Erasmus+
Lehetőség, melyet nem szabad kihagyni
Exkluzív interjút adott lapunknak Andrula Vasziliu asszony, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, soknyelvűségért és ifjúságért felelős biztosa, akivel az induló Erasmus+ program nyújtotta lehetőségekről beszélgettünk.
– Az Erasmus+ programot útjára indító beszédében említette, mi aggasztja Európa ifjúságával kapcsolatosan: a korai iskolaelhagyás, az alapvető szövegértési készségek hiánya, a szakképzés gyenge minősége. Mik a reményei?
– Második esélyt kell adnunk a lemaradó fiataloknak, hogy behozhassák hátrányaikat.
14 millió európai fiatalnak nincs munkája, nem jár iskolába, és semmilyen egyéb képzésben sem vesz részt. S a részvételhez nincsenek is megfelelő képességeik, hiszen úgy hagyták ott az iskolát, hogy a legalapvetőbb készségeket sem sajátították el. Őket szeretnénk igazán támogatni, többek között az Erasmus+, s más egyéb ifjúsági programokkal. Ezt a munkát leghatékonyabban fiatal ifjúságsegítőkkel lehet végezni. Ők tudják legközvetlenebbül megszólítani a lemaradó fiatalokat, s társadalmi részvételre buzdítani őket, miközben az újrakezdés lehetőségét is megadják nekik.
– Figyelemreméltó, milyen nagy összeget szentel az Európai Unió az Erasmus+ programra, melynek újdonsága, hogy a szakpolitikai reformok támogatására is lehet pályázni. Azonban az oktatás tagállami kompetencia, ezért ez konfliktusos terület lehet az Unió és a tagországok között. Hogyan tudja az EU ügyesen használni ezt az eszközt?
– Két dolgot tehetünk. Elsődleges eszközünk fórumot biztosítani a tagállamoknak arra, hogy megosszák tapasztalataikat, s tanulhassanak egymástól, áttekinthessék, mely rendszerek működőképesek és melyek nem. Nagyon fontos például a tanártovábbképzés előnyeinek felismerése, hiszen újabb és újabb feladatok elvégzésére kérjük a pedagógusokat, ehhez azonban megfelelő eszközöket kell a kezükbe adnunk, melyek egyike a továbbképzés. Tehát a párbeszéd és együttműködés lehetőségének megteremtése által támogatjuk a szakpolitikai reformokat. Másodsorban szorosan figyelemmel követjük a tagállamok oktatásügyeit, s ha problematikus intézkedéseket, jelenségeket tapasztalunk a közösen megfogalmazott célok teljesülése szempontjából, évente országspecifikus ajánlásokat fogalmazunk meg a helyzet javulása érdekében.
– Az Erasmus+ programnak van néhány eleme, melyek eredményessége nehezen mérhető, például hogy egy fiatal nyitottabb gondolkodású lett a csereprogram hatására. Hogyan lehet bizonyítani, hogy érdemes támogatni a mobilitást?
– Készítünk felméréseket és interjúkat is az EU-s programokba bevont fiatalokkal. Hogy egy példát említsek: a múltkori európai parlamenti választásokon az európai fiatalok 29%-a voksolt. Azonban azok közül a fiatalok közül, akik előtte részt vettek valamilyen mobilitási programban, 60% ment el szavazni. Nyilvánvaló tehát, hogy a mobilitási programok hatására sokkal jobban felismerik a részvétel szükségességét és hasznát.
– Mit vár a sport területének Erasmus+ programba történő beemelésétől?
– Az alulról szerveződő sporttevékenységeket szeretnénk támogatni, tehát olyan projekteket, melyek átlagembereket vonnak be, fiatalokat és időseket egyaránt. Ez a program nem a nagy sportegyesületeknek szól. Célunk, hogy az uniós polgárok fizikailag aktív életet éljenek, hiszen ez egészségügyi és gazdasági szempontból is következményekkel jár. Az erre ösztönző pályázatokat támogatjuk.
– Mit üzenne a magyar fiataloknak?
– Nagyon jó tapasztalataim vannak a magyar fiatalokkal: erősen motiváltak. Úgy hiszem, az Erasmus+-szal egy olyan lehetőség nyílik meg számukra is, melyet nem szabad kihagyniuk. Használják ki, akár külföldi tanulásra, akár határon túli önkéntes munkára vagy külföldi szakmai gyakorlatra.
Új lehetőségeket nyit meg az Erasmus+ program
Idén több mint 9 milliárd forintos forrás Magyarországnak
Olyan uniós célkitűzésekhez ad támogatást, amely hazánkban is jelenlévő problémák megoldását is elősegítheti. Ilyen például a nyelvtudás szintjének fejlesztése, az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem, vagy a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges készségek oktatása az iskolában – amelyek kulcsfontosságúak mind az Unióban, mind Magyarországon.
A program elősegíti olyan szakpolitikai célkitűzések elérését is, mint a pedagógusok módszertani megújulása, a felsőoktatás minőségének, hatékonyságának és nemzetközi vonzerejének javítása, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés elősegítése, vagy a hátrányos helyzetűek képzésének támogatása.
Az általuk kezelt elődprogramok rendkívül sikeresek, népszerűek és eredményesek voltak. Az elmúlt hét évben mintegy 50.000 ezer magyar diák és hallgató, illetve 20.000 tanár és oktató nemzetközi tapasztalatszerzését tették lehetővé, emellett több mint 30.000 fiatal vett részt ifjúsági projektekben. Az Erasmus+ program tovább bővíti a kereteket, és a jövőben még többen élhetnek majd az új program nyújtotta lehetőségekkel hazánkban is.
Az új programban még nagyobb hangsúlyt kap az oktatáson kívüli szereplők bevonása, ezt segítik a szektorközi együttműködések is, amelyek keretében akár közoktatási intézmények, cégek és a felsőoktatás szereplői is dolgozhatnak közösen egy-egy projekten.