Olvasási idő: 
8 perc
Author

„Európán kívül is nehezen forduló hajó a felsőoktatás, de jelenleg a komoly fejlődés és változás időszakát éljük”

Az Oktatási Hivatal (OH) 25. évfordulója kapcsán megkérdeztük dr. Vanó Renátát, az OH felsőoktatási elnökhelyettesét, milyen feladatok tartoznak a hatáskörébe, mely főosztályokért felelős, de szó esett arról is, milyen kapcsolatot ápol a szakpolitikai képviselőkkel. Ugyanakkor beszélgettünk azokról az eseményekről, amelyek kinevezése óta történtek a felsőoktatási területen; valamint az olvasók megtudhatják, mit tanácsol a jövő szakembereinek a felsőoktatási elnökhelyettes.

Az oktatásban eltöltött ideje alatt milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szereztem meg a középiskolai történelemtanári diplomámat, majd másoddiplomaként a jogi végzettséget. Történelmet tanítottam, illetve jogi szaktárgyat is oktattam felsőfokú szakképzésben. A felsőoktatási területre 2007-ben kerültem: két felsőoktatási intézményben dolgoztam igazgatási területen, ahol többségében minőségbiztosítási, akkreditációs és igazgatási feladatokkal foglalkoztam. 2012-ben kerültem az Oktatási Hivatalba.

Milyen feladatokat kell ellátnia felsőoktatásért felelős elnökhelyettesként?

Az OH felsőoktatási feladatainak teljes feladatlistáját felügyelem. Így elnökhelyettességünkhöz tartozik a központi felsőoktatási felvételi eljárás megszervezése, amelyet a Felsőoktatási Felvételi Főosztály bonyolít le. A Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztály felelős a felsőoktatási intézmények, a képzéseik, a doktori iskolák, kollégiumok stb. nyilvántartásának vezetésért, azaz a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) intézménytörzsi nyilvántartásáért. De az egyetemi hallgatók tanulmányi útjának adatalapú „követése” a mi feladatunk, vagyis amikor a hallgató belép a felsőoktatásba, bekerül a Felsőoktatási Információs Rendszerbe mint közhiteles nyilvántartásba, ahova a hallgató képzési és egyéb adatait mindig az adott felsőoktatási intézmény küldi meg részünkre, hogy jogszabály alapján nyilvántartsuk azokat.

Ha egy hallgató államilag finanszírozott képzésben vesz részt, akkor a magyar állami ösztöndíjhoz kapcsolódó kötelezettségek és az azzal járó nyomonkövetés is feladatunk részét képezi. Tehát megközelítőleg 500 ezer államilag finanszírozott képzésen részt vevő vagy részt vett hallgató ügyét koordinálja a Magyar Állami Ösztöndíj Főosztály az elnökhelyettességünk alatt.

Ugyanakkor segíti elnökhelyettesi feladataimat a Felsőoktatási Elemzési Főosztály, amely a felsőoktatási életút számos elemét vizsgálja; kezdve a felvételit megelőző középiskolai szakasztól – elvégre fontos tudni, honnan érkezik a hallgató a felsőoktatásba –, egészen a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kutatási portfóliójának működtetéséig, amely alapvetően azon hallgatókat vizsgálja és követi, akik oklevelet szereztek valamelyik felsőoktatási intézményben, s azzal elhelyezkedtek a munkaerőpiac valamely területén.

Mennyire kell együttműködniük a felsőoktatásért felelős államtitkárral? Kivel kell kapcsolatban lennie bizonyos döntések és változtatások során?

Az egyeztetések szükségessége az éppen aktuálisan előforduló vagy jogszabály szerint időrendben következő feladathoz, kérdéshez kapcsolódik. A tárca felé komoly adatközlési tevékenységet folytatunk: mind a felvételiből, mind a FIR-ből, de még a DPR-ből is adatokkal látjuk el a szakpolitikai területet. Ugyanakkor a kodifikációs tevékenységből is kivesszük a részünket jogalkalmazóként.

A tárcával élő munkakapcsolatot tartunk fent.

Elnökhelyettesként milyen nehézségekkel kell a hétköznapokban megbirkóznia?

