Elkötelezett hívei vagyunk az értékes újításnak

A Zuglói Heltai Gáspár Általános Iskolát másodszor is érdemesnek ítélték az Oktatási Hivatal Bázisintézménye megtisztelő cím viselésére. Milyen területekre fókuszálnak az iskola innovatív pedagógiai módszerei és jó gyakorlatai?

Innovatív pedagógiai módszereink és jó gyakorlataink a teljes intézményi nevelési-oktatási palettát lefedik. A kerettanterv alapján készített helyi tantervi tananyag ugyan adott, azonban az innovációk, jó gyakorlatok lehetőséget adnak a még szélesebb körű, mindennapi életünkbe illeszthető ismeretek, információk hatékonyabb elmélyítésére. Ezen belül is fontosnak tartjuk a különböző művészeti és sporttevékenységek mentorprogramjainak feltérképezését, amelyek segítségével tanulóink még több támogatást kapnak képességeik sikeres kibontakoztatásához.

Kiemelten kezeljük a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelését, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját és az esélyegyenlőség segítését. Az integrációval, valamint a lemorzsolódással összefüggő problémákra reagáló pedagógiai-módszertani fejlesztést, továbbá az elfogadó, segítő, együttműködő pedagógiai szemléletet, befogadó magatartás megjelenését a gyakorlati pedagógiában, melyeket innovációink, jó gyakorlataink is támogatnak. Emellett fontos motiváló szerepe van a játék- és élménypedagógiának is.

Hogyan valósul meg intézményükben a Montessori-szemléletű oktatás?

Mivel iskolánkra jellemző a segítő-támogató nevelés-oktatás, mindig keressük azokat a módszereket, munkaformákat, amelyekkel megkönnyíthetjük, élvezetesebbé tehetjük diákjaink számára a tanulást, és próbáljuk feltérképezni, megmutatni azokat a lehetőségeket, amelyek az életre tanítják őket. Így jutottunk el két évtizeddel ezelőtt a Montessori-pedagógiához. A tananyag a NAT előírásainak megfelelően ugyanaz, mint máshol, mi a módszereinkben, a szemléletünkben vagyunk mások. A motiváló, játékos Montessori-eszközök használatán alapuló tanórák fő terepei a személyiség- és közösségfejlesztésnek, emellett toleranciát, egymásra figyelést, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, vitakészséget, elmélyült ismeretszerzési, meggyőzési és meggyőzetési, valamint folyamatos önellenőrzési képességet is fejlesztenek. A nyugodt, harmonikus légkörben a Montessori-eszközök széles választékával hozzásegítjük a gyermekeket egy olyan úton való haladáshoz is, ahol elfogadják és érzékelik egymás érzéseit, személyiségét.

Legfontosabb alapelvünk a differenciálás, az egyéni és csoportmunka, amelynek napi szintű állandó alkalmazása minden pedagógustól alapvető elvárás. Az egyes tanulók saját tempójukban dolgozhatnak, valamint a kooperatív technikák is segítenek abban, hogy minden gyermek a képességeihez mérten vegyen részt a tanórai munkában. Képesség szerinti órai feladatokkal, különböző típusú ellenőrző tesztekkel és saját készítésű eszközök használatával biztosítjuk a differenciáló tanulásszervezést. A képességek fejlesztése mellett elsődleges szempont a tanulás örömének felfedezése és sikerélmények biztosítása. Célunk a megkülönböztetés nélküli egyéni nevelés. A lexikális tudás bővítése mellett igyekszünk önálló, érdeklődő, gondolkodó gyerekeket nevelni, akik sikeres problémafelismerő és -megoldó felnőttekké válhatnak. Mindig magából a gyermekből próbálunk kiindulni, ehhez meg kell ismernünk saját belső szükségleteit, igényeit, képességeit, lehetőségeit, amihez pedig szükséges a szülői háttér maximális támogatása, a velük való hatékony együttnevelés.

