Érettségi változások: TÖRTÉNELEM

A 2020-ban megújított Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetésének következő lépése volt, hogy elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május–júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva az összes érettségire kivetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, melyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Ezt egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében kibővítette még azzal is, hogy például a kreativitás kibontakozásának érdekében a tanulók minden természettudományos vizsgatárgyból – biológia, kémia, fizika, földrajz – választhatnak projektfeladatot is. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, melyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a történelem is a kötelező érettségi vizsgák szerdai napjára esik majd, ahogyan azt már megszokhattuk.

A kétszintű érettségi vizsgakövetelményeiben szembetűnő, hogy alapvetően elhatárolják a középszinten és az emelt szinten elvárható, számonkérhető többlet-ismeretanyagot.

Párhuzamok és különbségek a régi és az új vizsgakövetelményekben

A 2017-től érvényes vizsgakövetelmények részletes leírásában a kompetenciákon érthettük eddig az Ismeretszerzés, források használatát, a Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazását, Tájékozódás térben és időben és az Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodást. A 2024-től érvénybe lépő érettségi vizsgakövetelmény pedig módosított a definíciókon: 

A Témakörökben is történek módosítások. Az eddig használatos megnevezéseket itt is módosították. Az eddig használatos témakörök meghatározásai a következők voltak:

• Az ókor és kultúrája;
• A középkor;
• A középkori magyar állam megteremtése és virágkora;
• Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492–1789);
• Magyarország a kora újkorban (1490–1790);
• A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914);
• A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914);
• A világháborúk kora (1914–1945);
• Magyarország a világháborúk korában (1914–1945);
• A jelenkor (1945-től napjainkig);
• Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig; Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek.

Az újabb meghatározások – amelyek tulajdonképpen segítenek a témákat összefoglalni – ekképp jelentek meg:

• Az ókor;
• A középkor;
• A kora újkor;
• Az újkor;
• A világháborúk kora;
• A hidegháború kora;
• A jelenkor.

A világháborúk témakörei a korábbi vizsgakövetelményekben külön voltak választva az egyetemes és a magyarországi történelemre, míg az új vizsgakövetelmény szerint ez egy témakör, e helyett – és ez érvényesen igazzá vált több eddig létező nagyobb témakörre –, létrejött egy egységes, kollektív gyűjtőtematika, amely az eligazodást segíti elő.

Ugyanakkor nagyon jelentős változásnak mondható, hogy az eddig érvényben lévő ismereti követelményrendszerben teret kaptak a Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek, ám a 2024-től érvényes érettségi vizsgán már nem lesz számonkérhető az eddig külön tematikai egységként létező releváns témakör. Tantárgyspecifikusan ugyan megmaradtak a téma bizonyos elemei, betagodózva több kisebb téma alá – társadalmi viszonyok az újkorban vagy a XX. században), ám a mai körülmények konkrét jelenségeiről nem esik szó. A cigányság helyzete viszont továbbra is meghatározó témakörként épült be a vizsgakövetelményekbe.

Nánay Mihály, a Történelemoktatók Egyesületének elnöke korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy „Középszinten a kerettantervi lexika a vonatkoztatási alap, így a lexikálisan számon kérhető tartalom csökkent, ugyanakkor a vizsga leírásában nem találunk jelentős változásokat. Hasonlóan a korábbiakhoz, 12 tesztfeladat és 4 esszéfeladat lesz. Az érettségi eddig is minden részletében kompetenciaalapú volt, és a továbbiakban is az marad, azaz forrásokat, képeket, adatsorokat, ábrákat kell elemezni, azt gondolom tehát, hogy a továbbiakban is tökéletesen meg fog felelni az elvárásoknak. Emelt szinten az érettségi követelmények megjelöltek ún. többletlexikákat.” (https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/tortenelem-a-realis-pozitiv-...)

Általános szabályok és a feladatlapok tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményeknél olvasható általános szabályok alapján meghatározták, hogy az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania, ahol a vizsgázó tetszés szerint használhatja fel az idejét. A vizsga során pedig használhatja az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Emelt szinten ez csak az esszéfeladatokra érvényes. Fontos, hogy a vizsgázó gondoskodik a történelmi atlaszról, a vizsgaszervezők csak a szóbeli vizsgán gondoskodnak a történelmi atlasz meglétéről.

A vizsgafeladatlapok tartalmi arányai a következőképpen oszlanak meg középszinten, illetve emelt szinten egyaránt:

• Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet (35–45%);
• Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet (17–23%);
• Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története (17–23%);
• Eszme- és vallástörténet (17–23%).

A történelem vizsgakövetelmények változtatásai részben strukturálják át a számonkérések lehetőségét, amelyben összességében az általános történelmi tudat behatóbb átvizsgálását segíti elő a 2020-as Nemzeti alaptanterv és Kerettantervre épülő 2023/2024-ben érvénybe lépő érettségi vizsgakövetelmény.