Olvasási idő: 
12 perc
Author

Érettségi változások: VIZUÁLIS KULTÚRA

A közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei

A felmenő rendszerben tanulók számára 2024-től kezdődően új, változó vizsgakövetelmények lépnek érvénybe. Érettségi változások című rovatunkban tantárgyanként vizsgáljuk meg a különböző, választható vizsgatárgyak jellemző változási szisztémáit, a jövőben érvényes strukturális ismereti eljárásait. Aktuális lapszámunkban a vizuális kultúra tantárgy változásaira koncentráltunk.

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a vizuális kultúra egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.


Vizuális ismeretek birtokában

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben a vizuális kultúra vizsgakövetelményei a következők:

  • A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése;
     
  • a vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata az alkotó tevékenység során, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése;
     
  • a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák gyakorlati alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, mérlegelő szemléletű megítélése;
     
  • a köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával, hagyományos, mozgóképi és/vagy digitális eszközhasználattal;
     
  • vizuális információk tudatos befogadása pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján;
     
  • tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, más tantárgy tananyagtartalmaként megismert, természet- vagy társadalomtudományban jelen lévő, vagy más művészeti ág tevékenységrendszerében használt fogalmak kifejezése különböző vizuális eszközökkel;
     
  • személyes érzések kifejezése változatosan használt vizuális eszközökkel;
     
  • tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése és a tapasztalatok felhasználása tervezésben, alkotásban;
     
  • a környezettudatos gondolkodás elveinek megjelenítése a környezetkultúra témakör jellemző alkotó-tervező tevékenységeiben;
     
  • a képzetekben gazdag képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése;
     
  • időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése, elemzése és felhasználása saját célú alkotás létrehozásában;
     
  • vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértése és bemutatása az egyetemes, európai és magyar művészet példáival, és a tanulságok felhasználása alkotásban;
     
  • a magyar vizuális kultúra jelentősebb alkotásainak, alkotóinak ismerete és az ismeretek felhasználása alkotó munkában;
     
  • a magyar népművészet, díszítőművészet, tárgykultúra, építészet jellemző példáinak ismerete és felhasználása változatos célú alkotó munkában;
     
  • az adott feladatnak megfelelő képalkotó technikák ismerete és használata alkotó munkában;
     
  • a vizuális megjelenések leírása, elemzése és értelmezése során a reflexiók szemléletes és szakszerű megfogalmazása, szöveges és képi megjelenítéssel is;
     
  • a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati feladataiban megismert fogalmak, szakkifejezések helyes használata;
     
  • vizuálisan feldolgozható problémahelyzetek önálló felismerése, kreatív megoldása, alkotói folyamat önreflektív bemutatásával, analóg és/vagy digitális prezentációs technikák használatával;
     
  • különböző mediális produktum elemzése, összehasonlítása a vizuális jelrendszer, kommunikációs szándék és hatáskeltés szempontjából, és a tanulságok felhasználása saját célú digitális képalkotásban;
     
  • technikai képnél és digitális környezetben a manipuláció és a befolyásolás vizuális eszközeinek felismerése, értelmezése, bemutatása.

Színek és évek

Mind a 2017-es, mind a 2024-es érettségi vizsgakövetelmények esetében az emelt szintű vizsga tartalmi követelményeibe beletartoztak és beletartoznak a középszintű vizsga tartalmi követelményei. A 
2024-től érvényes vizsgakövetelmények között az alábbi módosulások figyelhetők meg az előző követelményrendszerhez képest:

1. Alkotás: Kontraszt, harmónia témán belül középszintről kikerült a Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. A Rajzolás témakörön belül közép- és emelt szintre bekerült, hogy Egyszerű műszaki VAGY összetettebb műszaki jellegű rajz készítése […] digitális eszközhasználattal.Festés, Kollázs és Nyomtatás témán belül emelt szinten megjelent a Tudatosan, önállóan választott festészeti anyag- és eszközhasználat alkalmazása eltérő célú alkotó munkában. Kifejezési szándéknak megfelelő anyaghasználat texturális, fakturális hatás elérésére. Sokszorosító grafikai technikák felismerése és választott eljárás tudatos alkalmazása alkotó munkában. A Makettezés, Modellezés témán belül emelt szinten pontosították a meghatározást: Modell- vagy makettkészítés a kifejezési, ábrázolási szándéknak leginkább megfelelő anyaghasználat kiválasztásával. A További technikák téma helyett két új téma jelent meg közép- és emelt szinten: Plasztika és Digitális képalkotás.

