Olvasási idő: 
14 perc
Author

Élménypedagógia – Környező világunk anyagai

2. rész | A fém

Előző számunkban bátran kerestük, kutattuk és gyűjtöttük a számunkra érdekes köveket a természetben. Mostani témánk kincsei pedig sokszor magukban a „kövekben” vannak elrejtve, amiket csak a tudomány vívmányaival tudunk a hordozó kőzetekből kinyerni. Ha valaki közülünk mégis „egy az egyben” termésfémet találna, akkor szóljon, mert valószínűleg aranyra vagy ezüstre bukkant!

A fémeket jellemzően nem termésfémként kapjuk kézhez, hanem már kész tárgyak formájában. Az emberiségnek lépésről lépésre kellett eljutni arra a szintre, hogy egy újabb fémet ki tudjon nyerni a kőzetekből, és így forradalmasítsa az életét. Talán nem véletlenül tekintjük e felismeréseket egyetemes történelmünk első mérföldköveinek. A korszakolásból az is jól látható, hogy mennyi idő telt el csak a kő használatával, míg az ember rájött az első fémeszköz készítésének titkára:

Kőkor: 2,4 millió évvel ezelőtt – i. e. 4500
Rézkor: kb. i. e. 4500 – i. e. 3000
Bronzkor: i. e. 3000 – i. e. 8. sz.
Vaskor: i. e. 8. sz. – i. sz. 1. sz.

Ócsa környékén 1999-ben. Talaj-előkészítés egyszerű vasekével

FELADAT
Miután rendbe tettük a fejekben a híres „fémkorszakok” kronológiáját, keressünk az egyes korszakokra jellemző, ismertebb megtalált kincseket, lehetőleg abból a fémből, amiről a kort elnevezték! Készítsünk belőlük tablót!

Őskohók

Ismert és ikonikus fémtárgyaink közül talán az eke az egyik legelső és legfontosabb. Akár az első hazai „vasműben” a somogyfajszi őskohóban is készülhetett ilyen alapvető használati tárgy gyepvasércből. Osztálykirándulásnak sem utolsó helyszín a Somogyfajsz melletti erdőben található izgalmas attrakció, az őskohó. A somogyfajszi Őskohó Múzeum előzetes bejelentkezéssel egész évben látogatható (telefon: +36 85 337 073).

Ugorjunk pár száz évet, de maradjunk még Magyarországon és a vas témájánál! Lillafüredet és környékét valószínűleg legalább egyszer az életben mindenki felkeresi egy osztálykirándulás alkalmával. A kisvasút ablakából hirtelen felbukkan az újmassai őskohó tekintélyt parancsoló tömbje. Az egyik legtöbbet fotózott hazai épületben egykoron igencsak forró volt a hangulat. Ma már kihűlve, méltóságteljesen állít emléket a hazai vas- és acélgyártásnak. Már jóval előbb ismertem számtalan fotóról, és habár így is feltűnő nagyságú épülettel állunk szemben, mégis sokkal kisebb, mint amire számítottam. Talán azért, mert a kohót eleve óriásinak képzeljük. Aztán lassan elfogadtam, hogy ez a valóság, és az általam irdatlan méretűnek képzelt „gyár” csak egy 10×9 méteres kocka. Kíváncsi voltam, hogy azon túl, hogy az épület előtti rét kiválóan alkalmas piknikezésre és labdázásra, vajon milyen múzeumpedagógiai foglalkozást kínál a helyszín, hogy közelebb hozzuk a diákokhoz ezt a nem épp költői témát. A kohmuz.t-online.hu oldalon azonnal egy jogos helyreigazítást találtam, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem őskohóval állunk szemben, hanem fatüzelésű nagyolvasztóval. Mennyire igaz, hiszen az őskohó elnevezés Somogyfajsszal „olvadt” össze, míg az alábbi képen már a 19. századi technika látható! Megtalálva a múzeumpedagógiai fület, szembeköszönt egy igazi magas labda: „A program új lehetőségeket nyújt az új osztályközösségek összekovácsolásában.”

FELADAT
Beszéljétek meg, hogy milyen fejlődési szakaszai és helyszínei voltak hazánkban a vasgyártásnak az Árpád-kortól a 21. századig, és milyen vasból készült tárgyak mozdították elő országunk fejlődését!

Az 1813-ban épült újmassai „őskohó” Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke (Forrás: turautak.hu)

FELADAT
 Próbáld meg összefoglalni, hogy mi a különbség a vas és az acél között! Gyűjts példákat tárgyakra, melyeket vasból is el lehet készíteni, illetve olyanokra, amelyeknél elengedhetetlen, hogy acélból készüljenek!

