Elméleti és gyakorlati ismeretszerzés digitális eszközökkel

Mely évfolyamok mely tantárgyaira vonatkoztak a fejlesztések, illetve mivel bővültek a fejlesztett természettudományos tartalmak?

Négy alaptantárgy és az általános természettudomány tárgy fejlesztéséért voltam felelős. A „B” sorozaton belül a 7–10. évfolyamos biológia, fizika, földrajz, kémia tantárgyakat, illetve az „A” sorozat 7–8. és 11. évfolyamos természettudomány tantárgyát fejlesztettük.

Általánosságban igaz, hogy a fejlesztés során igyekeztünk minél jobban lefedni az egyes tantárgyak eddig még nem érintett témaköreit. A digitális kiegészítők fejlesztéseként tankönyvi és munkafüzeti feladatokat egyaránt feldolgoztunk. A tankönyvi ábrákat felhasználó animációkkal egészítettük ki a tananyagot, amelyek a megmozduló képpel együtt, narrációval is elérhetővé váltak. A kémia tanulását támogató eszközként digitális anyagismereti kártyák (https://bit.ly/3KiY9ms) készültek, amelyeken keresztül az egyes kémiai anyagok tulajdonságaival ismerkedhetnek meg a diákok; van továbbá egy olyan összefoglaló (https://bit.ly/4bM29rC) is, amelyen keresztül összegyűjthetők az anyagok és a hozzájuk kapcsolódó jellemzők.

A biológia tantárgy esetében főként kísérleti videókkal (https://bit.ly/3yBHBDG) bővültek az elérhető anyagok, ami eddig hiányterületnek számított. A kémiában létrehoztunk egy interaktív periódusos rendszert (https://bit.ly/4bATfNE), amelyen belül a táblázat különféle interaktív kiegészítőkkel bővült: csoportosításban lehet benne specifikus adatokat megnézni, valamint egyéni szempontok szerint variálni. Rengeteg lehetőséggel gazdagodott a táblázat, hogy vizuális módon is megerősítést kapjanak az egyes vonatkozó ismeretek: tudunk benne színezni, különféle specifikumok mentén kinyerni releváns adatokat, valamint egy kattintással lementhető a táblázat adott állapotában képként, kiadható feladatok részeként. Mindemellett létrehoztunk néhány, a periódusos rendszerre épülő interaktív játékot (https://bit.ly/4bz8Ux6) is, amelyeken keresztül az informatikai, digitális és logikai kompetenciáikat egyaránt fejleszteni tudják a diákok. Megalkottunk továbbá egy olyan kiegészítőt is, amelyen belül nagyítható, forgatható, elemezhető 3D-s molekulamodellek (https://bit.ly/44WNvLA) érhetők el, az összes releváns helyen beépítve a leckékbe.

A kísérleti videók fejlesztése esetében arra figyeltünk, hogy mindig az adott kísérletre kerüljön a fókusz, ne pedig a kísérletezőre. Mind a kémiai, mind a biológiai kísérletek esetében döntő fontosságú, hogy a kísérletezők helyesen használják az eszközöket, megfelelő védőfelszerelésekkel végezzék a kísérleteket, hogy a kísérletezés szabályszerű folyamatával ismertessék meg a diákokat. Sok olyan „vegyes technikával” készült videót is közzétettünk, amelyek az animált és valós részletek közötti átmeneteken keresztül próbálják látványosabbá tenni az adott anyagrészeket, ugyanakkor a videókba illesztett kimerevíthető képek egyaránt használhatók infografikaként, ábraként, illusztrációként. Az egyes anyagrészek végére színes összefoglalásokat is beillesztettünk, közösen vagy egyéni feladat formájában elemezhető ábrákkal, táblázatokkal és diagramokkal.

Milyen irányelvek mentén zajlottak a fejlesztőmunkálatok?

Minden tantárgynak megvannak a maga szempontrendszerei. A fizikánál olyan kísérleti videókat és animációkat készítettünk, ahol mindig a tárgyalt jelenség került a fókuszba, miközben az elhangzó narráció részletes magyarázatot ad a látottakra. Härtlein Károly mesteroktató közreműködésével közel 40 ilyen kísérleti videó (https://bit.ly/3VrfjF7) készült el, mindig az adott korosztály tanulmányi szintjének, kompetenciáinak megfelelően.

Fontos szempont volt, hogy tartalmainknak gyakorlati haszna is legyen, így a különféle természeti jelenségek magyarázata mellett színes feladatokkal és ismeretközlő tartalmakkal is bővítettük a kötelező ismereteket. Készítettünk olyan egyszerű, figyelemfelhívó animációkat (https://bit.ly/3yvX9su) is, amelyek nyelvezetét az általános és középiskolások is egyaránt megértik, és amelyeken keresztül egy átfogó képet alkothatnak az otthoni, háztartási hálózat működéséről, ahogy arról is, mit kell tenni akkor, ha otthon valamilyen áramellátással kapcsolatos hibát tapasztalnak.

A természettudomány tantárgy fejlesztésekor nem csupán egy-egy jelenséget szerettünk volna bemutatni, hanem egy komplex gondolkodás- és látásmód átadását, valamint a problémamegoldási készség fejlesztését tűztük ki célul. Az említett készségek fejlesztéséhez kiváló videókat és animációs tartalmakat készítettünk. A fejlesztés egyik legjelentősebb példája az az energiakörforgást bemutató, szintén vegyes technikával készült videónk (https://bit.ly/3WYloKb), amely a Nap energiájának hasznosulását veszi végig a földi életfolyamatokon keresztül. Ezzel a tartalommal is egy komplex tudás átadását céloztuk meg, amely egyaránt képes színesen bemutatni a földi ökoszisztémát, az energiakörforgást, illetve különböző fizikai, biológiai és élettani folyamatokat.