Formaértelmezés – Anyag témánál középszintre bekerült A látvány mint modell elemeinek anyagszerűségben jelentkező különbségeinek szemléletes kifejezése választott eszközzel ismeret.Színértelmezés – Szín- és fényviszonyok témán belül az emelt szintű követelmény a következőre változott: Látvány vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével.Mozgásértelmezés témán belül emelt szintről középszintre került az Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása [pl. fázisrajz] szabadkézi rajzban, fotó vagy digitális képalkotó technika alkalmazásával ismeret, míg emelt szinten a Mozgás, változás értelmező jellegű ábrázolása választott, adekvát eszközzel került be a követelménylistába. A Folyamat, mozgás, idő témán belül emelt szinten kiegészült a követelmény: Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv) és kivitelezése film, választott digitális mediális megjelenés, animáció technikájával. A Vizuális információ témán belül emelt szintre bekerült a Tájékoztató, közhasznú információ feldolgozása, szemléletessé tétele választott hagyományos, vagy digitális eszközhasználattal követelmény.

2. Befogadás: A Térábrázolási módok témán belül emelt szintre bekerült Az elvont és kevert térábrázolási módok (pl. szürrealizmus, kubizmus) felismerése a képi kifejezésben követelmény. A Vizuális minőségek témán belül emelt szintre bekerült egy új ismeret, a Vizuális minőségek (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra) differenciált megkülönböztetése szöveges közlésekben a vizuális kultúra gyakorlatban elsajátított szaknyelvének, fogalomrendszerének használatával. A Kép és szöveg témán belül középszinten kiegészítették a Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata direkt közlések esetében követelményt; az emelt szint esetében ez a Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata változatos mediális megjelenésekben leírásra módosult.

Vizuális információ témában emelt szinten megjelent a Különböző mediális megjelenések összehasonlítása a vizuális információ kódolási jellegzetességeinek szempontjából követelmény. A Médiakategóriák című téma középszintű követelményei között szerepel a korábbi emelt szintű követelmény leírása; emelt szinten szintén megmaradt a korábbi követelmény. A Fotó, mozgókép témában emelt szinten néhány kiegészítést tettek a követelménylista írói. A Forma- és funkcióelemzés esetében emelt szinten a következőképpen módosult a leírás: Tárgyak, objektumok elemzése során adekvát vizsgálati szempontok árnyalt alkalmazása. Művészeti ágak és a Műfajok témák emelt szintjére emelték a középszintű vizsgakövetelményeket, néhány konkrétum kiemelése változott. A Stílusjegyek témában középszintre került az Adott művészettörténeti korszakra jellemző stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása ismeret, míg emelt szinten az Ismert alkotók személyes stílusjegyeinek felismerése leírása adott példák alapján ismerete az elvárás. A Műelemző módszerek témában emelt szintre bekerült a Megadott szempontok alapján műalkotáselemző vázlat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése követelmény.

3. Műtárgylista: A 352 tételből álló jegyzék az emelt szintű érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befogadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplő alkotó, műtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más műtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja [pl. formaelemzés]. Emelt szintű követelmény a lenti listában szereplő alkotók ismerete, az adott művek felismerése és az adott műlistában szereplő művek kormeghatározása évszázados pontossággal. Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy Zsolnay porcelán), az adott tárgy meghatározó jegyei alapján a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény.

A XX. század második felének művészete, az Európán kívüli művészet és a magyar népművészet elvárt képi ismeretanyaga tételesen hiányzik a Műtárgylistából, mert ezeket önálló tételként kell szerepeltetni a szóbeli vizsga tételsorában. Így a vizsgázó önálló felkészülése során kell, hogy megismerje a vonatkozó ismeretanyagot. (pl. saját, vagy választott magyar tájegység tárgyi- és díszítőművészetének ismerete, egy szabadon választott XX−XXI. századi kortárs alkotó munkásságának ismerete a társadalmi reflexió tükrében, egy választott Európán kívüli kultúra jellemző vizuális jelenségeinek bemutatása stb.)