Több órán is megvalósul a kéttanáros modell, amikor az egyik tanító a tanórát tartja, a másik pedig differenciáltan segíti a tanulók felzárkóztatását vagy tehetségfejlesztését. Ebben részt vesznek a fejlesztő- és gyógypedagógusok, valamint a pedagógiai asszisztensek is. A Montessori-módszer bevezetésével a Magyarországi Montessori Egyesület bázisiskolájává is váltunk. Az egyesület szakmai programokkal, külföldi kapcsolatok közvetítésével segíti munkánkat. Hazánk, illetve a világ minden tájáról érdeklődő csoportok, vendégek számára szakmai, módszertani konzultációkat tartunk.

Hogyan alkalmazzák a kutyaterápiát, illetve mit takar a Shiatsu suliprogram?

A kutyával asszisztált foglalkozásokon nem kizárólag az állattal való megfelelő foglalkozás és a felelős állattartás elsajátítása a cél, hanem a különböző tantárgyi órákon a terápiás kutyák „tanulótársként” vesznek részt a feladatokban. Ehhez nagyon fontos, hogy a habilitációs kutyakiképző, a terápiás kutyafelvezető pedagógus, jobb esetben fejlesztőpedagógus legyen, hiszen így a tanítókkal, tanárokkal közösen olyan módszergazdagságot tudnak felvonultatni a tantárgyi órákon, amellyel már önmagában is élmény a foglalkozás. A kutyaterápia alkalmazása során a gyermekek elfelejtik, hogy tanórán vannak. Az állatok olyan bennük rejlő érzéseket szabadítanak fel, amelyek hatására személyiségük sokkal nyíltabbá és magabiztosabbá válik. A játékos feladatok hatására motiváltabbak lesznek, szorongásuk csökken, önbizalmuk megnő, ezáltal jobban teljesítenek. Az egymás közötti kapcsolatuk is erősödik, önértékelésük fejlődik. A négylábú társ közelsége a szükséges támogatást nyújtja a hiányos képességek, adottságok kibontakoztatásához. Fejleszti a verbális kommunikációs képességet, az érzelmi kommunikációt, a magabiztos fellépést, a flexibilis gondolkodást, a problémamegoldó készséget, kreativitást, alkalmazkodási készséget, önállóságot a munkavégzésben, kezdeményezőkészséget, együttműködési készséget, a konfliktusok racionális, konstruktív kezelését, a döntési képességet, stressztűrő képességet, szociális érzékenységet, felelős társadalmi magatartást az állatok, állattartás iránt.

A Szamuráj shiatsu iskolaprogram a 6–12 éves korú gyermekek számára egy német gyógytornász és orvos férje által kifejlesztett játékos gyakorlati program. Érintést adni és kapni – jól és helyes adagban alkalmazva – olyan ingereket jelent, amelyek különösen pozitívan hatnak a fejlődésben lévő szervezetre. Speciális mozdulatsora igen egyszerű elemekből áll, melyek az egészségmegőrzést, a koncentrációs képesség javítását és az egészséges testtartás támogatását szolgálják. Az órákon a gyermekek önsegélyező technikákat is tanulnak, például ha nagyon izgulnak, hogyan csillapíthatják le magukat, vagy mi a teendő, ha fáradtak, de fontos lenne koncentrálniuk. A program végzésével enyhül a stressz, javul a figyelem, csökken a dolgozatok és vizsgák miatti félelem. Javulhatnak a gyermekek finommotorikus és nyelvi képességei, testtudatuk, testtartásuk és mozgáskoordinációjuk, valamint általános egészségügyi állapotuk. További hatás, hogy az osztály légköre érezhetően megváltozik. A program végzése során begyakorolt tisztelet és figyelem mint viselkedésminta áttevődik az egymással való bánásmódra, az iskolai hétköznapokra és az osztályközösségre is.

Milyen területeken fejleszti a diákokat a Sakkpalota program?

