Esélyteremtés után racionalizálás

– Miért volt szükség egyetlen állami fenntartó létrehozására?

– Azért, mert csak így lehetett érvényesíteni azt az elvet, hogy azonos szolgáltatási színvonalat tudjunk biztosítani a köznevelésben az országban tapasztalható területi különbségek ellenére. Az esélykiegyenlítés érdekében, a leghátrányosabb helyzetű iskolák felzárkóztatására például a KLIK saját forrásaiból és a 2007–2013-ban meghirdetett európai uniós projektekből 2-2,5 milliárd forint extra forrás került bevonásra, ami 171 intézményt érint. Ez hatalmas eredmény, és a továbbiakban is azon dolgozunk, hogy a program folytatódjon. Olyan forrásokat kívánunk bevonni, amelyek – az intézményi struktúra fejlesztése, épületfejlesztés és eszközbeszerzés által – az iskolák felújítását teszik lehetővé.

– Viszont az olyan hétköznapi esetekben, mint amikor az iskolában kifogy a nyomtatópatron, lassan működik a rendszer. Van lehetőség az ügymenet gyorsítására?

– Az elmúlt időszakban megvizsgáltuk, hogy a korábbi jogkörök közül melyeket lehet visszaengedni helyi hatáskörbe annak érdekében, hogy az ügymenet gyorsabbá váljon, ám az esélyegyenlőség is biztosított. Ennek eredményeképpen lépett hatályba 2015 szeptemberében az új Szervezeti és Működési Szabályzat, melynek célja éppen az, hogy az ügyintézés felgyorsuljon – új eljárásrendek kidolgozásával, egységes informatikai rendszer bevezetésével, a megyeközponti tankerületek megerősítésével.

A nyomtatópatron példája kapcsán máris két változásra hívnám fel a figyelmet. Az egyik változás, hogy eddig az iskoláknak – a többi állami intézményhez hasonlóan – beszerzési eljárást kellett lefolytatniuk ilyen esetekben, mostantól viszont – a 2015. november 1-től hatályos közbeszerzési törvény értelmében – mindenre központosított közbeszerzést folytat le a KLIK. Ez azért pozitív fejlemény, mert így a KLIK rendelkezésére fog állni az érintett eszközökből egy szállításra kész mennyiség, amelyből a felmerülő igényeket ki tudjuk elégíteni az iskolák felé.

A másik változás a kincstári kártya bevezetése, amely a bankkártya mintájára vásárlási lehetőséget fog biztosítani az intézmények számára. A kincstári kártyával termékek és szolgáltatások meghatározott körét lehet majd megvásárolni – például nyomtatópatront, jutalomkönyvet, egy csokor virágot –, az igénybe vehető keretösszeg pedig az adott intézmény nagyságának és a gyermekek létszámának a függvényében alakul. A mutatószámok kialakítása folyamatban van, terveink szerint 2016-ban kapják meg az iskolák a kincstári kártyákat.

Az új Szervezeti és Működési Szabályzat célja éppen az, hogy az ügyintézés felgyorsuljon – új eljárásrendek kidolgozásával, egységes informatikai rendszer bevezetésével, a megyeközponti tankerületek megerősítésével.

– Vannak, akik számára még mindig nem egyértelmű a fenntartás és a működtetés közti különbség. Hogyan viszonyul a kettő egymáshoz?

– A fenntartó folyósítja az alkalmazottak – jogszabályban meghatározott összegű – illetményét, viszont a közüzemi díjak fizetése vagy az állagmegóvási munkák költsége már a működtetőt terhelik.

A törvény értelmében – 2013. január 1-jétől – különbséget kell tenni a 3000 lélekszámnál kisebb és nagyobb települések között. A 3000 fő alatti településeken az állami fenntartásba kerülő köznevelési intézmények működtetője a KLIK, de az önkormányzatok – az önkormányzati választás utáni évben – nyilatkozhatnak arról, hogy – például kedvező anyagi helyeztük okán – át kívánják venni a KLIK-től a működtetéssel járó feladatokat. A 3000 fő feletti településeken pont fordítva van: automatikusan az önkormányzat a működtető, de – ha nem tudja fenntartani a saját intézményét – nyilatkozhat arról, hogy átadja a működtetés feladatát a KLIK-nek.

A kistelepülések tehát jól jártak, mert a KLIK lett a működtető, és így a forráselosztás sokkal egyenletesebb lett. Viszont a tehetősebb iskolák sem jártak rosszul, hiszen megmaradt az eddigi működtetőjük.

– Az elmúlt időszakot mi jellemezte: inkább átadtak vagy átvettek az önkormányzatok iskolákat?

– Az előző önkormányzati ciklushoz képest 22 önkormányzat visszavette, 42 viszont visszaadta a működtetést a KLIK-nek. Így jelenleg 2201 intézmény tartozik hozzánk.

Ha egy önkormányzat átveszi a működtetést, akkor bele kell nyúlnia az önkormányzati büdzsébe. Pusztán azáltal ugyanis, hogy magára vállalja a feladatot, a működtetés nem lesz olcsóbb, mivel egy bizonyos szolgáltatási színvonalat meg kell tartani. A KLIK ereje abban is áll, hogy több mint 500 milliárdos költségvetési forrással rendelkező intézmény.

– Sokat lehetett hallani arról, hogy a KLIK-nek jelentős tartozásai vannak. Sikerült-e megoldaniuk ezt a problémát?

– A KLIK központi döntéseket hajt végre. Ha megkapjuk a teljesítendő feladatot és a hozzá szükséges forrást, akkor azt rendezzük. A KLIK 2013-ban kezdte meg működését, jogutódként számos szerződést örökölt a korábbi fenntartóktól mérlegelési jogkör nélkül. A KLIK költségvetésének meghatározása is meglehetősen összetett feladat volt, mivel több mint 3000 helyről kellett összegyűjteni az adatokat. Az akkori döntés értelmében a KLIK igyekszik racionalizálni a működését, valamint ezzel párhuzamosan az említett megállapodásokat is áttekintjük.

– A KLIK elnökeként mit tart a szervezet legfontosabb szakmai feladatának?

– A KLIK legfontosabb feladata, hogy fegyelmezett fenntartóként, a jogszabályoknak megfelelve, egyenlő esélyeket teremtsen a köznevelés rendszerében. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a KLIK-nek nincs oktatáspolitikai feladata. Gazdasági szakemberként pedig a fő célom az, hogy a KLIK, a mindenkori jogszabályi változásokat figyelembe véve, a lehető leghatékonyabban használja fel a forrásokat.