Évfordulók

Klebelsberg Kuno
1875. november 13. – 1932. október 11.

Szöveg: Karkó Ádám

100 évvel ezelőtt, 1922-ben nevezték ki Klebelsberg Kunót vallás- és közoktatásügyi miniszternek, így cikkünkben – még ha röviden is – citáljuk a méltán elhíresült politikus gondolatait. „Aki népoktatást szervez, az szórja bőven a művelődés magvát a nép széles rétegeinek televény földjébe, mint a magyar magvető. Aki tudósnevelés körül törődik, az legyen orchideakertész, foglalkozzék minden cseréppel külön-külön.” A kultúrpolitikusként ismert államférfinek számos oktatási, tudományos és kulturális tényezőt köszönhet az utókor. Klebelsberg egész életét áttekinteni képtelenség lenne ennyire röviden, megemlékezésünk célja azonban, hogy a neves politikus életművére örökségként tekintsünk, hiszen Klebelsberg jelenvalósága – ha úgy tetszik, jelenidejűsége – örökérvényű.

A közoktatás-politikát megreformáló Klebelsberg megteremtette a középiskola-rendszert, középfokú iskolaként törvényesítette a polgári iskolákat, valamint megreformálta a középfokú lányoktatást is. A sorból pedig kihagyhatatlan tevékenységének egyik legnagyobb lépése: a tanárképzés megújítása. Népiskola-politikáját egyébként a nagyarányú analfabetizmus elleni küzdelme jellemezte. Olyan eszme alapjait tette le, amellyel segítette a társadalom olyanfajta fejlődését, amelyből egy széles, biztos és határozott népeszme bontakozhatott ki. Ennek pedig az volt a célja, hogy a fejlődés tekintetében egy társadalmilag és gazdaságilag stabil társadalomra számíthasson az ország. „A nemzet pozitívumokat, koncepciókat, tetteket, elhatározásokat, műveket akar és nem izgalmakat.”

Teleki Blanka
1806. július 5. – 1862. október 23.