Érettségi változások: ÉNEK-ZENE

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így az ének-zene egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.

Hangokból épül fel a világ

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben az ének-zene vizsgakövetelményei között a korábban már meghatározott kompetenciákat érthetjük:

A vizsgázó középszintű ének-zene érettségi vizsgán nyújtott teljesítménye jelzi, hogy a vizsgázó milyen mértékben felel meg a vizsgakövetelmény általános zenei műveltséggel kapcsolatos elvárásainak, illetve milyen szinten rendelkezik olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a zenei befogadás, reprodukálás és kreativitás terén, amelyek alkalmassá teszik őt a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére, valamint az aktív egyéni és közösségi zenélésre.

Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik a vizsgázó ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődését, vonzódását és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni. Az emelt szintű ének-zene érettségi vizsga azon zenei képességek és ismeretek meglétét is ellenőrzi, amelyek szükségesek a zenei folyamatok, zeneművek részletesebb és alaposabb értelmezéséhez. Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint a középszinthez képest új ismereteket is tartalmaz.

„Zene nélkül nincs teljes ember”

Mind a 2017-es, mind a 2024-es érettségi vizsgakövetelmények esetében az emelt szintű vizsga tartalmi követelményeibe beletartoztak és beletartoznak a középszintű vizsga tartalmi követelményei. A 2024-től érvényes vizsgakövetelmények között az alábbi módosulások figyelhetők meg az előző követelményrendszerhez képest:

1. Reprodukálás: A Népzene témakörén belül A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható kikerült az emelt szintű követelmények sorából. A Középkor témakörén belül emelt szintről kikerült a Trubadúr vagy trouvère és Minnesang dallam előadása szöveggel, emlékezetből. A Bécsi klasszika témakörén belül a J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, (tanári) hangszerkísérettel – korábban zongorakísérettel – téma leírása megváltozott. A Zeneelmélet témakörén belül a Hangsorok (-ton és chord hangsorok, dúr és moll, valamint modális skálák) éneklése szolmizálva, illetve a Hangközök, dúr és moll hármashangzat éneklése témák átkerültek emelt szintről középszintre. A Lapról olvasás témakörén belül a középszintű leírást a következőképpen módosították: középnehéz, maximum 12 ütem terjedelmű, moduláció nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig). A Műelemzés – Népzene témakörén belül a középszintű követelmények sorába bekerült az eddigiek mellé (dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, szótagszám, besorolás az alapvető stílusrétegekbe) az előadásmód, emelt szinten pedig bekerült a sorba még az ambitus, az esetleges ritmikai sajátosságok, valamint az előadásmód. A Műelemzés – Reneszánsz témaköréből az emelt szintről kivették az Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok) témát. A Műelemzés – Bécsi klasszika témakörén belül Az énekelt vagy hangszeren bemutatott dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján: ritmikai, dallami jellemzők, hangnem megállapítása, hangnemi jellegzetességek, harmóniai elemzés, funkciós rend, zárlati formula felismerése, szöveges mű esetén a szöveg és a zene kapcsolata, formai elemzés téma az emelt szintű követelmények sorába került. A Műelemzés – Romantika témakörén belül az Egy énekelt, műzenei részlet vagy dal elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, szöveges mű esetén a szöveg és a zene kapcsolata formai elemzés) téma bekerült középszintre. A Műelemzés – 20. századi és kortárs zene új témakörként került be a vizsgakövetelményekbe. Középszinten Az énekelt mű elemzése kottakép alapján (szerkesztésmód, ritmikai, dallami, hangnemi, formai jellegzetességek, műfaji sajátosságok, szöveges mű esetén a szöveg és a zene kapcsolata) témával kell tisztában lenniük a vizsgázóknak, míg emelt szinten Az énekelt mű elemzése kottakép alapján (szerkesztésmód, hangszerelés, ritmikai, dallami, formai, harmóniai, hangnemi jellegzetességek, műfaji sajátosságok, szöveges mű esetén a szöveg és a zene kapcsolata) téma ismerete az elvárás.