„Aluminiumedény”

Maradva még az ipari fémeknél, rövid idő alatt gyors sikert futott be az alumínium. Habár az alumíniumot a világnak már 1825-ben bemutatták, Magyarországon csak 1900 körül kezdődött el a bauxitbányászat a Bihar hegységben. Ebből az akkor még hazai alapanyagból Németországban készült alumínium. Ezt követően a mai határaink között a Vértesben indult be a bauxit külszíni kitermelése, majd Ajkán és Mosonmagyaróváron timföldgyár épült, Csepelen pedig alumíniumkohó. Nem kellett alumíniumgyári munkásnak lenni ahhoz az 1980-as években, hogy átérezzük e fém hangulatát, hiszen a daloskönyvek egyik kitüntetett opusa volt az „Aluminiumedény” című dal, a bauxitkutatók nótája . 

Aluminiumedény

Főzhetsz, melegíthetsz bennem éppen eleget,
Mert a falam jól átengedi a meleget,
És ha éppen tudni akarod a nevemet, a
Nevem alaminiumedény.
Al2O3 × H2O
Ennyit tud egy jólnevelt bauxitkutató ! (hogy ...)



Hazánk talán legszürreálisabb tájai közé tartoznak a felhagyott külszíni bauxitbányák. Míg a képen látható gánti bauxitbányát biztonságossá tették és szabadtéri múzeummá alakították, ahol szinte marsbéli környezetben sétálhatunk, addig például a bakonyi bányaterületek (egyelőre) nem látogathatók. Ha vonz bennünket a marsihoz hasonló táj, csak ide kell kattintani, és indulhatunk is a felfedezőútra: www.kbm.hu/hu/node/22.



Egy hétköznapi tárgy, amelynek alumíniumváltozata lett a legismertebb – avagy egy vízhordó edény karrierje

116. születésnapját ünnepli idén ez az egyik legismertebb hazai tárgyi ikon, amit természetesen fémből készítettek. Mielőtt hazánkban a legkisebb településeken is általánossá vált a vezetékes víz, ebben a kannában hordták a vizet a külterületen dolgozó munkásoknak. A híressé vált hazai dizájn később sem merült feledésbe, hiszen a földeken dolgozó munkások továbbra is távol dolgoznak a kutaktól, ha csak órákra is. Továbbá a kannának az 1980-as évektől kezdve új feladatot is találtak. Hangszer lett belőle. Hangszeres karrierje talán annak is köszönhető, hogy ütésre maga a tárgy is hangot ad, illetve a kanna szájára ütve a benne lévő levegőt is hangzásra lehet bírni.

Forrás: www.cegledvk.hu

FELADAT
A ceglédi kanna onnan kapta a nevét, hogy először 1910 körül Rónai János helyi iparos készítette, és sokáig csak nála lehetett beszerezni. Története során különböző fémekből készítették. Nevezzük meg pontosan, hogy eddigi életének 116 éve alatt milyen fémekből készült, és derítsük ki, hogy ezeket a fémeket hogyan állítják elő!

Az aranyforinttól a lyukas kétfilléresen át a bicolor érmékig – gondolatok a fémpénzről

A népszerű „Határtalanul!” program keretében gyakran vezetnek iskolai kirándulások Szlovákiába. A fém kultúrtörténetének egyik fontos állomása Körmöcbánya, ahol már a nagy földrajzi felfedezések korát megelőzően Károly Róbert aranypénzek verésébe fogott. Ez a művelet megalapozta Magyarország első nemzetközi elismertségét, vagyis a pénzverés egyben hírverést is jelentett nekünk. Olyan jól csengtek pénzeink, hogy például a fémpénznek egészen az újkorig nagyobb presztízse volt, mint a bankjegyeknek. 1946. augusztus 1-jén, amikor a pengőt leváltotta az új valuta, a forint, már azzal javult az emberek közérzete, hogy tudták, újra van éremverés Magyarországon az előtte szinte már csak papírpénzalapú hiperinflációs pengőt követően. És habár a fémpénzeink névértékeinek a száma az elmúlt évtizedekben csökkent, van szinte állandó is, ez pedig a 20 forintos mérete, hiszen a legtöbb automata ezzel az érmével működött. Akár bárkiből alkalmi numizmatikus lehet, ha kicsit elkalandozunk az érmék hátoldalainak világában. E szimbólumok kiválasztása nem egyszerű feladat. Egy-egy ország a nemzeti értékeiből vajon melyeket nyomtassa érméi túlsó felére? Szomszédaink közül már három országban is bevezették az eurót, melyről tudjuk, hogy bár a bankjegyek minden euróövezeti országban egyformák, az érmék hátoldalán található motívumokkal a kibocsátó országok szabadon rendelkeznek. Vajon „euró-szomszédaink” milyen értékeket kommunikálnak érméiken a külvilág felé? És persze mi a forintjainkon, illetve a többi saját valutával rendelkező ország?

„Magyar királyi váltó pénz” 1848-ból

FELADAT
Készíts egy időrendi táblát a magyarországi hivatalos fizetőeszközökről Károly Róbert aranyforintjával kezdődően! Melyik pénzünk volt leghosszabb ideig forgalomban?
Van-e ma érvényes olyan fizetőeszközünk, amely nemesfémet (arany, ezüst) tartalmaz?
Melyik pénzérménknek a legdrágább az előállítási költsége a névértékéhez képest?
A most forgalomban lévő forintjaink milyen fémekből vagy fémötvözetekből készülnek?