A Sakkpalota program egy olyan komplex képességfejlesztő módszer, amellyel minden kisgyermeket érdemes megismertetni, különösen az alsó tagozatos tanulmányai idején. Polgár Judit nemzetközi sakknagymester a Sakkpalota képességfejlesztő oktatási program elindítója és irányítója. A Sakkpalota program előmozdítja a különböző ismeretek, tantárgyak elsajátítását. Középpontjában a stratégiai tervezés, problémamegoldás, logika, figyelem, memória, komplex gondolkodás áll. A 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben jelen van iskolánkban a sakk mint tantárgy. A szükséges dialektikus, stratégiai és ok-okozati, szekvenciális gondolkodást fejlődésük korai szakaszában a gyerekek a sakktáblánál öntudatlanul tanulják meg. Nemcsak a matematikában, a logikában és a problémamegoldásban, hanem az olvasás és a szóbeli kifejezés terén is erősödnek, vagyis a sikeres sakkozás a készségek kedvező változását hozza magával. A sakk a maga vizuális szimbólumrendszerével az egész tanulási folyamat kialakulására komoly hatással van.

Milyen jó gyakorlat a Boldog Iskola program?

A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára, továbbá vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget. A program tíz hónapra tíz hétköznapi témát ölel fel, amelyek segítik a gyerekek mindennapi pozitív irányú testi-lelki fejlődését, és – részben vagy egészben – bármely tanórába beilleszthetők. A Boldogságórák csökkentik a tanulók szorongását, miközben erősítik önbizalmukat. Így nemcsak kiegyensúlyozottabbá válnak a gyerekek, hanem jobban is teljesítenek. A Boldogságóra program életre hívója Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke. A Boldogságóra program 2014-től indult útjára Magyarországon, fővédnöke Prof. Dr. Bagdy Emőke, aki a Boldogságóra könyvek társszerzője is.

Milyen programok, jó gyakorlatok, foglalkozások találhatók még az iskolában?

Szerves részét képezi pedagógiai munkánknak a Natura program, amely az Örökös Ökoiskola címmel járó feladatainkat foglalja magában. Tanulóink elsajátíthatják az egészséges és környezettudatos életvitelt, s azt, hogyan lehetnek társadalmunk felelősen együttműködő, a környezetünket, természeti értékeinket védő és kreatívan szebbé alakító állampolgárai. Jelentős pedagógiai hatásuk van azon tevékenységeknek, amelyek lehetővé teszik számukra a természet és a benne lejátszódó folyamatok alaposabb megismerését, a megfigyelések és vizsgálódások, kísérletek elvégzését. Fontosnak tartjuk azokat a sokszintű, pozitív, érzelmi viszonyulásokat, amelyek a saját tapasztalatok útján alakulnak ki a fiatalokban élőhelyükkel, környezetükkel, a természettel és az őket körülvevő emberekkel szemben. A fenntarthatóságra nevelés célja, hogy a tanulók az iskolai oktatásban az egyes tantárgyakon keresztül az életkorukhoz igazítottan megismerjék a környezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek összefüggéseit, az ember és környezete kapcsolatát, a természetes és épített környezet esztétikumát, kultúránkat, a gazdasági mechanizmusok összefüggéseit. E program keretében hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés, a környezetvédelem és a természetvédelem jelentőségének tudatosítása, a fenntartható élet tisztelete, védelme. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák a rendszerben való gondolkodást, hogy lássák, felismerjék az összefüggéseket, tanuljanak tudatosan vásárolni, élni, környezetüket szebbé, élhetőbbé tenni.

