Élménypedagógia a természetben

Hazánkban a növények fejlődése éves ciklusokhoz köthető, így élménypedagógiai foglalkozásainkat mindenképpen érdemes a természetben éppen zajló folyamatokhoz igazítani. A növények élményszerű megismertetésének fő célja, hogy a diákok képet kapjanak hazánk botanikájáról, szeressenek erdeinkben, parkjainkban lenni, fel tudják ismerni a legjellemzőbb növényeinket, és ki tudják választani közülük az emberi fogyasztásra alkalmasakat. S nem utolsósorban, hogy felébresszük az igényüket a nyers ételek, vagyis a zöldségek, gyümölcsök fogyasztására. Összefoglalva: alakuljon ki a gyermek és a természet között egy erős kapocs, melynek összetartó szálai maguk a növények.

Nagyjából az idő tájt, amikor ez lapszám nyomdába kerül, borulnak virágba fáink, borítja be erdeinket lila-fehér szőnyeggel az odvas keltike, bontja szirmait a leánykökörcsin. Hazánkban a természetben hónapokig nélkülöznünk kell a színeket, hiszen a parkjainkban előforduló tiszafákon és a telepített erdei fenyveseken kívül nem sok örökzöldünk van. Talán ezért is várjuk áhítattal a virágzás idejét, amely színek és illatok kavalkádjának szinte robbanásszerű élményével ajándékoz meg bennünket.

Magyarország a növények viszonylag nagy fajgazdagságával félúton helyezkedik el az Egyenlítő és az Északi-sark között. Erdőalkotó fafajtáinkat ugyan a két kezünkön meg tudjuk számolni, viszont erdeink-mezeink virágainak se szeri, se száma. Mindenkinek vannak olyan kedvenc virágai, amelyek szinte magukhoz vonzzák a tekintetét.

A tavasz egyik hírnöke, a leánykökörcsin

Virágkalendárium

Készítsünk virágkalendáriumot! Válasszunk ki öt Magyarországra jellemző fa- és tíz virágfajtát. Határozzuk meg a jellemző virágzási idejüket, illetve a termésük kifejlődésének idejét. Vágjunk ki kartonból egy kisebb és egy nagyobb kört, majd barkácsoljuk össze őket úgy, hogy koncentrikusan el tudjanak egymáson fordulni. A nagyobb kört osszuk fel hónapokra, azokon belül hetekre. A hónapok cikkelyeinek rajzolását folytassuk a felső, kisebb körön is a közös középpontig. Rajzoljuk fel a kisebb kör cikkelyeibe a kiválasztott öt fa- és tíz virágfajtát (a fák esetében a jellemző virágzási és termőidőt is). Ügyeljünk rá, hogy legyen a választékban korai és késői virágzású növényfaj is, hogy egyenletesen ki tudjuk tölteni a kalendáriumot. Ha ezzel a szép munkával elkészültünk, nincs más dolgunk, csak figyelni a természetet, hogy egy adott növény valóban akkor kezd-e el virágozni, amikor rá jellemző, esetleg éppen hetekkel korábban vagy később. Amikor észleljük egy növényfaj virágzását, tekerjük pontosan az adott hónap adott hetére a kalendáriumot, hogy a növény és a dátum fedjék egymást. Innentől kezdve le tudjuk olvasni a többi ábrázolt növénynek az adott évben várható virágzási és termőidejét is. Tapasztalatom alapján akár egy hónapos különbséggel is kezdődhet a vegetációs időszak két különböző évben, így a forgatható virágkalendárium hasznos segítőnk lesz természetbúvárkodásunk során.

A virágkalendárium a növények mellett egyes állatok jellemző aktivitási idejét is megadhatja.

A medvehagymát mindenképpen érdemes felvennünk a virágkalendáriumunkba, mert a medvehagyma a legkorábban szedhető, emberi fogyasztásra alkalmas, rendkívül hasznos növény. Erdeinkben néhol hatalmas összefüggő állományt alkot, és gyakorlatilag korlátlanul gyűjthetjük. De most jön a lényeg: a medvehagyma leveleit a növény virágzása előtt kell szedni! Egy medvehagymatúrán a tanárnak két fontos ismeretet kell átadnia a diákjainak: 1. Hogyan különböztessük meg az ehető, jótékony medvehagyma leveleit a hasonló kinézetű, halálosan mérgező gyöngyvirág leveleitől? 2. Ha már meggyőződtünk róla, hogy medvehagymát szedünk, mennyi levelet etikus szedni egy-egy tőről, hogy a növény továbbra is virágozhasson, így biztosítva fenntartható fejlődését amellett, hogy bennünket is táplál?

