Érettségi 2020

Hányan jelentkeztek érettségi vizsgára idén?

Jelen vizsgaidőszakban összesen 69.470 végzős középiskolás érettségizik, és rajtuk kívül 14.830-an tesznek majd legalább egy tárgyból érettségit. A jelentkezők várhatóan közel 355.300 vizsgát teljesítenek: 106 tárgyból 55.680-at emelt szinten, 182 tárgyból 299.620‑at pedig középszinten. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 331.450 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 93,3%‑a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 8.930 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, ez a vizsgák 2,5%-a. A szintemelő vizsgák száma: 11.130, ami az összes vizsga 3,1%-a. Pótló és javító vizsgára együttesen 3.250-en vállalkoztak.

Milyen módon pótolhatják az érettségit azok, akik most nem vizsgáztak? Nekik kötelező a legközelebb szervezett érettségi időszakban vizsgát tenniük?

Az érettségi vizsgát nem lehet kötelezővé tenni. Azok a vizsgázók, akik nem tudtak, vagy kívántak ebben a vizsgaidőszakban érettségi vizsgát tenni, vagy rendes érettségi vizsgájukat nem tudták befejezni, a következő, október-novemberi vizsgaidőszakban tudnak majd vizsgázni, melyre a jelentkezési határidő szeptember 5-e. Az Oktatási Hivatal honlapján az október-novemberi vizsgaidőszakra vonatkozóan már szerepelnek bizonyos információk.

Milyen kihívásokkal kellett szembenézni az érettségi vizsgák megszervezésekor?

Most, amikor még a vizsgaidőszak javában zajlik, nem illendő a nehézségekre hivatkozni. A vizsgarendszer minden résztvevőjének – a vizsgázóknak, a tanároknak, az igazgatóknak, a fenntartóknak, a kormányhivataloknak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak – a maga területén, a maga döntési szintjén kell helyt állni egészen a vizsgaidőszak végéig. A megfontolt jogalkotás, az információk terjesztése, a megfelelő egészségügyi feltételek biztosítása, a logisztikai folyamatok és az informatikai háttér célszerű adaptálása, a tanárok vizsgákon való feladatvállalása, a vizsgázók felelősségteljes magatartása mind elengedhetetlen feltétel, és még sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyek a vizsgaidőszak sikerét meghatározzák.

A járvány időszakában az egészségügyi kockázat csökkentése kiemelt feladat az élet minden területén, így az érettségi vizsgák megszervezésénél is. Milyen egészségügyi szabályozások mellett rendezték meg a vizsgákat?

Elsődleges, hogy az érettségi vizsgák lebonyolítása során az érvényes járványügyi szabályokat figyelembe kell venni. A kormányrendelet e tekintetben külön szabályt is megállapított, amely szerint egyazon helyiségben írásbeli vizsgázók létszáma nem haladhatja meg a tíz főt, és a vizsgázók között legalább másfél méteres távolságot kell biztosítani. Emellett a vizsgaszervezők a szervezés többi fázisában is arra törekedtek és törekszenek, hogy az egészségügyi kockázatokat minimálisra csökkentsék. A Kormány minden vizsgázó és felügyelőtanár számára maszkot, a felügyelőtanárok és a dolgozatokat javító tanárok részére kesztyűt biztosított. A maszk viselése a folyosón, a közösségi térben kötelező, a vizsgadolgozat írása során ajánlott volt.

Külön figyelmet kellett fordítani a vizsgahelyszínek takarítására és fertőtlenítésére. Mindenhol biztosítva volt kézfertőtlenítő a vizsgázók és a pedagógusok számára. A járványügyi szakemberek tájékoztatása szerint papírfelületen legfeljebb 24 óráig életképes a vírus, ezért a dolgozatok megírását követően, a javítás megkezdését megelőzően legalább ennyi időre el kell zárni a dolgozatokat, és csak ezután kezdhető meg azok kijavítása, értékelése.