Tevékenységeinket tanulóink igényeihez igazodva folyamatosan bővítjük. A kis, apró környezetvédelmi tevékenységek nem látványosak, de a környezeti attitűdöt pozitívan formálják, s könnyedén beépülhetnek tanulóink mindennapjaiba, életmódjába:

• Tisztasági verseny (folyamatos)
• Környezetvédelmi totó (folyamatos)
• Madáretetők készítése, gondoskodás a folyamatos élelemellátásról (időszakos)
• Terepgyakorlatok (szemétszedési akciók, Észak-Pesti Szennyvíztisztító, OBI, ökológiai vizsgálatok)
• Virágosítás
• Fűszerkert
• Közösségi kert
• Osztályonkénti zöld sarok kialakítása
• Szelektív hulladékgyűjtés
• Fenntarthatósági témahét
• Mosolynap
• Drogprevenciós programok

A Pénz7 – pénzügyi és vállalkozói témahét, a gazdasági és pénzügyi ismeretek tanóra/ foglalkozás célja a pénzzel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a korosztálynak megfelelő korszerű pénzkezelés formáinak megismertetése játékos formában, hiszen a pénz minden család életében szerepet játszik, és fontos, hogy már ebben a korban tisztában legyenek az értékével, a korszerű pénzkezelés formáival – mindezt a korosztálynak megfelelően közvetítve. A 2018/2019-es tanévtől a helyi tantervben tantárgyként vezettük be. Célja a pénzügyi szemléletformálás, kézzelfogható, gyakorlati ismeretek a mindennapi pénzügyi tervezéshez, felhasználva a modern kommunikációs technikák játékos és interaktív lehetőségeit, hogy segítse a diákoknak megérteni a pénzügyi, gazdasági világ történéseit, és elindítsa őket a jövőtudatosság útján.

A komplex művészeti terápiás foglalkozásokon keresztül a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy a saját alkotó élményeiken keresztül feldolgozzák problémáikat és az élethelyzetükből adódó lelki gondjaikat. Alkotásaik – festmény, rajz – elemzése által nagyobb önismeretre tesznek szert, miközben műveik élményvilágának, szimbólumokban megjelenő tartalmaik megismerésével betekintést nyerhetünk problémáikba. Segít megelőzni az agressziót és újrateremti lelki harmóniájukat. A foglalkozások célja továbbá az egészségfejlesztés, a lelki egyensúly és harmónia megteremtése.

A bázisintézmények a cím elnyerésével vállalják szakmai-pedagógiai innovációk bemutatását, helyet és lehetőséget biztosítanak műhelymunkák, bemutatóórák, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek, pedagógus-továbbképzések számára. Hogyan valósítják meg ezeket a vállalásokat, milyen kapcsolódó tevékenységeik vannak?

Minden év novemberétől folyamatos nyílt órákat tartunk főiskolai és egyetemi csoportoknak, pedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, érdeklődőknek. Emellett pedagógusképzéseket, szakmai műhelyeket szervezünk, illetve helyet is biztosítunk számukra. Bemutatóóráinkkal rendszeresen részt veszünk a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ által szervezett pedagógiai napokon. Amennyiben diákjaink a tavaszi szünet után visszatérnek az iskolába, úgy a Tavaszi Pedagógiai Napok keretében korlátozott számban egy második osztályos komplex Sakkpalota online bemutatóórára várjuk a kedves érdeklődő pedagógusokat, amelynek érdekessége, hogy a Sakkpalota program alkalmazását magyarórai keretek között mutatja be.

Bázisiskolaként hogyan tudnak együttműködni más iskolákkal?

Általában különböző intézmények vezetői, pedagógusai keresik meg elsődlegesen intézményünket, akár külön lehetőséget kérve, hogy bepillanthassanak mindennapi munkánkba, akár igénybe véve nyílt és bemutató szakmai napjainkat. Ezután pedig újabb időpontot egyeztetünk, amikor a teljes nevelőtestület, vagy annak egy-egy része látogatást tesz nálunk. Ilyenkor előzetes felmérés, kívánság alapján állítjuk össze a látogatható tanórákat, amelyeket megbeszélünk, illetve eszközbemutatóval egybekötött szakmai workshopokat is tartunk számukra.

Pedagógusi munkájuk mellett milyen egyéb tevékenységekben vesznek részt a mesterpedagógusok az intézményben?