A földrajz tantárgyon belül is tetten érhető az a pedagógiai szándék, hogy a játékos feladatokon keresztül komplex készségek fejlődjenek. Ennek megfelelően az egyes földrajzi folyamatokat magyarázó feladatok bizonyos számolási praktikák elsajátítását is segítik, egyszerű feladatokon keresztül mélyítve el általános logikai készségeket. A kompetenciafejlesztésen túl azonban itt is hangsúlyos szerepet kaptak a gyakorlati értékkel rendelkező ismeretek és feladatok: például különböző interaktív kiegészítőkön keresztül tanulhatják meg a gyerekek a helyes térképolvasás és tájékozódás praktikáit. További izgalmas újítást jelentenek azok a topográfiai összehasonlító elemzésekhez készített zenés videoklipek (https://bit.ly/4byT19U), amelyek humoros dalszövegeken, és az adott tájegység legjellegzetesebb ismertetőjegyeit felvonultató videóklipeken keresztül mutatják be nevezetes tájainkat. Külön érdekesség, hogy ezekhez a klipekhez saját készítésű, illetve az MTA által rendelkezésünkre bocsátott drónfelvételeket használtunk. Létrehoztunk továbbá különböző elemezhető interaktív térképeket is, amelyeket mind feltöltöttünk egy digitális atlaszba (https://bit.ly/4aHQGbf), amely látványos, vizuális elemekkel és infografikákkal ellátott, tanítást és tanulást segítő anyagokat vonultat fel. Az interaktív térképeket tartalmazó digitális atlasz külön is elérhető, de az egyes térképek hozzáférhetők a vonatkozó leckékhez csatolva is. Az egyes térképek nagyíthatók, rétegesek, és a megadott szűrési feltételek szerint személyre szabhatók. Egyes specifikus adatbázisoknak köszönhetően folyamatosan frissülő adatokon keresztül szemléltethető rajtuk például a széljárás vagy a hőmérsékletváltozás, sok egyéb adat mellett.

Miben látja a digitális tananyagfejlesztés értékét és jelentőségét?

Az egyes digitális, audiovizuális kiegészítők abban is segítségére lehetnek a diákoknak, hogy az adott szaktantárgyi ismeretek mellett olyan általános tanulásfejlesztő készségeket is elsajátítsanak, mint a vizuális lényegszűrés, a grafikus memóriát fejlesztő képi egyszerűsítés, a mértékegység-átváltás vagy a fejszámolás. A természettudományt szemléltetés nélkül nem lehet oktatni, így minden vizuális, audiovizuális megértést segítő digitális elem megoldást jelent abban, hogy felvegyük a versenyt a folyamatosan változó tartalomfogyasztási és információfeldolgozási szokásokkal.

Fontos, hogy a diákok könnyen, egyszerűen és szemléletesen férjenek hozzá még a legelvontabb tantárgyi ismeretekhez is annak érdekében, hogy minden új információt könnyen feldolgozzanak és beépítsenek. A természettudományok színesítésének célja az ismeretelsajátítás vonzóvá tétele. További fontos szempont volt a gyakorlatiasság, ami szintén megjelenik ezekben a fejlesztésekben.

Milyen nehézségekkel kellett megbirkózni a fejlesztőmunkálatok során?

Az egyes audiovizuális anyagok elkészítése, forgatása, szerkesztése, az ezek elkészítéséhez szükséges engedélyeztetési folyamatok lebonyolítása, a kísérletek és bemutatóvideók elkészítéséhez szükséges szakemberek és helyszínek felkeresése mind-mind temérdek tennivalót adott a csapatunknak. Közel 2000 kilométert utaztak a kollégák az egyes tájegységeket bemutató klipek forgatása során. Mindemellett a legrövidebb animációk elkészítéséhez is több munkatárs sokórás munkájára volt szükség. A tartalomkészítéssel kapcsolatban általánosan elmondható, hogy rengeteg koordinációs és projektmenedzseri feladatot jelent az egyes részmunkaterületekért felelős munkatársak összefogása vagy a szakmai munkafolyamatok összeegyeztetése.

Vannak-e még kilátásban egyéb fejlesztések is, illetve merülhetnek-e fel további teendők a már fejlesztett digitális tananyagokkal kapcsolatban?

Utómunkákkal mindig számolnunk kell, hiszen mindig akad még mit csiszolni, fejleszteni, frissíteni az egyes feladatok és leckék kapcsán, ahogy a folyamatosan változó, nyomtatásban megjelenő tankönyvekkel is lépést kell tartanunk.

Természetesen akadnak még olyan tankönyvek, amiket fel lehetne dolgozni, ahogy a teljes tankönyvsorozatok tekintetében is találni még olyan évfolyamokat, amelyek nem mentek keresztül egy átfogó digitális fejlesztésen. Mindemellett vannak olyan, már meglévő digitális tételek is, amelyek már most frissítésre szorulnak, azonban fontos megjegyezni, hogy a frissítések során sosem elvenni szeretnénk, hanem még hozzáadni, még színesebbé tenni, esetleg még több feladattal ellátni a tartalmakat.