Évfordulók

Szöveg: Dr. Hicz János, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnökségi tagja

100 éve történt – egy mozgalmas
és sorsfordító esztendo: 1921

A bethleni konszolidáció kezdete

Bethlen István (forrás: https://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-bethleni-konszolidacio/)

Az alábbiakban felidézzük az 1921-ben történt főbb politikai eseményeket, amelyek hosszú időre meghatározták az ország jövőjét.

1921-ben, Teleki Pál első miniszterelnöksége alatt az új rendszer tudatosan szakítani kívánt az előző forradalmakkal, azok visszatértét meg kívánta akadályozni. Ezt az is kifejezte, hogy a rendszer „ellenforradalminak” nevezte magát.

1921. április 6-án lépett hatályba az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény, amely ki akarta védeni, hogy „valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményezzen”. Az új társadalmi rend kidolgozása azonban már másra maradt.

1921. április 14-én a vezércikk kérdése ez volt: „Gróf Teleki megy – Gróf Bethlen jön?”.

Teleki Pál miniszterelnök lemondása után ugyanis Horthy Miklós kormányzó Bethlen Istvánt kérte fel kormányalakításra. Rá várt a magyar történelem talán egyik legnehezebb feladata: hogy az elődje által elkezdett politikai és gazdasági stabilizációt befejezze, Magyarországot talpra állítsa. A vesztes világháború, a forradalmak után megszállt és kifosztott ország, amely területének kétharmadát elvesztette, az elcsatolt részekről az anyaországba menekülők problémája – mindezek megoldása várt a kormányra.

Bethlen István a kormány fő céljaként a politikai és gazdasági stabilitás megteremtését jelölte meg. „Olyan forrásból, ahol a miniszterelnök szándékait jól ismerik, gróf Bethlen István programmjáról a következő felvilágosításokat kaptuk” – írta a Pesti Hírlap 1921. április 15-én. A program:

1. A kormányzat tekintélyét helyreállítani és megszilárdítani.
    
2. A kormányzat iránya keresztény és nemzeti, de erős agrárius és demokrata szellemű.
    
3. A pénzügyi konszolidáció.
    
4. A földbirtokreformnak komoly és erélyes végrehajtása.
    
5. Egészségesebb alapokra fektetni a politikai és parlamenti viszonyokat (Bethlen egységes pártot akar teremteni a pártfrakciók helyett).
    
6. Új választójogi törvény elkészítése.

Ezek a programpontok egyenként is komoly kihívást jelentettek, együttesen pedig különösen ambiciózus kormányzati tervet alkottak. Bethlen és kormánya energikusan kezdett bele célkitűzéseinek megvalósításába.

A kormány tevékenységét korlátozta ugyanakkor, hogy fennhatósága ekkor még nem a trianoni döntés alapján megmaradt területek egészére terjedt ki, ugyanis a Magyarországnak ítélt baranyai-bajai területeket a szerb hadsereg tartotta ellenőrzése alatt. A kormány sokadik átiratára a nagykövetek tanácsa április 27-i ülésén utasította a szerbeket, hogy a megszállt magyar területeket a trianoni békeszerződés érvénybe lépésekor adja át Magyarországnak. Érdekesség, hogy a helyi szocialisták, a korábbi Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság egyes ott élő vezetői nem akartak Magyarországhoz visszakerülni, inkább szerb védelem alá helyezkedtek volna, ezért kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. Nyolc nap után összeomlott ez a senki által el nem ismert állam. Párhuzamként megemlíthetjük az 1921 októberében létrehozott Lajtabánság államot, azzal a lényeges különbséggel, hogy Lajtabánság az Ausztriának ítélt területeket szerette volna Magyarországhoz visszacsatolni.

A Bethlen-kormányra maradt a trianoni békediktátum magyar jogrendbe való beillesztése is. 1921. július 31‑én jelent meg a Budapesti Közlönyben, gyászkeretben az 1921. évi XXXIII. törvénycikk a trianoni békeszerződés életbe léptetéséről, hivatalos kihirdetéséről.

1921. december 14. és 17. között népszavazást tartottak Sopronban és környékén arról, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e ez a terület. A többség Magyarországhoz kívánt tartozni, emiatt kapta meg Sopron a közismert „civitas fidelissima” (a leghűségesebb város) címet.

„Sikerült oly egyetértést teremteni, amely a felmerült kérdéseknek kölcsönös megnyugvást előidéző módon való megoldását lehetővé teszi” – jelentette ki Bethlen István az 1921. december 22-ei ún. Bethlen-Peyer paktumról. Ezzel, ha korlátok közt is, de a szociáldemokraták visszatérhettek a politikai életbe, a munkásság képviselői bekerülhettek a parlamentbe is.

Bár Bethlen kormánya 10 év kormányzás után megbukott, a politikai célkitűzéseit maradéktalanul megvalósította. Sőt, az 1921-ben megfogalmazott fenti programpontok alapján létrejött főbb alapok a Horthy-rendszerben is mindvégig működtek – több mint 20 évig.

A Bethlen-kormány (forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bethlen-korm%C3%A1ny_1921-8.JPG)