Pedagógusminősítési szakértőként és tanfelügyelőként, illetve szaktanácsadóként részt vesznek a szakmai munka irányításában, innovációink népszerűsítésében, a készülő portfóliók anyagainak lektorálásában, támogatják a minősítés és a tanfelügyelet előtt álló kollégák felkészülését. Ezen kívül mentorálják a gyakornokokat, valamint a főiskolai és egyetemi hallgatókat, segítik őket a pedagógusi pályára való felkészülésben, illetve előadásokat, bemutatóórákat és belső továbbképzéseket is tartanak.

A Zuglói Heltai Gáspár Általános Iskola akkreditált kiváló Tehetségpont is. Hogyan támogatják a tehetséges fiatalok kibontakozását?

Minden szakmai innovációnkban és gyakorlatunkban benne rejlik a tehetséggondozás is. Tehetségfejlesztés céljából különböző tehetségműhelyeket – magyar nyelv és irodalom, ének-zene, matematika, sakk – működtetünk, amelyek az osztályszinten folyó differenciált fejlesztő tevékenységre épülnek. Az 1–4. évfolyamon, a Sakkpalota programon belül meghatározott időszakokban dr. habil Gyarmathy Éva szakmai vezetésével bemeneti és kimeneti kognitív profilteszt mérést végzünk, amely megmutatja, hogy mennyit fejlődtek a gyerekek általános logikai és gondolkodási képességei. Hisszük, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, ezért célunk és feladatunk a tehetségterületek feltárása. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének és képességeinek megismerésére, mely alapvető feltétele a tehetséggondozásnak is. A tehetségműhelyekbe való bekerülés az érdeklődés szerinti önjelölés és tanári javaslat alapján történik. Alapelveink, módszereink: a gyermek erős és gyengébb oldalának fejlesztése, a megfelelő „légkör” megteremtése, mélységben történő és tartalmi gazdagítás – ennek során még több lehetőség biztosítása, valamint a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése. Mivel kis iskola vagyunk, és tanulóink képességei széles skálán mozognak, visszahúzódóbb tehetséges diákjainknak nagyobb az esélye kiemelkedni és jó teljesítményt nyújtani, magasabb eredményt elérni, mint egy nagyobb, sok kiváló képességű tanulót foglalkoztató intézményben, ahol nagy a versengés. A diákokat ez a családias légkör jobban motiválja, előbb lesz sikerélményük. Évek óta önkéntesen részt veszünk a 4. évfolyamosok MaTalent online matematikai tehetségmérésében is, ahol minden évben a 14-18 tanulóból 5-6-ról kiderült, hogy tehetségígéret, egy-egy tanuló pedig kiemelkedő vagy esetleg átütő tehetségfejlődésű. Nálunk a szükséges változás nem kétségbeesést, hanem kreativitást és lelkesedést szül. Rendkívül összetartó, innovatív nevelőtestületünk van, akik hivatásukként élik meg a munkájukat, folyamatosan képezik magukat, és elkötelezett hívei az értékes újításnak.

 

A Bázisintézményekről

Az Oktatási Hivatal 2017-ben alakította ki – megyei illetékességgel rendelkező szervezeti egységei, a Pedagógiai Oktatási Központok közreműködésével – bázisintézményeinek magyarországi hálózatát, amelyek módszertani központként, egyfajta tudásbázisként működnek, katalizátorai a köznevelési intézményekben folyó szakmai munkának.

A bázisintézmény olyan megyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező, és ezt publikálni, valamint szakmai szolgáltatásként átadni képes intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra.

Az első pályázati ciklus eredményeképp 273 köznevelési intézmény birtokolta az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” címet, melyet hároméves időtartamra nyertek el. Tekintettel arra, hogy az első pályázati ciklus 2020 tavaszán lezárult, az Oktatási Hivatal, továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonítva egy jól működő bázisintézményi hálózatban rejlő innovációs lehetőségeknek, ismételten meghirdette újabb három évre szóló pályázatát a bázisintézményi cím elnyerésére.

