Érettségi változások: KÉMIA

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a kémia egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.

Kémiai kulcskompetenciák

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben a kémia vizsgakövetelményei között a korábban már meghatározott kompetenciákat érthetjük:

• a vizsgázó legyen képes induktív és deduktív következtetésre;
   
• mutasson jártasságot az analógiás gondolkodásban, a konvergens és divergens gondolkodásban és az etikai gondolkodásban;
   
• legyen képes osztályozásra (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolásra) és a sorképzésre (relációk kezelésére);
   
• legyen jártas az arányossági gondolkodásban, alakítson át különböző adatmegjelenítési formákat egymásba;
   
• használja a szaknyelvet, legyen képes fogalmakat definiálni;
   
• legyen jártas a lényegkiemelésben, alkalmazza a szerkezet és a tulajdonság kapcsolatát;
   
• a vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni. Alkalmazza alapvető matematikai ismereteit, oldjon meg egyszerű kémiai számítási feladatokat;
   
• tegyen megfigyeléseket, összehasonlításokat;
   
• ismerje és alkalmazza a természettudományos érvelés alapelveit;
   
• kapcsolja össze ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, értelmezzen a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségeket;
   
• értse az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák lényegét, értelmezzen egyszerűbb logikai összefüggéseket;
   
• alkalmazza a természettudományok (fizika, biológia, földrajz) kulcsfogalmait kémiai problémák megoldásában;
   
• használja szakszerűen az SI-mértékrendszert és a kémiai jelölésrendszert;
   
• legyen képes szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotásra és szövegértelmezésre;
   
• a középszintű érettségi projektmunkájához kapcsolódóan: legyen képes egyszerű kísérletek, mérések tervezésére, végrehajtására és eredményeik értelmezésére (a kísérlet jellemzőinek ismerete, független és függő változók azonosítása, kísérleti paraméterek változtatása, kontrollok szerepe), adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzésére, felhasználására;
   
• ismerje a mérések tulajdonságait (empirikus, kísérleti, hitelesíthető, reprodukálható);
   
• legyen képes hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazására, vizsgálatára, továbbá téves információk azonosítására.

Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges:

[a vizsgázó]

• mutasson jártasságot kombinatív képességekben és a mérlegelő gondolkodásban;
   
• legyen képes változók vizsgálatára;
   
• legyen jártas az integrált gondolkodásban, a modellekben való gondolkodásban, modellek értelmezésében, az analógiák azonosításában;
   
• rendelkezzen problémafelismerési és problémamegoldó képességgel;
   
• ismerje fel az ismeretanyag belső összefüggéseit és az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;
   
• alkalmazza a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereit;
   
• legyen képes több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldására

A kémiavizsga újrastruktrálása?

Mind a 2017-es, mind a 2024-es érettségi vizsgakövetelmények esetében az emelt szintű vizsga tartalmi követelményeibe beletartoztak és beletartoznak a középszintű vizsga tartalmi követelményei. A 2024-től érvényes vizsgakövetelmények között az alábbi módosulások figyelhetők meg az előző követelményrendszerhez képest. A követelménylista táblázatos elrendezése megváltozott, ugyanis a 2024-től érvényes leírásban a közép- és emelt szintű leírást témakörönként két részre bontották: egyrészt meghatározott kulcsfogalmakra, illetve gondolkodási műveletekre. Témakörönként, nagyobb témarészeket kiemelve tekintjük át a követelménylista részeit.

1. Általános kémia (= Atomszerkezet; Kémiai kötések; Molekulák, összetett ionok; Anyagi halmazok: Egykomponensű anyagi rendszerek, Többkomponensű rendszerek, Kémiai átalakulások, Termokémia, Reakciókinetika, A kémiai reakciók típusai, Elektrokémia.)

2. Szervetlen kémia (= Hidrogén; Nemesgázok; Halogénelemek és vegyületeik; Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik: Oxigén, Oxigénvegyületek, Kén, A kén vegyületei; A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik: Nitrogén, Nitrogénvegyületek, Foszfor, Foszforvegyületek; A széncsoport elemei és vegyületeik: Szén, A szén vegyületei, Szilícium, Szilícium-vegyületek; Fémek: Az s-mező fémei, A p-mező fémei, A d-mező fémei.)

3. Szerves kémia (= A szerves vegyületek általános jellemzői; Szénhidrogének: Alkánok, cikloalkánok [Paraffinok, cikloparaffinok], Alkének [olefinek], Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének, Alkinok, Aromás szénhidrogének; Halogéntartalmú szerves vegyületek; Oxigéntartalmú szerves vegyületek: Hidroxivegyületek, Éterek, Oxovegyületek, Karbonsavak, Észterek; Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: Aminok, Aminosavak, Savamidok, Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek, Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok; Szénhidrátok: Monoszacharidok, Diszacharidok, Poliszacharidok; Fehérjék; Nukleinsavak; Műanyagok: Természetes alapú műanyagok, Szintetikusan előállított műanyagok; Energiagazdálkodás.)

4. Kémiai számítások (= Az anyagmennyiség; Gázok; Oldatok, elegyek, keverékek; Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban; Termokémia; Kémiai egyensúly; Kémhatás; Elektrokémia.)

Magyarázat a követelményekhez

A kulcsfogalmak a tudományt és a tudást konstruáló alapfogalmak. A kulcsfogalmak segítséget adnak a tények, jelenségek gondolati és logikai egységbe rendezéséhez. Olyan általános tudást hordoznak, amely új helyzetekben is hatékonyan alkalmazható. Az érettségi követelményekben megjelenített kulcsfogalmak alapként szolgálnak, vagyis szükségesek, de nem minden esetben elégségesek az adott gondolkodási művelet által meghatározott követelmények teljesítéséhez (minimális fogalmi követelmény).

A gondolkodási szintek közül a magasabb rendű gondolkodás magában foglalja az alacsonyabb rendűt, tehát a követelményekben is így kell értelmezni.

A gondolkodási műveletek szintjei:

• Emlékezés: A releváns információk előhívása a hosszú távú emlékezetből. Például: idézze fel, mutassa be, sorolja fel.
   
• Értelmezés: A jelentések értelmezése az instrukciók alapján. Például: értelmezze leírások alapján, értelmezze ábra alapján.
   
• Alkalmazás: A tanuló új módon használja fel az információkat, problémát felismer és megold. Például: mutassa be és hozzon példákat alkalmazási területeire.
   
• Elemzés: Annak meghatározása, hogy a részek milyen összefüggésben vannak egymással és a szerkezet céltudatos általánosítása. Egy probléma összetevőinek feltárása, összehasonlítása. A többféle forrásból származó ismeret mozgósítása egy probléma megoldása érdekében. A valóság rekonstruálása a meglévő ismeretek és a képzelőerő segítségével. Például: értelmezze a kísérletet és mutassa be jelentőségét, értékelje a kockázatát, magyarázza a felhasználását, lássa a modell és a tapasztalható valós folyamatok összefüggéseit.
   
• Értékelés: Ítéletalkotás (természettudományos) érvek alapján arról, hogy egy emberi tevékenység összhangban áll-e valamely értékkel, normával. Például: lássa a lehetőségeit és alkosson véleményt a szerepéről, ismertessen érveket és ellenérveket.
   
• Alkotó gondolkodás: Különböző elemekből alkotni egy koherens egészet, újat létrehozni, vagy az elemek struktúráját átszervezni. Például: tervezzen kísér­letet.