Olvasási idő: 
6 perc

Élmény és pedagógia

A Pedagógus Expón jártunk

Idén február 22-én immáron harmadik alkalommal rendezték meg a Pedagógus Expót a Budapesti Kongresszusi Központban, melyen 25 országból mintegy kétezer érdeklődő fordult meg.

Harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit az ország egyik legnagyobb pedagógiai rendezvénye, melyen a plenáris előadások mellett számos workshop és kerekasztal-beszélgetés is zajlott. Az érdeklődők többek között találkozhattak Balatoni József „Jocó bácsival”, Tihanyi Rita gyermekagykontroll-oktatóval vagy Bajzáth Mária mesepedagógussal. Az egész napos rendezvényt szakmai kiállítók és bemutatók színesítették.

Elsőként Tari Annamária pszichoterapeuta a 21. századi pedagógus-diák kapcsolat érzelmi jellemzőit elemezte a közönségnek. A szakember szerint sokan irigylik a pedagóguspálya iskolai szüneteit, egyesek szerint nem is nehéz gyerekeket tanítani, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen az új évezred információs korában cseppet sem kis feladat a tanítás. Azért sem, mert hatalmasat változott a minket körülvevő környezet, de a diákok és a szülők hozzáállása is.

„Ma egy tanárnak nemcsak a gyerekek szeretetét kell éreznie, hanem azt is, hogy kompetensen áll a padok előtt, képes arra, hogy a helyzet feletti kontrollt a kezében tartsa és ő legyen a tanulási-tanítási folyamat irányítója” – mondta el Tari Annamária. Az alfa generáció – vagyis a 2010 után születettek – digitális eszközhasználatával kapcsolatban rávilágított, hogy míg 2011-ben az okostelefonok használata a nyolc év alattiak között 41 százalék volt, addig 2014-ben ez a szám már 63 százalékra nőtt, az öt éven aluliak fele pedig mindennap internetezik. Szerinte azért is szembeötlő sokszor a különbség a pedagógusok és a diákok között, mert a tanárok nagy része poroszos nevelésben nőtt fel, „offline, lineáris módon” képződött, szemben az online térben szocializálódott diákokkal.

A pszichoterapeuta kitért a helikopter szülőkre is. Ők azok, akik folyamatos kontroll alatt tartják gyermeküket, túlféltik őket és nem igazán törekszenek arra, hogy önállóságra neveljék őket. Sok esetben ezért vesznek idő előtt okostelefont gyermeküknek, hogy mindig tudják, a nebuló éppen merre jár, mit csinál. „Sajnos ebben az esetben erős bizalomhiányról van szó. Az önállóságra nevelés egyik első és talán legmeghatározóbb mozzanata, mikor először engedjük egyedül iskolába gyermekünket. A bizalom, az őszinteség, a kölcsönösség a legfontosabbak, ezek kivetülnek a külvilágról alkotott képükre is, melyet aztán biztonságosabbnak fognak érezni” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ugyanilyen fontos a nyomtatott mesekönyvek, könyvek olvasása. A legnehezebb feladat ugyanakkor a figyelem felkeltése és fenntartása. Az emberi figyelem tartama ugyanis 12-ről 8 másodpercre rövidült abban a digitális korban, ahol egy hír vagy üzenet csak 140 karakterre korlátozódik, és a beszélgetések emojik alkalmazásával zajlanak. Ez a szám egyébként éppen egy másodperccel rövidebb csak, mint az aranyhalé. Az állandóan „kapcsolatban levés” vágya komoly hatással van a figyelemre, ugyanis figyelmünk átlagosan óránként 21 alkalommal elterelődik, legtöbbször ekkor okoseszközt használunk.

A tanárok gyakran érzelmi nehézségeket élnek át, mert a tekintély és a tanításhoz szükséges pozíció felvétele nem megy könnyen. Habár az alfa generáció a legtöbbet olvasott nemzedék, ebbe beleszámítanak az érintőkijelzős eszközökön olvasott tartalmak is. Fejlesztő hatással vannak rájuk a komolyzene és népzene hallgatása, illetve a hangszeren való játszás is, ráadásul ez olyan érzelmi élmény, ami semmivel sem összehasonlítható. Szintén elengedhetetlen a sport, a mozgásélmény, melyet ajánlatos napi szinten – valamilyen formában és intenzitással – végezni.

Balatoni Kata főszervező, a Pedagógus Expo megálmodója az összetartozás jegyében lépett színpadra, ez volt ugyanis az idei rendezvény fő gondolata. Mint elmondta, régebben gyakran tartott ún. folk fitness foglalkozásokat, ahol népzenére lehetett mozogni, később így született meg az Így tedd rá! néptáncpedagógiai program. A módszer lényege, hogy a gyerekekkel játékos formában ismerteti meg a magyar kulturális kincseket és hagyományokat, a pedagógusok pedig egy olyan eszköztárat kapnak kézhez, amelyet a készség- és képességfejlesztés területein is alkalmazhatnak. Idén is rendeztek adománygyűjtést, ezúttal a nehézsorsú kárpátaljai gyermekek számára. A nemzeti összetartozásról szólva a főszervező elmondta, köszöni a határon túli pedagógusoknak ezt a burkot, hiszen ugyanúgy a magyar gyermekek neveléséért felelünk. Ehhez kapcsolódva a közönséggel együtt énekelték el Szarka Tamás: Kézfogás című dalát.

Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő rövid, de tanulságos mesékkel örvendeztetett meg mindenkit, majd Dr. Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánja beszélt a kapcsolatainkban kibontakozó gyermeki lélekről. Szerinte egész életünk az egyéni és a társas döntésekről szól, a társválasztás kitolódott, a 21. század embere pedig elmagányosodott. Éppen ezért kell megmutatnunk gyermekeinknek, hogy az offline, valós világban is van élet. Manapság annak ellenére, hogy szinte folyamatosan együtt vagyunk családunkkal, barátainkkal, ez inkább csak virtuális kapcsolat, így nem mélyíthetők el igazán ezek az együttlétek, beszélgetések.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus elmondta, hogy a pedagógusoknak komplex feladata van a nevelésben. A szakember szerint az ismereteket „le kell gyökereztetni”, képeznünk kell a gyermekeket, ügyelve arra, hogy a két agyféltekét egyformán próbáljuk edzeni.

Az érdeklődők mindezek mellett Boér Tamás motivációs előadó életvezetési tanácsait is meghallgathatták, Porteleki Sári, a Budapest School tanulásszervezője pedig azt mutatta be, miként építsünk megtartó óvodai és iskolai közösséget.

Bagdy Emőke

Berecz András

Porteleki Sári

Balatoni Kata

Dr. Varga László