Emelkedő színvonal és reális önismeret

Milyen tapasztalatokkal zárult az egységes pedagógiai ellenőrzési rendszer pilot projektje?

Az Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című projekt feladata – többek között – az intézményi külső értékelés rendszerének fejlesztése a köznevelésben.  Mivel a magyar köznevelési rendszerben az oktatási, nevelési intézményekben dolgozó vezetők és pedagógusok munkájának értékelése nem egységes és rendszeres, a külső intézményértékelés standardizált szempontjai, területei és eszközrendszere eddig nem álltak rendelkezésre, így az első lépés a standardok kifejlesztése volt. A pilot projekt ezek működését tesztelte, és kijelenthető, hogy hasznos, és a rendszer élesben való működtetéséhez nélkülözhetetlen tapasztalatokat szereztünk, nemcsak az eszközökre vonatkozóan, hanem szervezési és operatív kérdések területén is.

Mely szervek végezték a projekt lebonyolítását?

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés standardjainak intézményi kipróbálására kiírt pályázatot a Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és a Kodolányi János Főiskola alkotta konzorcium nyerte el. Az ő feladatuk volt az ellenőrzések lebonyolítására alkalmas, a megadott szempontoknak megfelelő szakértők kiválasztása, a kifejlesztett szakértői képzés megszervezése, az intézmények felkészítése a próbaellenőrzésekre. A felkészítést követően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kidolgozott standardjainak intézményi kipróbálása 2013. április 10. és 2013. május 31. között zajlott, a kutatásból származó eredmények feldolgozása nyár közepén ért véget. A kutatás egyik legfontosabb szakmai következménye az értékelési területek módosítása volt, de történtek – mind mennyiségi, mind tartalmi – változtatások a felhasznált eszközök terén is.

Hány ellenőrzést végeztek?

A kipróbálásban részt vevő intézményeket az Oktatási Hivatal választotta ki az intézménytípusok és a területi megoszlás figyelembevételével, de szempontként merült fel az önkéntesség, a hajlandóság a tesztelésben való részvételre is. Az ellenőrzéseken 29 intézmény 52 intézményegysége, tagintézménye vett részt. A próbaellenőrzéseket 98 tanfelügyelő, 44 intézményvezető és 744 pedagógus részvételével bonyolították le.

Hogyan fogadták az ellenőrzéseket a pedagógusok és az intézményvezetők?

Mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők részéről pozitív volt a fogadtatás. Általánosságban elmondható: a pedagógusszakma várja, hogy egy egységes külső szakmai szempontrendszer szerint, rendszeres visszajelzést kapjon a munkájáról. A tanfelügyeleti próbaellenőrzések minden szereplője egyetértett abban, hogy a tanfelügyelet elősegíti az oktató-nevelő munka színvonalának fejlesztését, hozzájárul a reális önismeret, egy önellenőrzési kultúra kialakításához. A szakmai ellenőrzés melletti érvek között az is helyet kapott, hogy az objektív külső értékelés megvédheti a pedagógusokat és intézményvezetőket a laikus véleményekkel szemben.

Negatív visszajelzést nem is kaptak?

Természetesen, mint minden rendszernél, újításnál, itt is előfordultak negatív vélemények, melyekről azonban elmondható, hogy – néhány esettől eltekintve – nem a rendszer szükségességét kérdőjelezik meg. A nem támogató vélemények előítéletességből, politikai másként gondolkodásból, a nem megfelelő kidolgozottság, a túlzott adminisztráció, az esetleges szankciók és a nem megfelelő szakértők miatti előzetes félelemből fakadnak.

Volt-e bármi olyan tapasztalat, amelyre nem számítottak, esetleg meglepetést okozott?

Az eredeti tervek szerint 2013. januártól körülbelül négy hónapon keresztül tartott volna a tesztelés, de a projekt megvalósítása során olyan külső körülmények merültek fel, amelyek a tervezett időszak helyett jóval későbbi és rövidebb kipróbálási szakaszt tettek csak lehetővé. Kellemes meglepetés volt számunkra a felkért intézmények pozitív hozzáállása a megváltozott helyzethez. Annak ellenére, hogy az intézményeket a tervezettnél jóval intenzívebb hatásként érte a „próba-tanfelügyelet”, a pedagógusok és a vezetők egyaránt rugalmasan és konstruktívan álltak az ellenőrzésekhez.

A pedagógusok ellenőrzése milyen területeket érint?

A pedagógusok esetében egyebek mellett vizsgáljuk a módszertani felkészültséget, a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezését és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiókat, a tanulás támogatását. Fontos szempont, hogy a tanulóval szemben érvényesül-e az egyéni bánásmód, vagy hogy a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, esetleg beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében megfelelő módszertani felkészültséggel rendelkeznek-e. Egy tanárnak segítenie kell a tanulói csoportok, közösségek alakulását, meg kell teremtenie a gyermekekben a nyitottságot a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre. A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékelni, elemezni kell. Természetesen arra is figyelünk, jól működik-e a kommunikáció, a problémamegoldás, és eléggé elkötelezettek-e a szakmai fejlődés iránt.

