Évfordulók

2020. április

Meghalt Mátyás király, oda az igazság!”
1490. április 6.

Szöveg: Rózsavölgyi Gábor, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata elnökségének tagja

530 éve, 1490. április 6-án, virágvasárnap napján Bécsben elhunyt Hunyadi Mátyás.



Megkértem gimnazista tanítványaimat, hogy írják meg, mi jut eszükbe Mátyás királyról. Valós és legendás elemek keverednek.

„A Duna jegén 15 évesen választották királlyá. Mátyás az igazságos. Mátyás nagyhatalommá tette Magyarországot, ’nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.’ A reneszánszt meghonosította Magyarországon, Corvinái világszerte ismertek. Mérgezett fügék ölték meg.”

A képzeletbeli búcsúztatót a diákok segítségével építem fel.

A Duna jegén hogy lehetett királyt választani? Vagy a Vár alatt, vagy a köznemesi rend megszokott helyszínén, a Rákos mezején gyűltek össze a budai és pesti lakosok, köznemesek, ahol január 24-én a vizenyős talaj fagyos lehetett.

„Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett.” – írta az eseményről Thuróczy János, Mátyás krónikaírója.

De miért választottak egy kiskamaszt, a még 15. életévét be nem töltött fiút királynak?

Miután 1457-ben Hunyadi Lászlót lefejezték, öccsét, Mátyást V. László király magával vitte Prágába. Itthon a Garai-Újlaki-liga és a Szilágyi-Hunyadi-liga küzdött egymással. A király 1457 novemberében, mindössze 17 évesen váratlanul elhunyt. A bárók Mátyás anyai nagybátyja, Szilágyi Mihály és Garai László vezetésével 1458 januárjában Szegeden úgy döntöttek, hogy közösen választanak uralkodót, akit együttesen befolyásolhatnak. Az ifjú Mátyás mellett döntöttek. Nem gondolták, hogy egy határozott, nagy királyt választottak.

Igazságos volt-e Mátyás?

Az ő idejében voltak a legmagasabbak az adóterhek, ami főleg a jobbágyokat érintette. A Vitéz János-féle összeesküvés után nem hívta össze a rendeket, önkényesen uralkodott. Sok báró és nemes fordult ellene. Hát akkor miért igazságos?

Ez a jelző a halála utáni időszakban, illetve Mohács után ragadt rá, amikor a helyzet sokkal rosszabb volt, így mindenki nosztalgiával gondolt vissza az ő korára.

Az „igazságos Mátyás”-kép köszönhető volt a király személyes jelenléti bírósága intézményének, ahova parasztok is eljuthattak, mint ahogy számos népmese ezt megörökíti. Másrészt megvédte a parasztokat a földesurak önkényes adóztatásától. De miért? Azért, mert a térségben egyedülállóan magas állami bevételei jelentős résztét ezek a parasztok fizették a füstpénz, illetve a rendkívüli hadiadó formájában.

Nagyhatalommá tette volna hazánkat?

Ez erős túlzás. Közép-Európában azonban számottevő birodalmat épített ki. A törökkel békét kötött, biztosítva a déli határokat. A cseh királyi címért megküzdött első apósával, Podjebrád Györggyel. A címen osztozott a Jagellókkal, de megszerezte Szilézia értékes részeit (Luzsica, Boroszló – a mai Wroclaw), s valóban „nyögte bús hadát” Bécs 1485-ben. Ausztria főhercege lett.

Feltehetőleg foglalkoztatta a német (római) királyi vagy a német-római császári cím, hiszen cseh királyként a hét választófejedelem egyike lehetett volna.

A reneszánsz meghonosítását feleségéhez, Beatrixhoz kötik, de kellett hozzá egy olyan reneszánsz alak, mint Mátyás, aki több nyelven beszélt, és ami végképp ritka volt, írt és olvasott. Corvinái a kor enciklopédiái voltak.

A mérgezett füge legendájáról annyit tudni, hogy valóban fügéket kívánt április elején. Utána rettenetes kínokat szenvedett napokon át, egészen haláláig. De semmi bizonyíték nincs arra, hogy valóban megmérgezték volna.

Bonfini leírása alapján a magyarokon kívül a korabeli bécsi polgárok is gyászolták. Ők is tudták: „meghalt Mátyás, oda az igazság!”