Olvasási idő: 
10 perc
Author

Érettségi változások: FÖLDRAJZ

A közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei

2020-tól a középiskolát megkezdő tanulók számára 2024-től kezdődően új, változó vizsgakövetelmények lépnek érvénybe. Érettségi változások című rovatunkban tantárgyanként vizsgáljuk meg a kötelező vizsgatárgyak bizonyos változási szisztémáit, a jövőben érvényes strukturális ismereti eljárásait. E havi lapszámunkban a földrajzot mint választható érettségi vizsgatantárgyat vettük górcső alá.

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a földrajz egy nem kötelezően kiszabott időpontra esik majd.


Változások a geográfiai ismerethalmazok körében

A 2017-től érvényes vizsgakövetelmények részletes leírásában a kompetenciákon érthettük eddig (közép- és emelt szinten egyaránt):

földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;

  • kontúrtérképes feladatok megoldása;
     
  • egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;
     
  • földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;
     
  • szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;
     
  • az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;
     
  • földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;
     
  • földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alkalmazása problémafeladatok megoldása, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.

A 2024-től életbe lépő követelményrendszerben a kompetenciák felépítésükben nem változtak, kivéve egyetlen bővítést: a különböző fajtájú térképeken, műholdfelvételeken közölt információk olvasása, értelmezése kompetenciában láthatjuk a műholdfelvételekkel kapcsolatos kiegészítést.

Az alábbi témakörcímekben történtek változások az új követelményrendszerben:

  1. Térképi ismeretek helyett Tájékozódás a földrajzi térben lett a témakör megnevezése;
     
  2. Kozmikus környezetünk helyett Tájékozódás a kozmikus térben és az időben lett a témakör megnevezése;
     
  3. A geoszférák földrajza;
     
  4. A földrajzi övezetesség helyett A geoszférák kölcsönhatásai, a földrajzi övezetesség lett a témakör megnevezése;
     
  5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején helyett Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században lett a témakör megnevezése;
     
  6. A világgazdaság jellemző folyamatai helyett A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig lett a témakör megnevezése;
     
  7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában helyett Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában lett a témakör megnevezése;
  8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában helyett Európa földrajza lett a témakör megnevezése;
     
  9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői helyett Az Európán kívüli kontinensek földrajza lett a témakör megnevezése;
     
  10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei helyett Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái lett a témakör megnevezése.

A 2024-es érettségi vizsgakövetelményekben szerepelnek külön táblázatban felsorolva a vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak, külön témakörönként, és érettségi szintenként szétválogatva.

A felsorolt témakörökön belül különböző témák vannak összeválogatva, amelyekben az alábbi változások figyelhetők meg:

1. Tájékozódás a földrajzi térben

  • A térkép
  • Tájékozódás a térképen és a térképpel
  • Távérzékelés és térinformatika

2. Tájékozódás a kozmikus térben és az időben

  • A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. Az új követelményrendszer szerint A Világegyetem
  • A Nap és kísérői
  • A Föld és mozgásai
  • Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. Az új követelményrendszerben Az űrkutatás

3. A geoszférák földrajza

  • A kőzetburok. Az új követelményrendszerben A kőzetburok földrajza
  • A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői
  • A kőzetlemezek és mozgásaik következményei
  • A hegységképződés
  • A kőzetburok építőkövei, az ásványkincsek
  • A Föld nagyszerkezeti egységei
  • A levegőburok földrajza
  • A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. Az új követelményrendszerben A légkör anyaga és szerkezete
  • A levegő felmelegedése
  • A levegő mozgása
  • Felhő- és csapadékképződés
  • Az időjárás és az éghajlat
  • A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége – kikerült a követelmények közül
  • A légszennyezés következményei
  • A vízburok földrajza
  • A vízburok tagolódása, tulajdonságai és mozgásai
  • A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. Az új követelményrendszerben A felszíni vizek
  • A felszín alatti vizek
  • A víz és a jég felszínformáló munkája – kikerült
  • A karsztosodás – kikerült
  • A vízburok mint gazdasági erőforrás

4. A geoszférák kölcsönhatásai, a földrajzi övezetesség

  • A földfelszín formálódása
  • A külső erők felszínformáló tevékenysége
  • Az egyes övezetek egyedi jellemzőinek témái – kikerültek
  • A talaj
  • A geoszférák közötti kapcsolatok
  • A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
  • A vízszintes földrajzi övezetesség
  • A függőleges földrajzi övezetesség
  • A geoszférák fejlődése a múltban, földtörténet

5. Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században

  • A népesség földrajzi jellemzői
  • Településtípusok, urbanizáció

6. A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig

  • A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
  • Integrációs folyamatok
  • A globalizáció
  • A monetáris világ

7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

  • A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
  • Magyarország természeti adottságai
  • Magyarország társadalmi jellemzői
  • A hazai gazdasági fejlődés jellemzői
  • Hazánk tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
  • A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
  • Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
  • Magyarország környezeti állapota
  • Az országhatárokon átívelő kapcsolatok

8. Európa földrajza

  • Európa általános természetföldrajzi képe
  • Európa általános társadalomföldrajzi képe
  • Az Európai Unió
  • A területi fejlettség különbségei Európában – kikerült
  • Európa regionális földrajza
  • Európa magterülete
  • Fejlett gazdaságú országok Európa közepén helyett Fejlett gazdaságú országok Európa közepén és északi részén
  • A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái – kikerült
  • Dél-Európa országai
  • Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai és Kelet-Európa összevonva: Kelet-Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa országai
  • Oroszország

9. Az Európán kívüli kontinensek földrajza

  • A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
  • Ázsia földrajza
  • Ázsia általános földrajzi jellemzői
  • Ázsia regionális földrajza
  • Ázsia országai – kikerült
  • Ausztrália és Óceánia földrajza
  • A sarkvidékek földrajza
  • Afrika földrajza
  • Afrika általános földrajzi jellemzői
  • Afrika regionális földrajza
  • Amerika földrajza
  • Amerika általános földrajza
  • Amerika országai regionális földrajza helyett Amerika regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok)

10. Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái

  • A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
  • A demográfiai és urbanizációs válság helyett Demog­ráfiai és urbanizációs problémák
  • Élelmezési válság helyett Élelmezés és egészség
  • A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei
  • A környezet- és a természetvédelem feladatai helyett A környezet- és a természetvédelem feladatai, a globális béke fenntartása

A vizsgakövetelményekhez kapcsolódóan készültek általános és egyedi fogalommeghatározások témakörönként, illetve közép- és emelt szinten különválogatva. A 2017-es vizsgaköveteleményekhez képest jelentős változás ebben nem történt, a leírásokhoz kapcsolódó fogalmakban tettek nyomon követhető változásokat.

Szintén fogalommeghatározás-halmazt alakítottak ki a topográfiai fogalmak számára. A topográfiai leírásokban a világ kontinenseit, illetve Magyarország topográfiai fogalomhalmazát szükséges elsajátítani.