Nagy pozitívum a Hivatal életében, hogy képes megújulni, sőt az adaptációra is képes. Azonban a felsőoktatás struktúrája, a jogbiztonság okán természetesen nem változik annyira rapid módon és könnyen, és ugyanez látható – megannyi közös egyeztetés okán gyakran találkozunk külföldi kollégákkal, akik beszámolnak a feladataikról, nehézségekről – a külföldi felsőoktatási intézmények esetében is. Viszont nem csupán európai országokra jellemző ez a tendencia, hanem Európán kívül is igencsak nehezen forduló hajó a felsőoktatás. Viszont ahol a nehézség, ott a szépség, hiszen, bár nem tud napok alatt megújulni a felsőoktatás területe, amikor azonban változtatás, fejlődés idejét éljük – mint most is, hiszen évek óta megújuló, fejlődő felsőoktatási területről adhatok számot –, mégis olyan erővel képes az átalakításra, ami ritkán fordul elő ilyen volumenű szakterületek esetében.

Milyen számottevő változások történtek az Önre bízott területen kinevezése óta, és melyek azok az eredmények, amelyekre igazán büszke?

A felsőoktatási intézmények és képzéseik nyilvántartásának tekintetében számos jogutódlás történt 2016-tól kezdődően, hiszen azóta több felsőoktatási intézmény olvadt össze, sőt olyan is előfordult, hogy egy kar kivált egy intézményből, ami másik intézmény részévé vált vagy új intézmény jött létre. Ezek mind igen komoly változásokat jelentenek, ebből adódóan erőteljesen kell figyelnünk a változásokat, olykor pedig koordinálnunk is szükséges, tekintve, hogy nyilvántartási felelősségünk a jogutódlás lekövetése. Példaként tudom kiemelni a korábbi gödöllői Szent István Egyetemet (ma: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – MATE), ahol névváltoztatás is történt. Az új intézménybe beleolvadt a Kaposvári Egyetem, sőt a MATE megkapta az egri egyetemtől a gyöngyösi kampuszt, ugyanakkor az egri egyetemből kivált a sárospataki kar, ami külön intézményként kezdett el működni Tokaj-Hegyalja Egyetem néven. Továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkapta a Soproni Egyetem szombathelyi karát.

Számos felsőoktatási intézmény az állami fenntartásból közhasznú alapítványok fenntartásába került, ami szintén hatalmas változást jelentett, amelyre nekünk itt az elnökhelyettességen gyorsan kellett reagálnunk, hiszen ezen változások nyilvántartásait is mi kezeljük.

Továbbá megemlíteném a felsőoktatási felvételi rendszer átalakulását – ami ugyan már kétéves, mégis a legfrissebb változás –, melynek hatására az elmúlt évben és az idén is nagymértékben megnőtt a jelentkezők létszáma a felsőoktatási intézményekbe.

Milyen tervei vannak az elkövetkező évekre vonatkozóan?

A felvételihez kapcsolódó jogszabályi változások komoly folyamat- és szakrendszer-átalakításokat generáltak, ami alapvetően informatikai és folyamatfejlesztéssel is jár.

Ugyanakkor fontos kiemelnem, hogy az elemzési és nyilvántartási területeken mindig is mertünk nagyot álmodni, és a vezetésem alatt működő Elemzési Főosztály egyik kiemelkedő munkája, a korábban említett DPR 2019-ben elnyerte az Érték és Minőség Nagydíjat. A Nagydíjat egyébiránt korábban a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) is elnyerte, így két nagydíjjal büszkélkedik a területünk. Szolgáltató hivatalként komoly feladatunknak és kötelességünknek tartjuk, hogy számos stakeholderünk és ügyfélcsoportunk mellett támogassuk a felsőoktatási intézményeket mint kiemelt partnereinket. A felsőoktatási intézmények számára rengeteg adatot, elemzést visszamutatunk, ezzel is támogatva mindennapi működésüket, stratégiaalkotásukat. Összafoglalva elmondhatom, hogy mind az elemzés, mind a felvételi, mind a nyilvántartás, és az állami ösztöndíj nyomonkövetése területén is további fejlesztéseket szeretnénk véghezvinni.