Látogatás a piacon

Miután kilábaltunk a tavaszi fáradtságból, és kedvet kaptunk egy kis friss gyümölcsre, irány a piac!
Kiss Leventét, a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága kereskedelmi igazgatóhelyettesét kérdeztem.

– Szoktak-e tanárok diákjaiknak piaclátogatásokat szervezni?

– Igen, vannak piaclátogatások a vásárcsarnokainkban. Ezeket általában pedagógusok kísérik, amikor is egy előre meghatározott tematika alapján járják végig a piacot, és ismerkednek a zöldségekkel, gyümölcsökkel, húsokkal, gombákkal. Ezeket a piaclátogatásokat nagyon hasznosnak tartjuk, hiszen nemegyszer voltunk tanúi, amint rácsodálkoznak a gyerekek, hogy valójában hogyan is néznek ki azok az alapanyagok nyersen, amiket készen kapnak a tányérjukra.

– Van-e valamilyen ismeretterjesztő kiadványuk diákoknak?

– Egyelőre nincs. A kirándulások témáját és felépítését a pedagógusokra bízzuk. Viszont szívesen biztosítunk lehetőséget a kirándulásokat kísérő játékos kvízek megrendezésére a helyszínen. A Nagycsarnokban van különtermünk, ahol speciális előadások, élelmiszer-bemutatók és kóstolók tarthatók.

Amit a gyerekek nagyon szeretnek nálunk, az a gombakiállítás. A Fehérvári úti Vásárcsarnokban és a Nagycsarnokban több kiállítói vitrinben is megtalálhatóak a Magyarországon leggyakoribb gombafajták makettjei, termőhelyek és évszakok szerint csoportosítva.

– Trendinek számít ma a piacra járás?

– A piacok reneszánszukat élik. Hála a Magyarországon is végigsöprő gasztroforradalomnak, manapság piacra járni igenis trendi! Ezt a legfrissebb piackutatási adatok is alátámasztják. Ma már háromból két család jár piacra.

Az emberekben felerősödött a közvetlen környezetük iránt érzett felelősség. Egyre fontosabb a számukra, hogy autentikus, átlátható eredetű, megbízható termelőtől származó, a közeli környezetükben készült termékeket fogyasszanak. A vásárlók emellett abban is bíznak, hogy a kézműves termékek magasabb minőségűek, nagyobb szaktudással és odafigyeléssel készülnek, mint sorozatgyártott társaik.

A hónap gyümölcse

Mivel ma már szinte bármikor bármilyen gyümölcsöt megvásárolhatunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a gyümölcsök valódi betakarítási szezonjáról, amikor valóban frissen juthatunk hozzájuk. Talán egyedül az epernek van még látványos offenzívája május–június fordulóján a hazai standokon… Válasszunk ki minden hónapra egy tipikusan hazai, az adott hónapban beérő gyümölcsöt, és ismerjük meg alaposan. 
Szeptember, az iskolakezdés hónapja például egybeesik a dió érésével (nagyjából szeptember–október fordulójára jellemző). Egy átlagember körülbelül annyit tud a dióról, hogy komoly munka a feltörése, de ha sikerül, akkor egy laktató, ízletes, fanyar utóízű gyümölcs a jutalmunk. Ennél azért a dió kultúrtörténete jóval gazdagabb! A dió igazi jolly joker: termése hosszan eltárolható, egészséges nasi, leveléből gyógyteát készíthetünk, sőt festeni is lehet vele (diolevel.lap.hu).

Egy kis büntetlen játék az étellel

Dióhajó-készítés. Hozzávalók: egy szabályosan kettétört dióhéj, egy gyufa, egy kis színes „reszelni való” zsírkréta, egy gyertya a viaszcsepegtetéshez, egy diólevél. Elkészítés: Reszeljünk le egy kevés zsírkrétát, ez fogja adni a színanyagot a hajó fedélzetéhez. Kezdjünk el gyertyaviaszt csöpögtetni a dióhéjba, majd szórjunk színes zsírkrétaport a viaszba, ezt követően csepegtessünk újra viaszt, majd újra zsírkrétaport. Végül tűzzük be a viaszba az árbócot, amire előzőleg felszereltünk egy – ideális esetben – diólevél-vitorlát, és már indulhat is a hajónk!

Játék az érzékekkel 1. Rejtsünk el egy zsákban a dióéhoz hasonló tapintású terméseket, és csupán a tapintásra hagyatkozva válasszuk ki a diókat!

