Olvasási idő: 
9 perc
Author

Érettségi változások: BIOLÓGIA

A közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei

A felmenő rendszerben tanulók számára 2024-től kezdődően új, változó vizsgakövetelmények lépnek érvénybe. Érettségi változások című rovatunkban tantárgyanként vizsgáljuk meg a kötelező vizsgatárgyak jellemző változási szisztémáit, a jövőben érvényes strukturális ismereti eljárásait. E havi lapszámunkban folytatjuk a természettudományos tantárgyak változásainak megvizsgálását, ezúttal a biológia tantárgy főbb tematikai módosulásaival foglalkoztunk.

2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók.

A megújuló érettségi vizsgakövetelmények – általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve – korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így a biológia egy nem kötelezően megszabott időpontra esik majd.


Meghatározott tudáshalmaz

A 2024-től érvényes érettségi rendszerben a biológia vizsgakövetelményei között a korábban már meghatározott kompetenciákat érthetjük:

  • a vizsgázó legyen képes induktív (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) és deduktív (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre) következtetésre;
     
  • mutasson jártasságot az analógiás gondolkodásban (ismerjen fel hasonlóságot egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet között), a valószínűségi és korrelatív gondolkodásban (a múltbeli események alapján következtessen a jövőbeli események valószínűségére, végezzen kockázatbecslést, ismerjen rizikófaktorokat) és az etikai gondolkodásban (döntések lehetséges következményeinek mérlegelésében);
     
  • legyen képes osztályozásra (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolásra) és a sorképzésre (relációk kezelésére);
     
  • rendelkezzen kombinatív képességekkel: legyen képes megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozására és vizsgálatára;
     
  • legyen jártas az arányossági gondolkodásban (vizsgálja két mennyiség együttes változását: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék), alakítson át különböző adatmegjelenítési formákat egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká);
     
  • legyen képes változók vizsgálatára (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);
     
  • legyen jártas adatok, ábrák kiegészítésében, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzésében és felhasználásában;
     
  • legyen képes modellekben való gondolkodásra, modellek értelmezésére, az analógiák azonosítására;
     
  • ismerjen fel problémákat, keressen megoldást rájuk: találja meg a célhoz vezető nem ismert megoldási utat valós, életszerű helyzetekben;
     
  • használja az integrált gondolkodást: alkalmazza az egyik szaktudomány tartalmi elemeit egy másik szaktudomány területén;
     
  • használja a szaknyelvet, legyen képes fogalmakat definiálni (a követelményrendszer szerint);
     
  • legyen jártas a lényegkiemelésben (ismerje fel, figyelje meg és rögzítse a vizsgálat szempontjából fontos jellemzőket), kapcsolja össze a struktúrákat és funkciókat (következtessen mintázatból annak szerepére);
     
  • alkalmazza alapvető matematikai ismereteit, különösen első- és másodfokú egyenletek felírása és megoldása szöveges feladat alapján, grafikonok meredekség-számítása terén;
     
  • legyen képes megfigyelések, leírások (dokumentáció) összehasonlítására, egyszerű kísérletek, mérések tervezésére, végrehajtására és eredményeik értelmezésére (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe);
     
  • legyen képes hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazására, vizsgálatára, továbbá téves információk azonosítására;
     
  • ismerje és alkalmazza a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása);
     
  • alkalmazza a mérlegelő gondolkodást (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján), elemezzen és használjon fel adatokat bizonyítéknak, cáfolatnak, érvnek;
     
  • alkalmazza a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben.

Ami körbevesz bennünket, az mind biológia

Mind a 2017-es, mind a 2024-es érettségi vizsgakövetelmények esetében az emelt szintű vizsga tartalmi követelményeibe beletartoztak és beletartoznak a középszintű vizsga tartalmi követelményei. A 2024-től érvényes vizsgakövetelmények között az alábbi módosulások figyelhetők meg az előző követelményrendszerhez képest: a követelménylista táblázatos elrendezése megváltozott, ugyanis a 2024-től érvényes leírásban a közép- és emelt szintű leírást témakörönként két részre bontották: meghatározott kulcsfogalmakra, illetve gondolkodási műveletekre. Témakörönként, nagyobb témarészeket kiemelve tekintjük át a követelménylista részeit.