A pedagógusok esetében egyebek mellett vizsgáljuk a módszertani felkészültséget, a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezését és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiókat, a tanulás támogatását.

És mi a helyzet az intézményvezetők esetében?

Náluk a tanulás és tanítás stratégiai vezetését és operatív irányítását vizsgáljuk. Fontos, hogy egy intézményvezető egyszerre tegyen eleget önmaga, kollégái és az intézmény stratégiai vezetésének és operatív irányításának.

Az intézményekkel kapcsolatban mit vizsgáltak?

A pedagógiai folyamatok tervezését, irányítását és értékelését, a személyiség- és közösségfejlesztést, az eredményeket, a belső kapcsolatokat, az együttműködést, a kommunikációt, valamint az intézmény külső kapcsolatait. Vizsgáltuk azt is, hogy megvannak-e a pedagógiai működés feltételei, illetve, hogy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak megfelel-e az adott iskola.

Milyen eszközöket, módszereket alkalmaztak az ellenőrzés során?

Több módszert is alkalmaztunk: a dokumentumelemzést, az óralátogatást, az interjúkészítést, a kérdőíves felmérést és a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerését. A dokumentumelemzés annyit jelent, hogy mindhárom szinten vizsgálták a korábbi külső és önértékeléseket, valamint a tervezés és megvalósítás dokumentumait. Utóbbihoz tartozik például a pedagógiai program, a tanmenet, a vezetői pályázat, a munkatervek és a beszámolók vizsgálata. Az intézmény és a vezető értékelése esetében további alapdokumentumokat is vizsgálnak a szakértők. A pedagógusok és a vezetők is a minősítéshez előkészített és később is folyamatosan fejlesztett portfóliójukban – vezetők esetén speciális vezetői tartalmakkal kiegészítve – irányíthatják a szakértők figyelmét az általuk fontosnak tartott területekre. A tanfelügyeleti ellenőrzések során a portfólió értékelésére nem kerül sor, kizárólag információforrásként szolgál. Az óralátogatások során a pedagógusokat két óra, vagy egyéb foglalkozás látogatása alapján értékelték. Interjút a pedagógus értékelésében a pedagógussal és az intézményvezetővel, vezető esetén a vezetővel és a vezetőtársakkal, intézményellenőrzés esetén pedig a fenntartóval és a vezetővel, a pedagógusok képviselőivel és a szülők képviselőivel készítettek. A vezető ellenőrzésében a kötelező kérdőíves partneri elégedettségmérés – szülők és pedagógusok körében végzett felmérés – eredményeit vizsgálták a szakértők. A pedagógiai-szakmai munka értékelésekor a szakértők folyamatos megfigyeléssel vizsgálták, és az értékelésnél figyelembe vették az intézmény infrastrukturális adottságait.

A valódi, vagyis a pilot projekten kívüli ellenőrzések mikor indulnak?

Az idei tanév második félévében már tervezzük az éles működés megfigyelését, a tapasztalatgyűjtést a későbbi korrekcióhoz. A pedagógusok előmeneteli rendszerét szabályozó, nyár végén megjelent kormányrendelet lehetővé teszi, hogy átmenetileg Pedagógus I. besorolással rendelkező szakértők is végezhessék a tanfelügyeleti ellenőrzéseket, így abban bízunk, hogy ha nem is teljes kapacitással, de 2014. elején már elindulnak az első ellenőrzések.

Milyen ütemben zajlanak majd az ellenőrzések?

A pedagógusok minősítését megelőzően minden esetben sor kerül a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ami az első években nagyban befolyásolja a tanfelügyeleti rendszer működését. Hosszú távon, éves szinten körülbelül 30 ezer pedagógus, ezer vezető és ezer intézmény ellenőrzését tervezzük.

Értesítik az iskolákat, tanárokat az ellenőrzésről?

Igen, sőt az intézményeknek jóvá kell hagyniuk a megyei ellenőrzési tervek rájuk vonatkozó részét, amire az ellenőrzéseket megelőző tanév végén kerül sor. Minden év szeptember elején az intézményvezetők megkapják az adott tanévre vonatkozó, intézményüket érintő végleges ellenőrzési tervet, melyből látható, hogy mely pedagógusok és mikor kerülnek sorra az év folyamán. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről az ellenőrzéseket végző szakértőket – tanfelügyelőket – értesítik. A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal – intézményellenőrzés esetén 2 héttel – a tanfelügyelők veszik fel a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Természetesen – mint ahogy a kipróbálás során is többször előfordult – váratlan, előre nem látható események miatt a tervezések átütemezése szükséges és megoldható.