer forint közötti egyszeri elismerésben részesülnek, míg a legeredményesebb 8-10 iskola 800.000 és 1.000.000 Ft közötti egyszeri támogatást kap.