Érettségi változások: FENNTARTHATÓSÁG

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a fenntarthatóság vizsgatárgy egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.

Egy élet a Földön

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben a fenntarthatóság vizsgakövetelményei a következők:

A tanuló

• felismeri a természeti, gazdasági, környezeti folyamatok ok-okozati összefüggéseit, képes a rendszerben való gondolkodásra;
   
• képes egy témához kapcsolódóan adekvát információforrások és információk kiválasztására, azok értelmezésére;
   
• eligazodik a témához kapcsolódóan a nyomtatott és elektronikus információhordozókban megjelenő adatokban, információkban, képes azokat elemezni, rendszerezni, azokból következtetéseket levonni, illetve prognózisokat megfogalmazni;
   
• képes megfigyelések, vizsgálatok megtervezésére és végrehajtására, az eredmények értelmezésére és bemutatására;
   
• képes érveket megfogalmazni véleménye alátámasztására szóban és írásban egyaránt;
   
• alkalmazza ismereteit a mindennapokban tapasztalható, a fenntarthatóságot akadályozó vagy előmozdító környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatok, jelenségek, történések magyarázatában.

Természetes élőhelyünk

A Fenntarthatóság vizsgatárgyból csak a 2024-től érvényes középszintű érettségi vizsgakövetelmények jelentek meg:

1. A gazdasági fejlettség és a fenntarthatóság összefüggései

A vizsgázó

• Mutassa be a környezetszennyezés-típusok területi eltéréseit, elemezze az egyes térségek környezeti problémáit.
   
• Fogalmazzon meg összefüggéseket és ellentmondásokat a környezeti állapot változásai és a gazdasági fejlettség és fejlesztések között.
   
• Mutassa be a lineáris és a körkörös gazdálkodás jellemző vonásait, hasonlítsa össze fenntarthatósági szempontból a két termelésszervezési módot.
   
• Elemezze a 21. századi energiagazdaság jellemzőit, az energiaforrások hasznosításának fenntarthatóságot előmozdító és korlátozó vonatkozásait. Környezeti szempontokat figyelembe véve vesse össze a fosszilis energiahordozók, a hasadóanyagok és a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeit.
   
• Példák alapján igazolja a humán és a társadalmi erőforrások szerepét napjaink társadalmi-gazdasági fejlődésében.
   
• Forráselemzés alapján mutassa be a környezeti szempontok érvényesítésének néhány társadalmi-gazdasági vetületét, ellentmondását.
   
• Aktuális társadalmi-gazdasági jelenségekkel összefüggésben mutasson be ökológiai problémákat és azok elkerülésének, megoldásának lehetőségeit.
   
• Hasonlítsa össze az eltérő gazdasági fejlettségű országok fenntarthatósági problémáit, magyarázza az eltérő és azonos vonásokat környezeti, társadalmi, gazdasági szempontból.
   
• Azonosítson és elemezzen a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákat helyi, regionális és globális környezeti, társadalmi-gazdasági folyamatokban.
   
• Mutassa be a globalizáció és a fenntarthatóságra való törekvés kapcsolatát, ellentmondásait.
   
• Környezeti, fenntarthatósági szempontok alapján elemezzen a lakókörnyezetében megvalósult/megvalósuló beruházást.

2. Globális környezeti problémák és azok természeti és társadalmi következményei

A vizsgázó

• Alkalmazza a fizika, a biológia, a kémia és a földrajz tanulása során megszerzett ismereteit a helyi, regionális, illetve globális környezeti problémák kialakulásának és következményeinek magyarázatában.
   
• Összefüggéseiben mutassa be a légkör, a vízburok (beleértve a vizes élőhelyeket), a kőzetburok károsodásának, sérüléseinek helyi, regionális és globális összefüggéseit, ezek életminőségre és gazdaságra gyakorolt hatását, nevezzen meg a környezeti problémák mérséklését, megoldását szolgáló lehetőségeket.
   
• Mutassa be a talajt mint ökológiai rendszert veszélyeztető folyamatokat, ezek következményeit, hatásukat az élelmiszer-termelésre, nevezzen meg a talaj védelmét szolgáló lehetőségeket.
   
• Elemezze az ökológiai rendszerek egyensúlyát veszélyeztető folyamatokat, a biodiverzitás megőrzésének fontosságát.
   
• Források vagy önálló megfigyelés, adatgyűjtés alapján összefüggéseiben mutasson be helyi vagy regionális környezetkárosító folyamatot, problémát, tegyen javaslatot a környezetkárosítás elkerülésére, mérséklésére.
   
• Ismerje fel és elemezze helyi vagy regionális környezetkárosító folyamatok ok-okozati és visszacsatolási kapcsolatrendszerét és hatásmechanizmusát, nevezzen meg a problémák mérséklését, megoldását szolgáló lehetőségeket.

3. Szegény gazdagok és gazdag szegények – a fogyasztói társadalom ellentmondásai

A vizsgázó

• Demográfiai adatok elemzése alapján mutassa be a 21. századi demográfiai folyamatok környezeti és fenntarthatósági következményeit.
   
• Esetleírások, források alapján elemezze a fogyasztói társadalom működésének környezeti következményeit.
   
• Mutassa be a gazdasági fejlettség és a fogyasztási szokások összefüggéseit és ellentmondásait, a szükséglet és az igény közötti különbséget.
   
• Példák elemzésével mutassa be a társadalmi felelősségvállalás szerepét napjainkban, a fenntartható jövő érdekében a helyi, a regionális és a nemzetközi összefogás és segítségnyújtás szükségességét.
   
• Mutassa be az eltérő környezeti adottságok és az ezekből adódó eltérő életszervezés és fogyasztási szokások összefüggéseit. Földrajzi ismereteit alkalmazva példákkal igazolja a természeti és a társadalmi-kulturális környezet fogyasztásra gyakorolt hatásait.
   
• Fogalmazza meg a globalizáció és a fogyasztási szokások átalakulása közötti összefüggés sajátosságait, jellemzőit, példák alapján ismertesse a globalizáció hatásait a fogyasztói magatartás alakulására, térjen ki ezek fenntarthatósági következményeire is.
   
• Adatok, tanulmányok, illetve saját korábbi vizsgálódásai alapján elemezze a helyi termék és a méltányos kereskedelem szerepét a fenntartható fogyasztásra való törekvésben.

4. A települések fejlődésének fenntarthatósági vonatkozásai

A vizsgázó

• Hasonlítsa össze a vidéki (tanya, falu) és a városi élet eltérő környezeti, fenntarthatósági problémáit, mutassa be a nagyvárosi, illetve a vidéki élet fenntarthatósági szempontból előnyös és hátrányos vonásait, kapcsolatait.
   
• Mutassa be egy-egy város példáján a város és környezete kölcsönhatásait, a biológiai, társadalmi, gazdasági függőségi kapcsolatokat.
   
• Ismertesse a környezetbarát építkezés, várostervezés jellemzőit. Készítsen javaslatokat a tájba illő építkezés, a természetes helyi anyagok felhasználásának lehetőségeire, elemezze ezek környezeti vonatkozásait.
   
• Hasonlítsa össze az okostelepülés és az ökotelepülés céljait, működésük elveit. Példák alapján mutassa be az élhető, a környezeti szempontokra fókuszáló településfejlesztés kritériumait.
   
• Elemezze a nagyvárosok működéséhez kapcsolódó, a környezet terheléséhez vezető folyamatokat, az elérhető szolgáltatások színvonala és a környezetterhelés összefüggéseit, fogalmazzon meg a környezetterhelést csökkentő megoldási lehetőségeket.
   
• Tervezzen meg a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével egy közösségi teret (például közösségi park, ház, iskolaudvar, települési tanösvény).
   
• Települési példák alapján elemezze a városi közlekedés környezeti következményeit, mutasson be környezetbarát közlekedési megoldásokat.
   
• Földrajzi és történelmi ismeretei alkalmazásával mutassa be az urbanizáció környezeti következményeinek eltérő vonásait a Föld különböző térsé­geiben.

5. Összefogás a fenntartható jövő érdekében

A vizsgázó

• Mutassa be a legfontosabb hazai és nemzetközi szinten megfogalmazott környezetvédelmi, fenntarthatósági irányelveket, célkitűzéseket, térjen ki a megvalósulás lehetőségeire és nehézségeire.
   
• Igazolja a különböző szakmák, különböző jellegű szervezetek összefogásának fontosságát a természeti és társadalmi-kulturális értékek megőrzésében.
   
• Mutasson be néhány fontos hazai és nemzetközi állami, államközi és társadalmi környezetvédelmi szervezetet, kezdeményezést, ismertesse azok tevékenységét és eredményeit.
   
• Esetelemzések alapján igazolja a hazai, a külföldi és a nemzetközi környezeti, a fenntarthatóságot szolgáló összefogások szükségességét, mutassa be legfontosabb eredményeiket vagy kudarcaik okát.
   
• Értelmezze az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célokat, fogalmazzon meg néhány, a megvalósítást segítő helyi, regionális, globális intézkedést.
   
• Elemezze a helyi szintű környezeti problémákból adódó társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, tárjon fel ok-okozati kapcsolatokat, fogalmazzon meg lehetséges megoldásokat.
   
• Esetelemzés alapján fogalmazza meg a helyi társadalmi kezdeményezések, környezetvédő mozgalmak szerepét és lehetőségeit a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében.

A projektmunka elkészítésének célja, hogy a vizsgázók igazolják, képesek elméleti ismereteik gyakorlatban történő alkalmazására. Az általuk választott téma feldolgozása során képesek a rendszerben történő és problémamegoldó gondolkodásra, a felelős és mérlegelő véleményalkotásra és döntéshozatalra. Az elkészült projektmunkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja. A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az előző év december 1-ig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-ig kell nyilvánosságra hozni.