Érettségi változások: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, melyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a magyar nyelv és irodalom is a kötelező érettségi vizsgák hétfői napjára esik majd, ahogyan azt már megszokhattuk.

Változtatások sok tekintetben

A legszembetűnőbb változtatások a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgakövetelményeiben történtek. Bár az eddig megismert érettségi vizsgakövetelményekhez képest az érettségi feladatsor felépítése sokban nem változott, a számon kérhető fogalmak körét a Kerettantervek 5–12. évfolyamra érvényes előírásaiban szereplő fogalmak alkotják. Ilyenformán tehát bővítések, betoldások és elhagyások jellemzik a 2023/2024‑es tanévtől valós lábakra álló érettségi vizsgakövetelmény-rendszert.

A 2017-től érvényes vizsgakövetelmények részletes leírásában a kompetenciákon érthettük eddig közép- és emelt szinten egyaránt a 

• Szövegértést (= Míg a 2017-es követelményrendszerben benne volt, addig a 2024-es várható követelményekből már a CD-ROM felhasználói ismerete már eltűnt, továbbá A cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése írott megnyilatkozásokban kompetenciarész is teljesen kimaradt, illetve emelt szinten még a Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is, továbbá a Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai);
   
• Írásbeli szövegalkotást;
   
• Szóbeli szövegalkotást, beszédet;
   
• Fogalomhasználatot.

A kompetenciákat követi elsősorban a magyar nyelv, majd az irodalom ismeretkörök érettségi vizsgakövetelményeinek meghatározása.

A magyar nyelv tekintetében az alábbi témakörök maradtak meg – illetve egy változtatáson és egy bővítésen kívül –, a következők szerint alakultak a témakörök:

• Kommunikáció (= A Pragmatika ismeretkörének követelményeiben az emelt szintű vizsgából kimaradt a „Deixis” tananyag, valamint A tömegkommunikáció ismeretköre bővült A főbb médiaműfajok ismerete; Az internetes felületek mint kommunikációs csatornák, valamint A reklámok funkciója, működése, hatása témakörökkel, továbbá kimaradt a Néhány tömegkommunikációs műfaj témája.)
   
• A magyar nyelv története (= A nyelv mint történeti képződmény című ismeretkör középszintű vizsgakövetelményében A szókészlet változása a magyar nyelv történetében váltotta a korábbi Nyelvi változások felismerése a jelenkorban és múltban, példák alapján című témakört. Továbbá emelt szinten módosították a Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet-et a Szinkrón és diakrón kutatási módszer-re, valamint beiktatták az Összehasonlító nyelvszemlélet: nyelvünk helye a világban című követelményt is. A Nyelvművelés ismeretkör a 2020-as Nat alapján készült érettségi vizsgakövetelményekből teljes mértékben kimaradt.)
   
• Ember és nyelvhasználat (= Az Ember és nyelv ismeretkör emelt szintje bővült Az emberiség információs forradalmai és A nyelv és a kultúra viszonya című ismeretekkel. Az Általános nyelvészet emelt szintjéből kikerült Az anyanyelv és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése című anyagrész. A Nyelvváltozatok ismeretkör középszintű anyagrészeit alapvetően összevonták, komoly változás nincs, azonban az emelt szintű követelményben sok korábbi elvárással szemben egyetlen plusz követelményrész szerepel, az Egy adott nyelvjárási terület és a nyelvi norma eltérései. Az 2017-es érettségi vizsgakövetelményekben szereplő Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség témáit beintegrálták a Nyelv és társadalom, valamint az újabb szegmenssel bővülő Nyelv és politika, nyelvművelés ismeretkörökbe.
   
• A nyelvi rendszer (korábban: A nyelvi szintek) (= A nyelv mint jelrendszer ismeretkörrel bővült a témakör. A helyesírás ismeretköre teljes mértékben kimaradt. Az Alaktan és szótan emelt szintű követelményei között helyett kapott a Szófajváltás, többszófajúság, átmeneti szófajok. A Mondattan ismeretkör emelt szintű követelményeibe bekerültek a Mondatok elemzése szerkezeti vázlattal, a Rendszermondat, szövegmondat, valamint A szinteződés, tömbösödés a mondatban.)
   
