Olvasási idő: 
9 perc

Érettségi kisebb változásokkal

Az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjével beszélgettünk

Az írásbeli vizsgák megkezdésével az ország „érettségi lázban” ég, alig találunk olyan családot, közösséget, amelyet ne érintene valamilyen szinten a középfokú oktatás legnagyobb próbatétele. A jelenlegi érettségi rendszerét 2005-ben vezették be, azóta az oktatásügy szereplői, a diákok és a szülők is megtanulták az új szisztémát, amelyben évről évre már csak kisebb változások, finomhangolások történtek.

Pongrácz Lászlóval, az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjével olyan fontos területeket is körbejártunk, mint az érettségi fajtái, az okiratok, az érettségi szoftver, a tájékoztatás és a frissen közzétett statisztikák.

- Nagy változásokról a 2012/2013-as tanévben nem tudni az érettségivel kapcsolatban. Apróbb finomítások azért történtek?

– Valóban csak kisebb változásokról beszélhetünk. Az egyik ilyen az elégségeshez szükséges alsó határ 20-ról 25 százalékra emelése az értékelés százalékos rendszerében, amely az őszi vizsgaidőszak óta van érvényben. Ezzel párhuzamosan minden olyan szabály is változott, ahol minimum követelményt szabtak meg, például a vizsgarészenként teljesítendő 10 százalék 12-re emelkedett. Az írásbeli feladatlapok iskolai szétosztásában is történt egy kisebb változás: eddig a körzetközponti jegyzők adták át a tételeket, most ez a járási hivatalokban történik. Az iskolák többségéből új helyre kell majd menni a tételekért. Ezt az intézményvezetők pontosan tudják. Még egy újdonság, hogy most lehet emelt szinten először érettségizni a katonai alapismeretek vizsgatárgyból.

– Az érettségi fajtái ezek szerint változatlanok?

– Igen, ezeket 2005 óta már nagyon jól ismerik a tanárok. A rendes érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok befejezése után, az érettségi bizonyítvány megszerzésének érdekében, az előrehozott vizsgát a tanulói jogviszony alatt, még a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt teszik le a diákok, azért, hogy a majdani érettségi időszakukat tehermentesítsék. Ez természetesen csak azokból a tárgyakból lehetséges, amelyeknek a tanulását már befejezték. Ez a rendszer 2014 májusától változik: az előrehozott vizsga időpontja jövő május-júniustól csak ebben az időszakban lehetséges, ősszel ekkortól már nem lehet ilyen vizsgát tenni. A tanuló számára pedig erre csak a rendes érettségi vizsga előtt és az azt megelőző évben lesz lehetőség, és csak informatikából, valamint idegen nyelvekből. A szintemelő a középszintű vizsga után következik, és emelt szintet jelent, a kiegészítő és az ismétlő vizsga pedig az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Ezt általában azért választják a diákok, hogy a felsőoktatáshoz szükséges érettségi portfóliójukon javítsanak. A javító és a pótló vizsgák pedig már régóta ismertek, funkciójuk egyértelmű.

– Az érettségi feltétele, hogy az adott iskolák tanterveikben, pedagógiai programjukban biztosítsák a feltételeket, a képzést. Felmerült-e ezzel kapcsolatban bármilyen probléma?

– A korábbi vizsgarendszer alapelve az volt, hogy az iskola által megtanított anyagból lehet, kell érettségizni. Ennek a logikája nyolc évvel ezelőtt megfordult az új vizsgarendszerben: az állam a vizsgatárgyakban követelményeket határozott meg, amelyeket teljesíteni kell. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan iskola, amelyik az összes vizsgatárgyból ezeket a feltételeket biztosítani tudja.  Ezért a jogszabály azt tartalmazza, hogy az iskoláknak meg kell határozniuk azokat a vizsgatárgyakat, amelyekből vállalják a felkészítést, és a szülők számára ezt kommunikálni is kell. Természetesen ezeknek a vizsgatárgyaknak a követelményeit be is építi k a pedagógiai programjukba. Ebből a szempontból komolyabb problémáról nem tudunk. Az persze előfordul, hogy egy-egy tanár lemarad a tananyagban. Abból a szempontból lényegesen jobb a helyzet, mint régebben, hogy a követelményeket rögzítették a jogszabályban, tehát bárki hozzáfér, a tanár, a szülő és a vizsgázó diák is.

– A szülők, diákok tájékoztatása rendben zajlik?

– Erre most már jogszabály is kötelezi az iskolákat, de úgy gondolom, az iskolának elemi érdeke, hogy a diákjait az érettségi vizsgáról megfelelően tájékoztassa. Ezzel tisztában vannak az iskolák, csak lokális problémákról értesülünk. Itt szeretném felhívni a figyelmet az info@oh.gov.hu e-mail címre! Rövid határidővel válaszolunk ugyanis az összes érettségivel kapcsolatos kérdésre, amely ide érkezik szülőktől, diákoktól, iskoláktól. Ajánlom még az oktatas.hu honlapot is a tájékozódóknak.