2. Befogadás: A Zenetörténet – Reneszánsz témakörén belül emelt szintre bekerült A homofon és polifon szerkesztésmód, az imitáció és a cantus firmus szerkesztésmód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése téma. A Zenetörténet – 20. századi és kortárs zene témakörén belül emelt szintre bekerült A 20. század második felének magyar zeneszerzői téma. A Zenefelismerés – Műzene témakör középszintjén A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie, megneveznie, illetve elvárás A szimfonikus zenekarban előforduló hangszerek felismerése, megnevezése. A Zeneelmélet témakörén belül középszintről kikerült a Szekvencia szerkesztése téma. Emelt szintre viszont bekerültek az A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr, háromféle moll) hangsorok és az egészhangú skála ismerete, felismerésük és lejegyzésük az ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig), a Domináns szeptimakkord felismerése, azonosítása a 4#-4b-ig terjedő hangnemekben, illetve az Írás és olvasás valamennyi ütemmutatóban témák, azonban A teljes kvintkör ismerete témát kivették a követelménylistából. A Dallamírás témakör emelt szintjéről kikerült a Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4#–4b-ig) téma.

3. Zenei alkotótevékenység (A 2024-től érvénybe lépő érettségi követelmények sorába újonnan került be mint témakör)

Középszinten a következő témákról kell tudását bizonyítania a vizsgázónak:

• Dallamalkotás betűkottával, vagy vonalrendszerben violinkulcs szerint 2#–2b előjegyzési körben;
   
• Népdalok sorainak kiegészítése megadott sorszerkezet alapján. Variációs elv alkalmazása adott népdalsorra;
   
• Perióduselv alkalmazása, adott előtagra utótag alkotása;
   
• Szekvencia szerkesztése. A szimmetria, aszimmetria, párhuzam, tükrözés, rákmenet, azonosság, hasonlóság, különbözőség, ismétlődés, visszatérés elvének alkalmazása;
   
• Ritmikai és dallami augmentálás – diminuálás.

Emelt szinten a következő témákat kell ismernie a vizsgázónak:

• Dallamalkotás violin- és basszuskulcsban 4#–4b előjegyzési körben;
   
• Népdalszerű dallamok alkotása megadott dallam és sorszerkezet alapján;
   
• 4+4 ütemes periódus alkotása adott előtagra, adott formára;
   
• Adott dallamnak ritmus, karakter, hangnemi (dúr, moll), dallami variációjának megalkotása. Egyszerű ritmus- dallam- és harmóniakíséret (osztinátó, dudabasszus, orgonapont, T-D ingamozgás, kürtmenet) alkotása. Kvart- és kvintkánon szerkesztése.

A műjegyzék

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező. A vastagon szedett címek csak az emelt szint követelményeihez tartoznak, így az új érettségi követelményben szereplő kiemelt címeket közöljük cikkünkben:

• A bolhási kertek alatt
• A Vidrócki híres nyája
• Béreslegény
• Dunaparton van egy malom
• Elindultam szép hazámból
• Erdő, erdő, de magos a teteje
• Erdő mellett estvéledtem
• Elmegyek, elmegyek
• Gerencséri utca
• Hej, Dunáról fúj a szél
• Kőmíves Kelemen balladája
• Megrakják a tüzet
• Röpülj, páva, röpülj

A szakkifejezések

A műjegyzékhez hasonlóan – a követelménylistában – a vastagon szedett címek csak az emelt szint követelményeihez tartoznak, így azokat közöljük:

• accelerando
• aleatória
• alla breve
• alteráció
• aranymetszés
• attacca
• autentikus zárlat
• bitonalitás
• bolgár ritmus
• bővített kvart
• bruitizmus
• cantus firmus
• dolce
• domináns
• dudabasszus
• egészhangú skála
• elektronikus zene
• ellenpont
• (kontrapunkt)
• epizód
• expozíció
• hangnemváltás
• kadencia (műzene)
• kidolgozás
• kürtmenet
• maggiore
• melizma
• Minnesang
• minimalizmus
• minore
• mixtúra
• moduláció
• négyeshangzat
• orgonapont
• organum
• plagális zárlat
• presto
• repetitív zene
• repríz
• ritenuto
• rondóforma
• scherzo
• sostenuto
• szeptimakkord
• szeriális zene
• szonáta
• szonátaforma
• szubdomináns
• szűkített kvint
• tetraton
• tonika
• tranquillo
• triós forma
• tritonus
• variációs forma
• zárlat