Hogyan és mennyivel az érettségi előtt állítják össze a feladatsorokat? A kialakult helyzet miatt szükséges volt a feladatsorok módosítása? Miként biztosítják, hogy a tételek biztonságban legyenek, ne szivárogjanak ki idő előtt?

Az érettségi feladatsorok készítésében változás nem volt. A feladatlapokat – mint mindig, úgy ezúttal is – a jogszabályoknak megfelelően, az adott vizsgatárgy feladatlapkészletéből sorsolták ki Oktatási Hivatal tételkészletéből. Az írásbeli érettségi feladatlapok „korlátozott terjesztésű” minősített iratok, így azok megfelelő kezelését jogszabályok határozzák meg. Ezek az előírások, és az ezekből következő folyamatok ebben a vizsgaidőszakban sem változtak. Akit a nyilvános részletes szabályok érdekelnek, annak javaslom a 9/2012. (IV. 25.) NEFMI utasítás tanulmányozását.

Milyen módon érettségizhetnek azok a középiskolások, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel?

Az EMMI és a Kormány más szervei a vizsgák előkészítése során folyamatosan, nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az érettségi vizsga letételének lehetősége azon vizsgázók számára is biztosított legyen, akik éppen nem Magyarországon tartózkodtak. A vizsgák jelentős részének megtörténte után úgy látjuk, hogy ezek az erőfeszítések eredményesek voltak, és aki úgy döntött, hogy a vizsga letételét választja, annak számára ez lehetséges volt.

Milyen módon szervezték meg a testnevelés tantárgy érettségi vizsgáit?

A testnevelésvizsgákon ebben a vizsgaidőszakban mindkét szinten csak a szóbeliket szervezték meg, és az ezen mutatott teljesítményből állapítják meg a vizsgák eredményét. Középszinten a szóbeli vizsga követelményei nem változtak. A lebonyolítási formája abban különbözik a megszokottól, hogy a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében, a vizsgaidőszak bármely napján – a vizsgázó érettségi vizsgabeosztásának figyelembevételével – lebonyolítható. Hogy pontosan mikor, arról az igazgató helyben hozta meg a döntést és tájékoztatta az érintett vizsgázókat.

Emelt szinten a testnevelés szóbeli vizsga lebonyolítása az eddig megszokottól eltérő. A vizsgázónak ugyanis az emelt szintű szóbeli vizsgán összesen négy – kettő „A” jelű, kettő „B” jelű – altételből kell szóban vizsgáznia. A vizsgaeredményt a négy felelet együttes eredménye alapján állapítják meg. Ennek megfelelően a felkészülési idő és a feleltetés időtartama is megduplázódik, azaz 60, illetve 40 perc lesz.

Az emelt szintű testnevelés szóbeli vizsgákat a szokásos módon a kormányhivatalok szervezik meg, a kormányrendeletben meghatározott időszakban (2020. június 4–9.).

Mely tantárgyak esetében volt szükséges még szóbeli vizsgát szervezni? Milyen szabályozás vonatkozik ezekre a vizsgákra? 

Szóbeli vizsgát kell szervezni minden olyan vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik, ezek közé tartoznak a célnyelvi civilizáció, a bibliaismeret, a judaisztika, a népművészet és a hittan vizsgatárgyak. Szóbeli vizsgákat rendeznek a már említett testnevelés vizsgatárgyból is. Az SNI vizsgázók esetében több helyzetben is szóbeli vizsga szervezendő az igazgató – a Vizsgaszabályzat szerinti szakértői bizottság szakvéleményére alapozott – döntése alapján. Ilyenkor a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy mentesül az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész alól.

A fentiek mellett szóbeli vizsga szervezendő akkor is, ha a tanuló emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsgát kíván szerezni. A szóbeli vizsgázás abban az esetben is lehetséges bármelyik vizsgatárgyból, ha a középszintű érettségin a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot. Ez utóbbi lehetőséget a jogalkotó azért teremtette meg, hogy biztosítsa a bukás elkerülését, és így az érettségi bizonyítvány megszerzését azok számára, akik rendes körülmények között a rosszul sikerült írásbeli után a szóbelin való javításban reménykedhettek.