Évfordulók

2024. január

Kempelen Farkas
1734. január 23. – 1804. március 26.

Január 23-án ünnepelte volna 290. születésnapját Wolfgang von Kempelen (1734–1804), a pozsonyi csodabogár, akit páratlan tudományos és művészi jártassága miatt titokzatos varázslóként, boszorkánymesterként, újabban felvidéki Leonardóként, pozsonyi Brunelleschiként is emlegetnek, és akire mi, magyarok mint szépemlékű honfitársunkra, Kempelen Farkasra emlékezünk. Párját ritkító mérnöki tudását és mechanikai érzékét filozófiai és jogi tanulmányokkal egészítette ki. Egyaránt elismert ötvös és keresett építész volt, de a fonetika tudományának előfutáraként is tisztelhetjük. Noha érdeklődése leginkább a matematika és fizika világába húzta, tudományos tevékenysége mellett nagy sikerű színdarabokat és verseket írt, valamint zeneműveket is komponált.

Kempelen próteuszi zsenijét a mechanika összefüggései mellett az eleven világ dinamikus struktúrái, és a társadalmi felelősségtudat is egyaránt mozgatták. Elsőként fordította le Mária Terézia magyar királynő (1740–1780) polgári törvénykönyvét latinról németre, és mint Bácska telepítési kormánybiztosa szívügyének tekintette, hogy élettel töltse meg a gondjaira bízott területeket. Mindezt munkahelyek teremtésével, otthonok és faluközösségek létrehozásával valósította meg. Tudományos érdeklődésének köszönhetően olyan nagyszabású mérnöki megoldásokat köthetünk a nevéhez, mint a budai és a pozsonyi vár vízellátását biztosító szerkezetek, a pozsonyi hajóhíd, a Várszínház vagy a schönbrunni kastély szökőkútjai. Invenciói között a gőzturbina prototípusától a beszédkeltő és mozgásutánzó szerkezetekig rengeteg elmésséget tartunk számon, többek között azt a Sakkozó Törököt is, amely nem csupán egy megalkotóját túlélő karriert valósított meg, de pályafutása során olyan ellenfelekkel szemben aratott győzelmet, mint Mária Terézia, II. „Nagy” Frigyes porosz király, Edgar Allen Poe, Benjamin Franklin vagy Bonaparte Napóleon.

Noha tudományos hatását tekintve a diszciplínateremtő fonetikai tanulmányokon alapuló beszédkeltő gép volt a legjelentősebb találmánya, mégis a Mária Terézia megrendelésére készült Török-kel lett világhírű. Jovánovics György Kossuth-díjas szobrászművész a Műcsarnokban 2007-ben rendezett, az életművet bemutató kiállításon sajátos megvilágításba helyezte Kempelen alkotását. Egy riportbeszélgetésben – feltehetően G. E. Lessing művészetfelfogására utalva – kifejtette, hogy a Török nem csupán mechanikai, hanem művészetelméleti jelentőségű is annál fogva, hogy valóságos metaforája a művészetnek; működésén keresztül ugyanis sikerül „a nemlétezőt megmutatni, és a láthatót eltüntetni.” Mindazonáltal nem csupán e művét, hanem Kempelen egész személyét és munkásságát is áthatja valamiféle metaforikus erő.

Noha az, hogy ír felmenőkkel rendelkező, tehetős hivatalnoki családba született, és hogy édesapja vámhivatal-vezetőségi tisztsége kiterjedt főúri kapcsolatokkal járt, kétségtelenül szerepet játszottak Kempelen életlehetőségeinek alakulásában, hittel vallott nemzetisége – a kor valamennyi küldetéstudattal megáldott magyarjához hasonlóan – kényes pozícióba helyezte. Tájékozottságának köszönhetően Kempelen előtt ismeretes volt mindazon honfitársak példája, akik e kiúttalan történelmi helyzetben a szakmai kiteljesedésben találtak erőt és megnyugvást, sőt, többet is ezeknél: ekkoriban a nemzeti méltóság és tartás példázásának számított valamennyi magyar tudományos és kulturális siker. Kempelen alakja ennél fogva már korában megtestesítőjévé válhatott valami tiszteletre méltónak és lelkesítőnek. Jóllehet emiatt, és a regnáló hatalommal szembeszegülő jakobinusokhoz fűződő kapcsolatainak köszönhetően vált élete végére kegyvesztetté, és kellett nélkülözésben meghalnia. Kivételes sokoldalúsága és példaértékű életműve azonban bizonyosan a kreativitás, a szorgalom, a haza- és az emberszeretet, valamint a gyermeki kíváncsiság hősévé teszik. Épp ezért talán nem túlzás azt állítanunk, ha rá emlékezünk, a klasszikus műveltség, az igaz hazaszeretet és a termékenyítő, inspiratív csodálkozás erényei előtt tisztelgünk.

Istenhozzád, varázslónk, Kempelen Farkas!

Felhasznált források:
Az informatikus Aranycsapat, akiket nem felejtünk – Kempelen Farkas, 2018. https://www.youtube.com/watch?v=6A3ZT8GTzqw
Földes András: A kislányverő gép és egyéb találmányok https://index.hu/kultur/klassz/kempelen/
Kenczler Mihály: Előadás Kempelen Farkasról https://www.youtube.com/watch?v=8BPZhz2NDDs
Lessing, Gotthold Ephraim (1963): Laokoón; Hamburgi Dramaturgia. ford. Timár Ilona, Vajda György Mihály. Akadémiai, Budapest.
Mélyi József (et al. szerk., 2007): Kempelen – ember a gépben. C3 Alapítvány, Budapest.
Pataki Sára: Szemfényvesztő vagy a 18. század zsenije – Ki volt Kempelen Farkas? Képmás, Köztér/Egyensúly/Múzsa rovat, 2022. 11. 16.
Szalatnai Rezső (1984): Kempelen, a varázsló, Madách, Pozsony.