Évfordulók

2023. április

Karacs Teréz

1808. április 18. – 1892. október 2.

Forrás: ladanymuzeum.hu

Karacs Teréz pedagógus és író, a magyar nőnevelés történetének meghatározó alakja 215 évvel ezelőtt, 1808. április 18-án egyszerű polgári családba született Pesten. Édesanyja Takács Éva (1779–1845) író, nagyapja Takács Ádám (1733–1797) református lelkész, üknagyapja Nagymegyeri Besenyei György (1675–1749) református bibliafordító, a mai Szlovákiában elhelyezkedő Mátyusföld esperese volt, így mondhatni, számára a tudás és műveltség iránti vágy családi vonás volt.

Írói tehetsége révén került a reformkori Magyarország gondolkodóinak körébe. Az 1830-as és 1840-es években gyakorta publikálta műveit, amelyek kezdetben szépirodalmi folyóiratok hasábjain megjelenő versek és műfordítások voltak, később pedagógiai és politikai nézeteit közlő cikkeket jelentetett meg. Ugyanez idő tájt Máramarosszigeten egy bizonyos Kállay családnál vállalt házvezetőnői munkát, amely ekkoriban megélhetési forrást jelentett számára. Ez az időszak később meghatározó fontosságúnak bizonyult életében, ugyanis itt keltette fel érdeklődését a tanítónői pálya, és itt kötött ismeretséget a később Teleki Blanka mellett dolgozó Leövey Klárával is.

Mindezen élmények hatására és hosszas önképzés után végül az 1846/47-es tanévben elindította nőnevelő intézetét Miskolcon. Karacs Teréz nőnevelő intézete elsősorban az alsóbb társadalmi rétegek leányait célozta meg az arisztokrácia helyett. Elméleti síkon elismerte a nők és férfiak egyenjogúságát, azonban ezzel párhuzamosan a lányok oktatása során a kor adottságait figyelembe véve, gyakorlatias szemszögből közelítve a mindennapi életre igyekezett felkészíteni diákjait. A növendékekre mint „jövendő családanyákra” tekintett, így a képzés szerkezetét és tartalmát is ehhez igazította. A tananyag részét képezték a női kézimunkák, mint például a szabás és a varrás, továbbá a fehérnemű készítésének fortélyai.

Habár Karacs Teréz nőnevelő intézete igen gyakorlatias szemléletű volt, lévén Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827) svájci származású pedagógus művei nagy hatást gyakoroltak gondolkodására, nem feledkezett meg a fiatal lányok szellemi és lelki értelemben vett növekedésének elősegítéséről sem. Különösen fontosnak vélte, hogy diákjai számára esélyt nyújtson a műveltség elsajátítására, így az intézményben folyt francia nyelv-, zene-, szépírás- és táncoktatás is.

Mindezzel szinte egy időben nyitott Teleki Blanka grófnő is nőnevelő intézetet Pesten, melynek elsődleges célközönsége az arisztokrácia leányai voltak. A grófnő nagy igyekezettel próbálta Karacs Terézt megnyerni saját nőnevelő intézete számára, azonban kudarcot vallott, mivel Teréz nem vállalta az általa felajánlott pozíciót. Vélhetőleg nem szerette volna feladni saját elképzeléseit, amelyeken keresztül szélesebb rétegben emelhette fel a magyar nőket. Továbbá a grófnő által alapított intézmény igen magas tandíjjal működött, ami különösen érzékenyen érinthette Terézt, mivel ő is szegényebb sorból származó polgárleányként kezdte meg életét. Nézeteivel nem fért össze, hogy tudását csak az anyagi privilégiumukkal születő felső körök leányai számára tegye hozzáférhetővé. Mindenképpen a magához hasonló háttérrel rendelkező leányok felemelésén szeretett volna elsősorban munkálkodni.

Az általa alapított miskolci nőnevelő intézetet – amelynek ma is létező jogutódja a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium – 1859-ig vezette. Ezután a kolozsvári felső leányiskolát igazgatta 1863-ig, ugyanezen évtől kezdve a Teleki családnál volt nevelőnő egészen 1865-ig. Ezt követően 1877-ig házitanítóként működött Pesten, ekkor ugyanis elköltözött Kiskunhalasra. Végül 1885-ben Békésre költözött. Itt kezdte meg papírra vetni visszaemlékezéseit.

Karacs Teréz – habár alacsonyabb társadalmi körök gyermeke volt, s a történészek szemében vélhetően ezért gyakorta kerül a vele egy tudományterületen tevékenykedő Teleki Blanka grófnő árnyékába a nőnevelés kérdésében – bátran kijelenthetjük, hogy a demokratikusság elvének gyakorlati alkalmazásában egyedi nézeteinek köszönhetően meghaladta mind arisztokrata kortársnőjét, mind korát. Azon elképzelésével, mely szerint a tudás és a tudás megszerzésének lehetőségei nem sajátíthatók ki csupán az anyagi értelemben vett szerencsés társadalmi rétegek számára, a maga nyugodt és egyszerű módján csendes szabadságharcot vívott egy olyan jövőbeli Magyarországért, ahol születéstől és családi háttértől függetlenül egyformán joga van minden gyermeknek a hasznos és minőségi tudás megszerzésére. Mely üzenet különösen fontos kell, hogy legyen számunkra itt, a 21. századi Magyarországon.

Felhasznált irodalom

Pukánszky B. (2013): A nőnevelés története. Gondolat, Budapest.

Magyar életrajzi lexikon, Karacs Teréz
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/karacs-terez-761D0/