Amikor pont egy fém menti meg az embert a villámcsapástól

Rengeteg kísérletet lehet tenni a fémekkel, melyek közül kiemelnék egy nemcsak látványosat, de egyben hasznosat is. Azt mindenki jól tudja, hogy a fémek jó elektromos vezetők, de Michael Faraday óta tudjuk, hogy ha egy embert egy zárt fémszerkezet vesz körbe, akkor abba a fémbe belecsaphat a villám, a benne tartózkodónak haja szála sem görbül. Ilyen kísérletnek lehet részese akaratlanul bárki, ha autójába, repülőjébe belecsapna a villám. Habár a repülőgépeket egyre inkább műanyagból gyártják, szerencsére azért van még bennük annyi fém, hogy az körbevegye a bennük utazókat. A szomszédos Szlovénia legmagasabb hegyén, a Triglavon pedig egy 2 méter magas bádogkunyhó található, amely habár első pillantásra otromba külsejűnek hat, az 1991-ben függetlenné váló Szlovénia egyik nemzeti jelképe lett, és nem utolsósorban megmentheti az életét annak, akit esetleg utolérne egy zivatar a közel 2800 méter magas hegyen.

A fémeket az emberiség elsősorban azért nyerte ki az ércekből, hogy eszközöket gyártson magának, megkönnyítse az életét, hadat viseljen, erős hajókat építsen, és még számtalan más dologra használja fel őket. Legújabb korunkban viszont egyre inkább megjelenik a fémnek egy izgalmas, újkori szerepe: tájépítészeti eszköz.

  A müncheni Deutsches Museum kísérleti termében mindennap legalább egyszer áhítattal várja a közönség, hogy tanúja legyen annak a híres kísérletnek, amiről addig csak az iskolai fizikaórán hallott. Miután a kísérletben részt vevő alanyra rázárták a gömböt, felemelik a magasba, és látványosan áramot vezetnek a fémkalitkába, miközben a benne lévő emberünknek haja szála sem rezzen (www.deutsches-museum.de).

Fafúvós-rézfúvós – Hogy is van ez?

FELADAT
A nem szakember számára az egyik legnagyobb kihívás első hallásra megérteni a fafúvós kontra rézfúvós hangszerek definícióját. Mitől lesz egy hangszer rézfúvós vagy fafúvós? A fúvókában vagy a hangszer építési anyagában rejlik a válasz? Lehet-e ugyanaz a hangszer akár fafúvós vagy rézfúvós? Nyomozzátok ki, és készítsetek halmazokat a fúvós hangszerekről, illetve egy közös halmazt arra az esetre, ha egy és ugyanazon hangszer tartozhat mind a két csoportba!

Az erdő hangoskönyve – fémbe égetett legendák

Az alábbi példáért mintegy 100 kilométert kellett utaznunk Ausztrián belül az osztrák Dunakanyarba, pontosan a wachaui szorosba. Maga a történet nem a fémről szól, de a megjelenítését 100%-ban fémből oldották meg. Rozsdás patina, időtállóság, ridegség, a mostanság trendi „Landart”. Az anyag neve: corten acél, vagyis egy olyan rozsdamentes acélról van szó, amelynek patinája maga a rozsda! Ilyen építészeti anyagválasztást bőven láthatunk a Várkert Bazárban is, de ami miatt Dürnsteinbe utaztunk, az a corten acélba (szó szerint) bújtatott tartalom. Ugyanis Oroszlánszívű Richárd legendáját játszó hangszórókat rejtettek az erős védőlemezek mögé. Egy mozgásérzékelő segítségével elindul a hanganyag, zenével kísérve, megszólalnak a  mesélők. Bevallom, korábban nem érdekelt Oroszlánszívű Richárd élete, de ennek a komplex audiovizuális „meseerdőnek” köszönhetően az osztrák Dunakanyar bércén tökéletesen bele tudtam magam élni abba korba és hiteles helyszínbe, ahol egykor Oroszlánszívű Richárd raboskodott (www.duernstein.at/de/ueber-duernstein/ruine-duernstein.html).

Mostani összefoglalónkban szándékosan nem mentünk bele a fémek kémiájába, mert ha erről az oldalról közelítettük volna meg a témát, az lehet, hogy sok diákot elriasztana. Ha viszont élményeket kínáló helyszínekbe csempésszük bele a fém témakörét, akkor ezeken a tapasztalatokon keresztül felkelthetjük a diákok figyelmét, és innen már csak egy ugrás a kémia és fizika iránti érdeklődés vagy akár a mérnöki pálya. 

KIRÁNDULÁSI TIPP
Az ausztriai Dürnstein felett képes hangoskönyvvé változik az erdő. Minden installáció a hangszórótól a fotókereten át a kor portréábrázolásáig időtálló corten acélból készült. Nemcsak tartós minőséget vetít előre az anyagválasztás, a vándor azonnal fel tudja ismerni a természetes környezetből kiemelkedő, egymással összefüggésben lévő installációkat.