Érettségi változások: KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a közigazgatási ismeretek vizsgatárgy egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.

Közigazgatási kompetenciák

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben a közigazgatási ismeretek vizsgakövetelményei között az alább meghatározott kompetenciákat érthetjük:

• A vizsgázó legyen képes ismereteit felidézni az állam működéséről és szolgáltató funkciójáról, és a tanult fogalmakat helyesen alkalmazni, ennek nyomán legyen képes eligazodni a közszolgálatban, és tudását legyen képes alkalmazni a mindennapokban;
   
• a vizsgázó legyen képes gondolatait szabatosan megfogalmazni, alátámasztva önálló gondolkodását, problémalátását, lényegkiemelő és rendszerező képességét. Tudását a szakmai elvárásoknak megfelelően határozottan, meggyőzően tárja fel;
   
• az érettségi vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a vizsgázó képes-e megérteni a közszolgálat működését.
   
• a közigazgatási ismeretek tantárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában nyilvánul meg;
   
• A témakörökhöz tartozó részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó középszinten a saját tapasztalatait és kutatását is tartalmazó projektmunka keretében, illetve annak szóbeli „megvédésében”, továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja;
   
• az emelt szintű vizsga esetén a vizsgázó ne csak ismeretet gyűjtsön az állam működéséről, hanem legyen képes alapszinten átlátni a háttérben lévő összefüggéseket. Szerezze meg a középiskolai végzettséghez kötött közszolgálati munkakörhöz szükséges alapvető ismereteket, és váljon képessé arra, hogy könnyen tudjon adaptálódni az egyes szakigazgatási munkakörökhöz szükséges szakmaspecifikus ismeretek későbbi elsajátításához.

A közigazgatás ismerete

A 2024-es érettségi vizsgakövetelmények esetében az emelt szintű vizsga tartalmi követelményeibe beletartoztak és beletartoznak a középszintű vizsga tartalmi követelményei. A teljesség igénye nélkül a témákat és azon belül a témaköröket mutatjuk be, a részletes leírást a cikk végén található linken érik el olvasóink.

1. Az állam működése, közigazgatás, önkormányzatok

• Az állam működésének alapvető intézményei
• Az államszervezet
• A jogrendszer
• Az állampolgárság
• Alapvető jogok
• Információbiztonság és adatvédelem
• A közigazgatás rendszere: felépítése és a közszolgálati tisztviselők
• Az önkormányzat működése
• A közszféra és magánszféra (versenyszféra) összehasonlítása. Különbségek, hasonlóságok, kölcsönhatás
• Szociológia − a közigazgatás és a társadalmi csoportok

2. Magyarország az Európai Unióban

• Magyarország az Európai Unióban

3. Közigazgatás a mindennapokban

• Munkavállalás
• Vállalkozási ügyek
• Közpénzügyek
• Adóügyek
• Társadalombiztosítási és szociális ügyek
• Rendészeti ügyek

4. Civil szervezetek

• Civil szervezetek

Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai

A központilag meghatározott három projekt témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle – a helyi viszonyoknak megfelelő – megközelítést is lehetővé tesz. A projektmunka fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét – azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, gazdaságtan, filozófia, történelem stb.) ötvöződéséből jött létre – a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell. A választott téma kidolgozásakor a tantárgy tartalmi struktúráját – mint megközelítési módot – is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében közigazgatási, állampolgári, társadalomismereti, szociálpolitikai, valamint jelenismereti (általánosabb összefüggéseket is tartalmazó, azokra kitekintő) megközelítéseket is alkalmazni kell.