Érettségi változások: FÖLDRAJZ
A közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei
2020-tól a középiskolát megkezdő tanulók számára 2024-től kezdődően új, változó vizsgakövetelmények lépnek érvénybe. Érettségi változások című rovatunkban tantárgyanként vizsgáljuk meg a kötelező vizsgatárgyak bizonyos változási szisztémáit, a jövőben érvényes strukturális ismereti eljárásait. E havi lapszámunkban a földrajzot mint választható érettségi vizsgatantárgyat vettük górcső alá.
2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.
A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a földrajz egy nem kötelezően kiszabott időpontra esik majd.
Változások a geográfiai ismerethalmazok körében
A 2017-től érvényes vizsgakövetelmények részletes leírásában a kompetenciákon érthettük eddig (közép- és emelt szinten egyaránt):
földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;
- kontúrtérképes feladatok megoldása;
- egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;
- földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;
- szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;
- az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;
- földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;
- földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alkalmazása problémafeladatok megoldása, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.
A 2024-től életbe lépő követelményrendszerben a kompetenciák felépítésükben nem változtak, kivéve egyetlen bővítést: a különböző fajtájú térképeken, műholdfelvételeken közölt információk olvasása, értelmezése kompetenciában láthatjuk a műholdfelvételekkel kapcsolatos kiegészítést.
Az alábbi témakörcímekben történtek változások az új követelményrendszerben:
- Térképi ismeretek helyett Tájékozódás a földrajzi térben lett a témakör megnevezése;
- Kozmikus környezetünk helyett Tájékozódás a kozmikus térben és az időben lett a témakör megnevezése;
- A geoszférák földrajza;
- A földrajzi övezetesség helyett A geoszférák kölcsönhatásai, a földrajzi övezetesség lett a témakör megnevezése;
- Társadalmi folyamatok a 21. század elején helyett Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században lett a témakör megnevezése;
- A világgazdaság jellemző folyamatai helyett A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig lett a témakör megnevezése;
- Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában helyett Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában lett a témakör megnevezése;
- Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában helyett Európa földrajza lett a témakör megnevezése;
- Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői helyett Az Európán kívüli kontinensek földrajza lett a témakör megnevezése;
- Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei helyett Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái lett a témakör megnevezése.
A 2024-es érettségi vizsgakövetelményekben szerepelnek külön táblázatban felsorolva a vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak, külön témakörönként, és érettségi szintenként szétválogatva.
A felsorolt témakörökön belül különböző témák vannak összeválogatva, amelyekben az alábbi változások figyelhetők meg:
1. Tájékozódás a földrajzi térben
- A térkép
- Tájékozódás a térképen és a térképpel
- Távérzékelés és térinformatika
2. Tájékozódás a kozmikus térben és az időben
- A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. Az új követelményrendszer szerint A Világegyetem
- A Nap és kísérői
- A Föld és mozgásai
- Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. Az új követelményrendszerben Az űrkutatás
3. A geoszférák földrajza
- A kőzetburok. Az új követelményrendszerben A kőzetburok földrajza
- A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői
- A kőzetlemezek és mozgásaik következményei
- A hegységképződés
- A kőzetburok építőkövei, az ásványkincsek
- A Föld nagyszerkezeti egységei
- A levegőburok földrajza
- A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. Az új követelményrendszerben A légkör anyaga és szerkezete
- A levegő felmelegedése
- A levegő mozgása
- Felhő- és csapadékképződés
- Az időjárás és az éghajlat
- A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége – kikerült a követelmények közül
- A légszennyezés következményei
- A vízburok földrajza
- A vízburok tagolódása, tulajdonságai és mozgásai
- A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. Az új követelményrendszerben A felszíni vizek
- A felszín alatti vizek
- A víz és a jég felszínformáló munkája – kikerült
- A karsztosodás – kikerült
- A vízburok mint gazdasági erőforrás
4. A geoszférák kölcsönhatásai, a földrajzi övezetesség
- A földfelszín formálódása
- A külső erők felszínformáló tevékenysége
- Az egyes övezetek egyedi jellemzőinek témái – kikerültek
- A talaj
- A geoszférák közötti kapcsolatok
- A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
- A vízszintes földrajzi övezetesség
- A függőleges földrajzi övezetesség
- A geoszférák fejlődése a múltban, földtörténet
5. Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században
- A népesség földrajzi jellemzői
- Településtípusok, urbanizáció
6. A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig
- A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
- Integrációs folyamatok
- A globalizáció
- A monetáris világ
7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
- A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
- Magyarország természeti adottságai
- Magyarország társadalmi jellemzői
- A hazai gazdasági fejlődés jellemzői
- Hazánk tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
- A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
- Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
- Magyarország környezeti állapota
- Az országhatárokon átívelő kapcsolatok
8. Európa földrajza
- Európa általános természetföldrajzi képe
- Európa általános társadalomföldrajzi képe
- Az Európai Unió
- A területi fejlettség különbségei Európában – kikerült
- Európa regionális földrajza
- Európa magterülete
- Fejlett gazdaságú országok Európa közepén helyett Fejlett gazdaságú országok Európa közepén és északi részén
- A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái – kikerült
- Dél-Európa országai
- Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai és Kelet-Európa összevonva: Kelet-Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa országai
- Oroszország
9. Az Európán kívüli kontinensek földrajza
- A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
- Ázsia földrajza
- Ázsia általános földrajzi jellemzői
- Ázsia regionális földrajza
- Ázsia országai – kikerült
- Ausztrália és Óceánia földrajza
- A sarkvidékek földrajza
- Afrika földrajza
- Afrika általános földrajzi jellemzői
- Afrika regionális földrajza
- Amerika földrajza
- Amerika általános földrajza
- Amerika országai regionális földrajza helyett Amerika regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok)
10. Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái
- A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
- A demográfiai és urbanizációs válság helyett Demográfiai és urbanizációs problémák
- Élelmezési válság helyett Élelmezés és egészség
- A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei
- A környezet- és a természetvédelem feladatai helyett A környezet- és a természetvédelem feladatai, a globális béke fenntartása
A vizsgakövetelményekhez kapcsolódóan készültek általános és egyedi fogalommeghatározások témakörönként, illetve közép- és emelt szinten különválogatva. A 2017-es vizsgaköveteleményekhez képest jelentős változás ebben nem történt, a leírásokhoz kapcsolódó fogalmakban tettek nyomon követhető változásokat.
Szintén fogalommeghatározás-halmazt alakítottak ki a topográfiai fogalmak számára. A topográfiai leírásokban a világ kontinenseit, illetve Magyarország topográfiai fogalomhalmazát szükséges elsajátítani.
Részletek: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/kozismereti_vizsgatargyak_2024tol
Részletes érettségi vizsgakövetelmények a 2012-es Nat alapján: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2017/foldrajz_vk.pdf
Részletes érettségi vizsgakövetelmények a 2020-as Nat alapján:https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2024/foldrajz_2024_e.pdf