– Mi a helyzet az esetleges szabálytalanságokkal? Jellemzőek még a súgások, puskázások?

– Az érettségi vizsga nyolc év óta már a továbbtanulási versenynek is fontos része, hiszen az érettségi eredményekkel lehet továbblépni. Ez a lebonyolításban is nagyobb szigort eredményezett, ami igaz a tanárra, aki felügyel, de igaz a diákokra is. Sokkal komolyabban veszik az érettségit, mert tudják, hogy ha a szomszédjuknak segítenek, a saját esélyeiket is rontják, így erősebb lett az önellenőrzés is. Az emelt szintű vizsgákon ez még inkább igaz.

– Az érettségi szoftver miben segít az iskoláknak?

– Az érettségi szoftver nemcsak kiszolgálja, hanem támogatja is a vizsgaszervezés folyamatát. Annak nem pusztán kötelező, adminisztratív eleme (hiszen ott rögzítenek minden szükséges adatot), hanem hatalmas segítség is. Jó példa erre, hogy az érettségi vizsga eredményeinek jogszabály által előírt nyilvánosságra hozatala a soknapos számolgatás helyett a szoftverrel egy kattintással megoldható. A szoftvertámogatás a vizsgák zökkenőmentes lebonyolításának egyik záloga. Régen a vizsgatárgyak jelentős részéből nem is volt írásbeli vizsga, az értékelési rendszerek pedig helyiek voltak, és az ötfokú skála szerint történtek. Ezért fordulhatott elő, hogy ami az egyik iskolában ötöst, a másikban csak hármast ért. Hozzáteszem, a régi érettségi rendszertől nem volt elvárás a teljes körű objektivitás, a mai azonban éppen ezt próbálja minél jobban megközelíteni.

– Az érettségi során háromféle okiratot is kaphatnak a diákok. Melyek ezek?

– A legfontosabb az érettségi bizonyítvány, amelyet akkor kap meg a diák, amikor befejezte a középiskolát, és az öt tárgyból (a négy kötelezőből és a választottból) sikeres vizsgát tett. Mivel a vizsgarendszer nem zárul le az egyén számára a vizsgabizonyítvánnyal, a felvételi portfóliója bővítése érdekében még tehet le további vizsgákat. Ezek miatt azonban az érettségi bizonyítványt nem változtatják meg, ezért van szükség a tanúsítványra, amely dokumentumot, az általa tanúsított egy-egy adott vizsgatárgyra vonatkozó érettségi eredményt tulajdonosa felhasználhat a felsőoktatási felvételijén. Törzslapkivonatot addig kap az érettségi vizsgáiról a tanuló, amíg az érettségi bizonyítványt nem szerzi meg.

– Az Oktatási Hivatal által kiadott tájékoztató szerint az idén több mint 84 ezer végzős érettségizik majd. Ez a tavalyi évhez képest némi csökkenést mutat.

– Igen, a 84 588 rendes érettségit tevő vizsgázók közel 3300-zal vannak kevesebben az elmúlt évinél, ami az adott generáció összlétszámának csökkenését tükrözi. Szeretném emellett hangsúlyozni, hogy nemcsak azok tesznek vizsgát, akik éppen befejezik a középiskolát, hanem vannak olyanok is, akik még nem fejezték be, és olyanok is, akik akár már évekkel ezelőtt megtették ezt. A vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve tehát összesen 133 225 fő érettségizik, ennyien tesznek legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségi vizsgát. Ennyi vizsgabizonyítvány természetesen nem lesz, azokból mintegy 80-82 ezer megszerzésére, kiadására számítunk, mivel például az előrehozott vizsgákra törzslapkivonatot kapnak a diákok.

– Csak hogy folytassuk a „matekozást”, ismertetne még néhány érdekesebb statisztikai adatot?

– A vizsgák 3526 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd, a diákok együttesen 452 250 vizsgát tesznek le, ebből 38 800 emelt szintű (ezek aránya a tavalyi adatokhoz képest 5 százalékkal nőtt). A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön-külön számítva – 183 tárgyból lesz középszintű és 73-ból emelt szintű érettségi vizsga. Harmadik éve egyébként emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.  A „rendes” érettségi az összes vizsga 86 százalékát teszi ki, de évről évre egyre többen jelentkeznek előrehozott érettségire is (ez idén a vizsgák 9 százaléka), a tavalyinál azonban 3600-zal kevesebben tesznek le ismétlő vagy kiegészítő érettségit, az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez pedig hozzájárult a több mint 10 000 szintemelő vizsga.  A végleges statisztikák július második hetében várhatók. Június végén ér véget a vizsgaidőszak, eltelik még néhány nap, amíg az iskolák összesítik az adatokat, mi pedig arra törekszünk, hogy a lehető leghamarabb, de a legteljesebb adatokból készüljenek ezek a kimutatások.