 

Játék az érzékekkel 2. A tapintás után vessük be a szaglásunkat is. Gondolnánk, hogy könnyű feladat lesz? Nem az! Akármilyen hihetetlen, ha nem látjuk az illathoz tartozó formát, könnyen zavarba jövünk. A szomszédos Ausztriában már régóta vannak olyan tanösvények, ahol interaktív eszközökkel hozzák közel az emberekhez a természetet. Kapszulákba illóolajokat töltenek, amelyeket kinyitva orrunkba tódul egy illat, s nekünk ki kell találni az illathoz tartozó növényt. Természetesen, ha nem sikerül, mindig kéznél a segítség.

Egy osztrák tanösvény Bad Ischl közelében – a fémkapszula egy-egy növény illóolaját rejti, amelynek illata alapján kell felismerni a növényt.

Levélgyűjtés okosan

Erdeinkben október–november fordulóján több milliárdnyi a „kézbesítetlen” levél. A levélgyűjtés és -préselés magától értetődő elfoglaltság ez idő tájt, de vajon hogyan érdemes installálni a leveleket? Amennyiben még a természetben szeretnénk valamilyen látványos eredményt kihozni a gyűjtőmunkánkból, úgy készíthetünk a levelekből, kiszáradt termésekből, talált kövekből mandalát. Manapság mind a mandalakészítés, mind a levélmotívum divatos, így kézenfekvő a két dolog összekapcsolása. Akár versenyezhetünk is: a diákok kisebb csoportokban több „levélmandalát” készítenek, végül eredményt hirdetünk.

Levélmandala. Válasszunk ki egy nyílt terepet egy erdő szélén. Adjunk a diákoknak 10 percet a megfelelő levelek, ágak, kövek stb. összegyűjtésére, majd 15 percet a mandala elkészítésére a nyílt mezőn. Csak annyi megkötést tegyünk, hogy a mandalák legyenek kör alaprajzúak, egyébként engedjék szabadon a fantáziájukat. És persze ne feledkezzünk meg az alkotások megörökítéséről sem, fényképezzük le őket, mert munkánkat nem vihetjük haza! Szerencsés esetben a következő napok kirándulói még gyönyörködhetnek bennük.

Levélskála. Egy másik feladat legyen az azonos fajtájú falevelek összegyűjtése. Törekedjünk arra, hogy a levelek közel azonos méretűek is legyenek. A szokásos módon préseljük le őket, majd pedig kezdjünk hozzá a tanterem kidíszítéséhez. A célunk az, hogy a citromsárga színárnyalattól a vörösön át a sötétbarnáig színskálát alkossunk a levelekből. A végeredmény fantasztikus vizuális élmény lesz, ahogy apró színátmenetekkel halad a levélsor végig a tanterem falán.

Ha már levélgyűjtésbe fogunk, vigyünk valami újítást a projektbe. A minimálstílus itt is hódít. Azonos fajtájú és közel azonos méretű leveleket egy színskála mentén elhelyezve csodás dekorációt hozhatunk létre. Természetesen nem hat darabból, hanem százas nagyságrendben gyűjtött levelekből érdemes elkészíteni.

Az Európai Év Fája

Amikor ez a lapszám az olvasók kezébe kerül, már ismerni fogjuk a nyertest, de most még izgulunk, hogy vajon a jelenleg igen esélyes bátaszéki molyhos tölgy nyeri-e el az év legszebb európai fája címet (www.treeoftheyear.org). Az eredményhirdetés 2016. április 20-án lesz Brüsszelben a kapott szavazatok alapján. De bármi legyen is a verseny végeredménye, az „Európai Év Fája” témaköre kimeríthetetlen élménypedagógiai tartalmat rejt magában a nevezett fához történő zarándokúttól kezdve az elmúlt évek nyertes fáiról készítendő tablókig. A hazai pályázó molyhos tölgyfa Bátaszék felett áll egy dombon, a Szent Orbán-kápolna mellett, és egy 18. századi erdő emlékét őrzi.

A Bátaszék melletti dombon álló, 300-400 évesre becsült molyhos tölgy ma már egy büszke, egészséges faóriás. A domb korábban árvizek idején nyújtott menedéket a környező települések lakóinak.

Ebben a kedvcsináló munkában igyekeztem egy naptári évet átfogni, és néhány ötletet adni a növényekkel kapcsolatos élménypedagógiai foglalkozásokhoz, de szokás szerint ez a téma is kimeríthetetlen. Mint már említettem, mindenképp tanácsos a természet ciklikusságát és a tanévet párhuzamba állítani. Ez jó kiindulópont a tanárnak, s ha jól végezzük a dolgunkat, diákjaink a természet valódi kis Sherlock Holmesjaivá válhatnak.