Évfordulók

Lajtabánság, száz évvel ezelott: állam az államban

Szöveg: Hengán Kamilla, egyetemi hallgató

A trianoni békeszerződés értelmében a nyugat-magyarországi Moson, Vas és Sopron megyei területeket 1921. augusztus 29-én kellett volna átadni Ausztriának, azonban Prónay Pál vezetésével egy irreguláris különítmény bevonult a térségbe. A felkelők helyi lakosokból, egyetemistákból és volt tisztekből verődtek össze. A Rongyos Gárdaként elhíresült csapat kiűzte az osztrákokat a területről, és 1921. október 4-én kikiáltották az önálló Lajtabánságot. Központjának Felsőőrt tették meg, a bán pedig maga Prónay Pál lett.

Az újonnan megalakult bánságnak saját postabélyege is készült, valamint Lajtabánság és a Lajtabánság Hivatalos Lapja címen sajtóterméke is volt. Ettől függetlenül egy állam sem ismerte el önállóságát, bár a Bethlen-kormány hallgatólagos támogatását élvezte. A kialakult helyzetnek köszönhetően az antanthatalmak belegyeztek a békeszerződés felülvizsgálatba. 1921. október 11−13. között Velencében tartottak tárgyalásokat a nyugat-magyarországi helyzetről. Bethlen István magyar miniszterelnök és Bánffy Miklós magyar külügyminiszter tárgyalt Johann Schober osztrák külügyminiszterrel. Olasz részről a közvetítő szerepet Pietro Tomasi Della Toretta külügyminiszter látta el. Az egyezmény értelmében a magyar fél vállalta, hogy a területről kivonja a felkelő csapatokat, és átadja Ausztriának. Cserébe Sopron és annak környékén lévő nyolc falu (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) népszavazással dönthet arról, hogy a továbbiakban melyik állam alá kíván tartozni.

Lajtabánság bélyege (közkincs, digitalizálta: Elekes Andor)

1921. november 14−16. között megtartották a népszavazást, ahol 15 343 igenlő szavazattal a magyarok kinyilvánították akaratukat, miszerint továbbra is Magyarországhoz akarnak tartozni. A hivatalos határváltozás december 31-től lépett életbe. A történtek után a nemzetgyűlés Sopronnak adományozta a „civitas fidelissima”, vagyis a „leghűségesebb város” címet. Még ebben az évben Prónay Pált nyugdíjazták. Később, a második világháborúban eltűnt.

A trianoni békekötés utáni megmozdulások közül sikeresnek mondható a nyugat-magyarországi felkelés és diplomáciai bravúr, a velencei egyezmény is. Nem szabad elfelejteni, hogy nem csak itt harcoltak a magyarok a függetlenségükért. Számos elcsatolt területen viszont nem tudtak hasonló eredményeket elérni, de ettől még nem engedhetjük meg, hogy ezek a feledés homályába vesszenek. Ezért fontos, hogy amikor Trianonra emlékezünk, ne csak a veszteséget lássuk, hanem az embereket is, az ő kitartásukat és hazaszeretetüket, amin nem változtatott egy külföldiek által meghúzott határvonal.