Érettségi változások: IDEGEN NYELV

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így az idegen nyelv is a kötelező érettségi vizsgák csütörtöki vagy pénteki, más idegen nyelvből nem állandósult időpont napjára esik majd.

A nyelvi készségek elsajátítása

A 2017-től érvényes vizsgakövetelmények részletes leírásában a kompetenciákon érthettük eddig közép- és emelt szinten egyaránt az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Hallott szöveg értése, Íráskészség, Beszédkészség. A 2024-től életbe lépő követelményrendszerben a kompetenciák felépítésükben nem változtak.

Az alábbi témakörök maradtak meg az új követelményrendszerben, sorrendjükben változás nem történt:

• Személyes vonatkozások, család
• Ember és társadalom (= középszinten a Női és férfi szerepek; Vásárlás, szolgáltatások (posta) című témakörök, emelt szinten az Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése, valamint a Társadalmi viselkedésformák témakörök kerültek ki a követelményrendszerből)
• Környezetünk
• Az iskola
• A munka világa
• Életmód
• Szabadidő, művelődés, szórakozás
• Utazás, turizmus (= emelt szinten az új követelményrendszerben megjelent a Célnyelvi ország néhány főbb látnivalója című témakör)
• Tudomány és technika
• Ember és társadalom

Kommunikációs helyzetek és szándékok

A 2024-től deklarált követelmények szóbeli és írásbeli lajstroma egyetlen módosítással jelent meg:

A kommunikációs szándékok listája társalgási paraméterekben nem történt változtatás.

Nyelvtani szerkezetek és szókincs

A Nyelvtani szerkezetek és szókincsben az alábbi témakörök maradtak meg az új követelményrendszerben, abban változás nem történt, sem sorrendjükben, sem metodikában:

• Nyelvtani szerkezetek
• Szókincs

A 2024-es vizsgaleírásban olvasható a szókinccsel kapcsolatos tudnivaló: „A vizsga szókincsének alapjául a mindenkori mai köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.”

Vizsgaleírás

A vizsga időbeli és szóbeli eloszlása a különböző nehézségi szinteken az alábbiak alapján történik az új követelményrendszer szerint:

A vizsgán az alábbi segédeszközök használhatók:

Az írásbeli vizsga közép- és emelt szinten az alábbiak szerint értékelendő:

• Az írásbeli vizsgarész egyes vizsgarész-összetevőinek értékelése egymástól független.
   
• Az írásbeli vizsgarész minden vizsgarész-összetevőjében csak a célzottan mért készséget értékeljük.
   
• A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.
   
• Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.
   
• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevők javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.
   
• Az Íráskészség vizsgarész-összetevő és a Beszédkészség vizsgarész értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.
   
• Az írásbeli vizsgarész-összetevőkben, illetve a szóbeli vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

Az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Íráskészség vizsgarész-összetevőkben a megadott szószám helyett egyes nyelvekben – többek között az arab, a kínai, a japán és a héber esetében a használt eltérő írásjegyek miatt – nyelvspecifikusan a karakterszám értendő.

A szóbeli vizsga közép- és emelt szinten az alábbiak szerint értékelendő:

• Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.
• A feladatok értékelése egymástól független.

Az élő idegen nyelvekre vonatkozóan strukturális változtatás nem történt.