A pályázatokat a köznevelési intézményeknek, tagintézményeknek, valamint a szakképző intézményeknek 2020. január 31-ig lehetett benyújtani a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központokhoz. A 2019. november 28-án meghirdetett pályázati felhívásra összesen 373 pályázat érkezett be. A Magyarországon működő nemzetiségi köznevelési intézmények részéről 30 pályázatot nyújtottak be. A formai értékelést a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központok végezték, illetve a végleges döntéshez szakmai javaslatot terjesztettek elő.

A nemzetiségi bázisintézményi pályázatok elbírálása során a nemzetiségi nevelés, oktatás tekintetében sajátos szakmai szempontok is kiemelt figyelmet kaptak.

Ezek alapján a kiválasztott intézménynek alkalmasnak kell lennie:

• a nemzetiségi intézmények konkrét, a nemzetiséghez tartozás érzelemvilágát tükröző, speciális céljainak támogatására,
   
• az identitás erősítésére, fejlesztésére a nemzetiségi nyelv, irodalom, a nemzetiségek történelmének, néprajzának, kultúrájának, hagyományainak közvetítése révén.

További fontos kritérium volt még:

• az intézményi mikrokörnyezet minősége – az intézmény nemzetiségi arculata, külső megjelenése,
   
• az intézményben szervezett tanórán kívüli nemzetiségi, a nemzetiségi identitást fejlesztő tevékenységek (kulturális, művészeti tevékenységek),
   
• a hazai nemzetiségi intézményekkel való kapcsolattartás szintje, tartalma, a már meglévő, jól működő kapcsolatok eredményessége,
   
• az intézmény anyaországi kapcsolatrendszere (testvérkapcsolatok, anyaországi programokon való részvétel), a tanulói kompetenciafejlesztésben kifejtett hatása.

A fentieken túl a nemzetiségi bázisintézményi hálózat kialakításának fő elve természetesen a nemzetiséghez tartozás, így a bázisintézményeket nemzetiségenként választották ki. A nagyobb lélekszámú nemzetiségek esetében szempont volt az intézmények területi/régiónkénti elhelyezkedése, valamint a pályázó intézmény szerepvállalása a horizontális, nemzetiségek közötti tudásmegosztásban.

A döntési folyamat eredményeként összesen 356 köznevelési és szakképző intézményt, tagintézményt választottak ki, ebből 29 nemzetiségi intézmény.

A nemzetiségi köznevelési intézmények vonatkozásában horvát, német, roma, román, szlovák és szlovén nemzetiségek köznevelési intézményei büszkélkedhetnek a címmel. Intézménytípusonként lebontva ez 19 általános iskolát, 5 óvodát, 3 gimnáziumot, 1 alapfokú művészeti iskolát és 1 kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolát jelent.

A pályázaton eredményesen szereplő intézményekkel az Oktatási Hivatal Együttműködési megállapodást köt, a kiválasztott intézmény a megállapodás aláírásának napjától 2023. június 15-ig használhatja az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” címet. Az országos bázisintézmény-hálózat napi szintű működéséhez szükséges koordinációs és szervezési feladatokat a Pedagógiai Oktatási Központok részéről az erre kijelölt szakemberek, a bázisintézmények részéről az intézményben tevékenykedő mesterpedagógus szaktanácsadó(k), illetve az intézményvezető által kijelölt pedagógus(ok) látják el.

A bázisintézmények a cím elnyerésével vállalják a már működő jó gyakorlataik megosztását, szakmai-pedagógiai innovációk bemutatását, helyet és lehetőséget biztosítanak műhelymunkák, bemutatóórák, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek, pedagógus-továbbképzések számára, bázisintézményi tevékenységükkel katalizálják a pedagógiai szakmai közélet fejlődését, valamint elősegítik a Pedagógiai Oktatási Központok által biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférést.