Érettségi változások: MOZGÓKÉPKULTÚRA- ÉS MÉDIAISMERET

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a mozgóképkultúra- és médiaismeret egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.

Objektíven látni, beszélni, hallgatni

Az érettségi követelményeit két szinten határozták meg:

- középszinten a vizsgázónak a mozgóképnyelvi kultúrájára, a filmműveltségére és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságára vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie, e szerint történik teljesítményének minősítése és értékelése. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren, továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni;
 

- emelt szinten részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű- és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó – társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó – mérlegelő képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középszintű vizsgához képest a vizsgatartalmak árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése elvárt.

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben a mozgóképkultúra- és médiaismeret vizsgakövetelményei között a korábban már meghatározott kompetenciákat érthetjük:

- a vizsgázó mutassa be, hogy az alapszintű médiaismeretek birtokában van, illetve a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében;

- adott film, filmrészlet, televíziós műsor, műsorrészlet, digitális szöveg vagy internetes forrás felhasználásával legyen képes az alább felsoroltak szerint felkészültségét, megfelelő szintű kompetenciáját bizonyítani:

• mutassa be, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;
   
• jellemezze valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;
   
• ismertesse egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb művei alapján;
   
• tervezzen meg és valósítson meg néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet vagy egyéb médiaszöveget;
   
• rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével − bizonyítsa tájékozottságát a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, az internetes szöveg- és kommunikációs formák, a globális monitorkultúra világában;
   
• jellemezze azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;
   
• ismerje a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;
   
• legyen képes önálló ítéletet alkotni néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;
   
• bizonyítsa, hogy rendelkezik az önálló gondolkodás, problémalátás képességével, lényegkiemelő és rendszerező képességgel;
   
• mutassa be kreativitását, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságait, értékválasztásait.

„Mindig együtt üvölteni a tömeggel”

Mind a 2017-es, mind a 2024-es érettségi vizsgakövetelmények esetében az emelt szintű vizsga tartalmi követelményeibe beletartoztak és beletartoznak a középszintű vizsga tartalmi követelményei.

A 2020-as Nat-hoz igazodó új érettségi követelményrendszerben a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy tematikai része megváltozott. Ezeknek a változásoknak a menetét, valamint a különlegesebb tartalmi változásokat közöljük. A sorszámok az új követelményrendszer tematikai sorszámozásához igazodnak. Az első témakörön kívül különféle témaösszevonások történtek, ezért a témakörön belül megjelenő témák listáját soroljuk fel.

1.   A mozgóképi közlésmód és kifejező eszközök (korábban: A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai): A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete téma középszintű elvárásai között szerepel az új vizsgakövetelményben az okostelefon kezelői szintű ismerete. Emelt szintről kikerült a mozgókép előtti mozgásábrázolási-történetalkotási törekvések azonosítása követelmény. A látvány mozgóképi megszervezése témán belül, emelt szinten egyszerűsítették a követelmény megfogalmazását: a látvány mozgóképi megszervezése alapeszközeinek felismerése és magyarázata a mozgóképi szövegek értelmezésében.

A Montázs témában komolyabb változásokat figyelhetünk meg, ugyanis a mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történő összekapcsolásuk alapvető megoldásainak (szinkronitás-aszinkronitás, időérzet, hangulatteremtés) leírása és magyarázata a szövegelemzés során az emelt szintű követelmények sorából középszintre került át, szintén ez történt a kép és hang montázsviszonyának értelmezése című résztémával, azonban a lineáris/narratív, az asszociatív/expresszív, a szeriális és a belső montázs, illetve a hosszú beállítás felismerése és a montázshatás értelmezése adott montázsmegoldások elemzésében középszinten rögzített, a korábbi közép- és emelt szintű tételek alapján.

A Mozgóképi elbeszélés témán belül emelt szinten megjelent a narráció tudatosságának (pl. önreflexív jellegének) felismerése. Azonban az új követelményrendszerben újabb kiegészítések érkeztek a témakörön belül, ezek a következők: a mozgóképi alkotások rendszerezése; a valóság ábrázolásához való viszony; cselekményelemzés; a mozgóképi szövegek jelentése; egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése.)

2.   Mozgóképi kultúra és tömegkultúra: A filmkultúra kettőssége; Műfaji jellemzők; Intertextualitás, sorozatelv; A sztár; A befogadást befolyásoló tényezők a tömegkultúrában; Reklám; Show-műsorok; Televíziós filmsorozatok; Számítógépes játék

3.   A magyar filmtörténet és a filmművészet: Korstílusok; A filmtörténet kezdetei, az ősfilm; A némafilmművészet; A hangosfilmművészet kialakulása. A magyar film a második világháború előtt; A modern film; Az új magyar film a második világháborútól a rendszerváltásig; A kortárs magyar film; A film helye a nemzeti kultúrában

4.   Médiaismeret – alapfogalmak; a média társadalmi szerepe, használata; intézmények és szabályozás: A média fogalma és társadalmi szerepe; Mediatizált információforrások használata; A társadalmi nyilvánosság; A valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában; A média és az életmód; A médiaszöveg mint termék; Intertextualitás, sorozatelv

5.   Tudatos médiahasználat: Új médiatechnológiák; Online média használata; A befogadást befolyásoló tényezők

6.   Médiaintézmények és médiaszabályozás: Hírműsorok; A médiaipar intézményei; A médiaipar ellenőrzése

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A feladatsor minden esetben tartalmaz egy vagy két rögzített, néhány (5–15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet, illetve online médiaszöveget. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a vizsgázók három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát. Abban az esetben, ha a médiaesszéhez is tartozik megnézendő (1–4) perces anyag, azt az írásbeli vizsga 100. percétől kell kétszer egymást követően levetíteni. A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén) harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli. Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a videóanyag lejátszására alkalmas eszköz és televízió, monitor vagy kivetítő, ezeket a vizsgaszervező intézmény biztosítja. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A feladatsor minden esetben tartalmaz egy vagy két rögzített, néhány (5–15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet, illetve online médiaszöveget. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a vizsgázók három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát. Abban az esetben, ha a médiaesszéhez is tartozik megnézendő (1–4) perces anyag, azt az írásbeli vizsga 100. percétől kell kétszer egymást követően levetíteni. A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén), harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli. Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a videóanyag lejátszására alkalmas eszköz és televízió, monitor vagy kivetítő, ezeket a vizsgaszervező intézmény biztosítja. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.