• A szöveg (= A szöveg és a kommunikáció középszinten A szöveg fogalma, jellemzői témával bővült, emelt szinten viszont csak A szövegek jellemzőinek rendszerezése maradt téma. A szöveg szóban és írásban emelt szintű követelményeiből A szövegfonetika jelentősége, funkciója (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó) kikerült. A Szövegértelmezés ismeretkör középszinten A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szerepe a szöveg értelmezésében, emelt szinten pedig A szöveg és a szöveget kiegészítő nem szövegszerű elemek (kép, ábra, táblázat, tipográfia) kapcsolata anyagrésszel bővült. Az intertextualitás emelt szintjére behúzták A szövegek transzformációi: pl. mém témát.
   
• A retorika alapjai (= A nyilvános beszéd középszintű követelményeiben helyett kapott A tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalások – a kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése, Az állásinterjú [egy másik ismeretkörből került át], A szónoki beszéd fajtái [tanácsadó beszéd, törvényszéki beszéd, alkalmi beszéd] és jellemzői, valamint az emelt szintű követelményeibe bekerült a A szójáték és a retorika.) Az Érvelés, megvitatás, vita követelményeinek emelt szintű követelményei közül A legfőbb érvelési hibák átkerült a középszintű vizsgarészre. A szövegszerkesztés eljárásai rész kikerült az elvárásokból.
   
• Stílus és jelentés (= A Szóhasználat és stílus emelt szintű részébe bekerült a Stílusparódia, amely a korábbi Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály és a Denotatív, konnotatív jelentés követelményeket váltotta. A Stíluseszközökben az emelt szintről középszintre tevődött át a Hangszimbolika. Hangutánzás, hangulatfestés, valamint középszinten bővült a Szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, metonímia, szinekdoché; összetett szóképek: allegória, szimbólum felismerése, elemzése és értelmezése szépirodalmi és egyéb szövegekben témával. A Stílusréteg, stílusváltozat emelt szintjéről kimaradt A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.)
   
• Digitális kommunikáció (= A 2020-as Nat-ra épülő érettségi vizsga követelményrendszerében jelent meg először.)

Az irodalom vizsgakövetelményei túlnyomórészt megváltoztak. Az eddig megszokott kötelező életműveken kívül több más szerző életművével bővültek az irodalom tematikai egységei. Az irodalom tekintetében az alábbi témakörök maradtak meg (vagy adott esetben tematikai megnevezésük):

• Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők, amely a 2020-as Nat szerint az Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők megnevezést kapta (= Az eddig kötelező 6 szerző kívül [Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor] még négy szerzővel bővült a témakör: Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály.
   
• A Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők helyett a Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők témakörbe tartozó ismeretekről kell számot adniuk tudásukról a diákoknak (= A szerző szerinti felsorolást szerzők és korszakok szerint felsorolásra módosították.)
   
• Portrék, metszetek, látásmódok a 19–20. század magyar irodalmából. Választható szerzők
   
• Művek a világirodalomból
   
• Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból
   
• Színház és dráma
   
• A Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők című egység Művek a kortárs magyar irodalomból címet kapta
   
• az Nat szerinti érettségi rendszerben egy 8. témakörrel is bővült a vizsgarendszer, méghozzá Az irodalom határterületei VAGY Regionális irodalom címmel ellátott tematikai egységgel.

Az ismeretkörhöz tartozó Értelmezési szintek, megközelítések című rész a következőképpen alakult:

• Témák, motívumok tematikai egység – Témák, motívumok, toposzokra változtatták;
   
• Műfajok, poétika;
   
• Korszakok, stílustörténet;
   
• Irodalomtörténet.

A 2024-től érvényes vizsgaleírás

A továbbiakban megnéztük, hogy a magyar nyelv- és irodalom középszintű vizsgakövetelményeiben hogyan épül fel

A) Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

B) A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
1. Magyar nyelvi tételsor

2. Irodalom tételsor

C) Értékelési kritériumok és pontszámok

Az emelt szintű vizsgánál A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői és Az értékelés szempontjai részek alapvetően nem változtak, azonban a pontszámok tekintetében vannak eltérések, valamint a követelményrendszer sokkal nagyobb tudástárból kéri számon a tanulók ismereteit.