 1. Bevezetés a biológiába (= A biológia tudománya [vizsgálati szempontok és jellemzők; vizsgáló módszerek]; Fizikai, kémiai alapismeretek).

2. Egyed alatti szerveződési szint (= Szervetlen és szerves alkotóelemek [elemek, ionok; lipidek; szénhidrátok; fehérjék; nukleinsavak, nukleotidok]; Az anyagcsere folyamatai [felépítés és lebontás kapcsolata; felépítő folyamatok; lebontó folyamatok]; Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) [eukarióta sejtalkotók; elhatárolás és összeköttetés; mozgás; anyagcsere; osztódás; a sejtműködések szabályozása és a sejtek közötti kommunikáció]).

3. Az egyed szerveződési szintje (= Nem sejtes rendszerek [vírusok; prionok]; Sejtes rendszerek [prokarióták; eukarióták]; Többsejtű eukarióták [a gombák, növények, állatok elkülönülése; nem szövetes szerveződés]; Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak [a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából; a növények szövetei, szervei – szövetek: gyökér, szár, levél; virág, termés; az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából; az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése – szövetek: szaporodás, egyedfejlődés, viselkedés]).

4. Az emberi szervezet (= Homeosztázis, rendszerszemlélet [Homeosztázis; Általános egészségügyi vonatkozások]; Kültakaró [bőr; a bőr gondozása, védelme]; A mozgás [anatómiai alapok, vázrendszer; izomrendszer; szabályozás; a mozgás és mozgási rendszer egészségtana]; A táplálkozás [táplálkozás; emésztés; felszívódás; szabályozás; táplálkozás egészségtana]; A légzés [légcsere; gázcsere; hangképzés; szabályozás; a légzés és a légzőrendszer egészségtana]; Az anyagszállítás [a testfolyadékok; a szöveti keringés; a szív és az erek; szabályozás; a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás]; A kiválasztás [a vizeletkiválasztó rendszer működése; szabályozás; a kiválasztó szervrendszer egészségtana]; A szabályozás [idegrendszer és érzékszervek: idegrendszer, sejtszintű folyamatok, szinapszis, az idegrendszer általános jellemzése, a gerincvelő, az agy, testérző rendszerek, érzékelés, látás, hallás és egyensúlyérzés, kémiai érzékelés, testmozgató rendszerek, vegetatív érző és mozgató rendszerek; az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai: kognitív folyamatok, a magatartás elemei, emlékezés, pszichés fejlődés; az idegrendszer egészségtana; drogok; a hormonrendszer: hormonális működések, belső elválasztású mirigyek, a hormonrendszer egészségtana; az immunrendszer: immunitás, vércsoportok, az immunrendszer egészségtana]; Szaporodás és egyedfejlődés [szaporítószervek; egyedfejlődés: a szaporodás, fejlődés egészségtana]).

5. Egyed feletti szerveződési szintek (= populáció [populáció; környezeti kölcsönhatások; kölcsönhatások: viselkedésbeli kölcsönhatások]; életközösségek [ökológiai kölcsönhatások; az életközösségek jellemzői; hazai életközösségek]; bioszféra [globális folyamatok]; ökoszisztéma [anyagforgalom; energiaáramlás; biológiai sokféleség]; Környezet- és természetvédelem [alapfogalmak; levegő; víz; energia, sugárzás; talaj; hulladék]; Fenntarthatóság [fenntarthatóság]).

 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció (= molekuláris genetika [alapfogalmak, információáramlás; nutáció; a génműködés]; Mendeli genetika [minőségi jellegek; mennyiségi jellegek]; evolúció [evolúciós folyamatok; fajképződés és az evolúció bizonyítékai; biotechnológia; bioetika; bioinformatika]; a bioszféra evolúciója [prebiológiai evolúció és az ember evolúciója]).

Részletek https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/kozismereti_vizsgatargyak_20...

Részletes érettségi vizsgakövetelmények a 2012-es Nat alapján: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelm...

Részletes érettségi vizsgakövetelmények a 2020-as Nat alapján:https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelm...