Olvasási idő: 
19 perc

Elkészültek a módosított Nemzeti alaptantervnek megfelelő tankönyvek

Magyarországon az oktatást a 2020. szeptember 1-jétől minden tanuló számára ingyenes tankönyvellátás támogatja. A tankönyvek, munkafüzetek tartalmát a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek határozzák meg, így mivel az év elején ezek módosítására került sor, az elmúlt hónapokban az Oktatási Hivatal frissítette a tankönyvkínálatot.

Az Oktatási Hivatal a tankonyvkatalogus.hu oldalon tette közzé a módosult szabályozóknak megfelelő, az 1., 5. és 9. évfolyamok számára készült 61 kötetet: ebből 11 új kiadvány, 50 korábbiak átdolgozása, mindösszesen 39 tankönyv, 10 munkafüzet, 3 munkatankönyv, 1 feladatgyűjtemény, 1 szöveggyűjtemény, 3 tanári kézikönyv és 4 kiegészítő könyv jelent meg. Az 1. és az 5. évfolyamosoknak 18-18, a 7. évfolyamosoknak 3, a 9. évfolyamosoknak 22 kiadvány készült el, a tankönyveken 100 szerző és 34 további munkatárs (illusztrátor, nyomdai szakember) dolgozott.

Megújult a tankönyvek tartalma és struktúrája: a témakörök, fejezetek, leckék rendje, felépítése, továbbá frissült a kötetek képanyaga, illusztrációja is. Az a cél, hogy a magyar diákok az iskolában megismerjék a nemzeti kultúrájukat, jobban értsék a történelmi és természettudományi összefüggéseket, eredményesebben tanuljanak nyelveket. Ezek a tankönyvek vállaltan hazafias, gyermekközpontú és 21. századi szemléletben készültek. A szerzők nagy hangsúlyt fektettek az életkori sajátosságoknak megfelelő kompetenciák fejlesztésére, valamint a mindennapi életben használható, gyakorlatias ismeretek átadására. Az új szabályozók a tantárgyak többségében csökkentették a lexikális ismeretek mennyiségét, ami az átdolgozott kiadványokban is tetten érhető. A kötetekben jól elkülönül a kötelező és a szabad időkeretben feldolgozható ajánlott tananyag.

A tankonyvkatalogus.hu oldalon közzétett digitális anyagok alapján az iskolák 2020. június 30-ig még módosíthatnak a tankönyvrendeléseken, majd a tankönyvek gyártása következik, augusztus 1-jétől pedig kezdetét veszi a kiszállítás annak érdekében, hogy szeptember 1-jén minden tanuló asztalán ott legyenek a minőségi oktatást támogató tankönyvek, munkafüzetek.


Elsős magyar – Fukkné Fukász Enikő

 

 

 

 

 


A Nemzeti alaptanterv (Nat) meghatározza azokat a kulcskompetenciákat, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ennek két fontos pillére van: az egyik a tankönyvek által közvetített írott tananyag, a másik a pedagógusok szerepe a nevelő-oktató munkában. E kettő együttes működésével valósul meg a kompetenciafejlesztés.

A tananyagfejlesztés során fő rendező elvünk a gyermekek gondolkodási struktúrájának fejlesztése volt. A feladatok úgy épülnek egymásra, hogy bejárják ennek a struktúrának a hierarchiáját, természetesen a gondolkodási műveletek végzése közben.

Az alsó tagozaton elsősorban a magyar kultúrkör megismerésére helyeződik a hangsúly, ez az, ami segíti az identitás kialakulását és fejlődését.

Kiemelném a szövegértés tanításának a szerepét, ami már az alapozó szakasztól jelen van:

  • Határozottan elválik az irodalmi, illetve az ismerettartalmú szövegek dekódolásának módja.
     
  • Az ismerettartalmú szövegek feldolgozásánál az információszerzés szerepének van hatalmas jelentősége, mert ez alapozza meg a tanulás tanulását.
     
  • A szépirodalmi szövegek esetében a beleélés, az empátia, a hőssel való azonosulás kerülnek előtérbe, melyek fontos jelentőséggel bírnak a gyermekek érzelmi nevelésében, személyiségük fejlődésében.
     
  • A versek, népköltészeti, illetve műköltészeti alkotások kapcsán arra figyeltünk, hogy a tanulók versérzővé és versértővé is váljanak.

A gyermeket körülvevő világ számos érdekességet és szépséget rejt, például az ünnepeket. Fontos azonban, hogy az ünnepek megismeréséhez tapasztalati úton jusson, vagyis annyi szeletét ismerje meg, amennyit ebben az életkorban fel tud fogni, amennyiben közvetlenül részt tud venni. Életkori sajátosságainak megfelelő tartalommal töltöttük meg ezt a témakört, amely a későbbiekben koncentrikusan bővül, beleértve a családi, a keresztény és a nemzeti ünnepeinket is.


Irodalom 5. – Radóczné Bálint Ildikó


 

 

 

 

A tankönyv írásakor nagyon fontos szempont volt a tanulhatóság és a taníthatóság elvének az érvényesítése. Azt a célt tűztük ki, hogy az 5. osztályos könyv az alsó tagozatos ismeretekre épüljön, ugyanakkor előkészítse a felső tagozat további évfolyamain a képességfejlesztő tevékenységet.

A törzsanyag az érvényes kerettantervben feltüntetett irodalmi műveket dolgozza fel. Az ajánlott művek válogatásánál a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, az egyéni képességek figyelembevételének szempontjait is fontosnak tartottuk.

Fontos célként tűzte ki a könyv, hogy a gyerekek megértsék az egyes ember, a család és a nagyobb közösség, a nemzet kapcsolatát; a Család, otthon, nemzet című fejezet tematikus egységbe rendezi az irodalmi művek egy részét, a Szülőföld, táj című fejezet is a magyar tájhoz, a nemzethez való szoros kötődést hangsúlyozza. Az 5. évfolyam klasszikus művei természetesen nem hiányozhatnak a könyvből: Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye kapcsán a kerettanterv lehetőséget ad arra, hogy ezeket a műveket a korábbinál nagyobb óraszámban ismerhessék meg a gyerekek.


Irodalom 9. – Angyalné Volant Vivien

Az Irodalom 9. című tankönyv a 2016-ban az OFI által közreadott, azonos című tankönyv átdolgozása.

A megújult tankönyv a tantárgyi tananyag közvetítésén túl nagy hangsúlyt fektet az elvárt kulcskompetenciák fejlesztésére is, így a szövegértési, a szövegalkotási és az asszociatív készség fejlesztésére. Emellett történeti nézőpontból közvetíti a diákok felé az irodalom folytonos alakulását, segíti a kilencedikes korosztályban az egyén és a külvilág viszonyának megértését is. A bemutatott művek révén fejleszti a felhasználók mérlegelő gondolkodását, érzelmi intelligenciáját és kreativitását. Az Irodalom 9. gondolkodtatni szeretne, érvelni tanít és a kínált szépirodalmi alkotások mögöttes, elvont üzeneteinek megértésére sarkall, identitásképző szándékkal, a nyelvi normákat követve.


Történelemtankönyvek – Borhegyi Péter

Történelemből 4 tankönyv készült: 2 az általános iskola 5. osztályának, 2 a középiskola 9. osztályának. Valamennyiben érvényesül a tantervi szabályozás irányítóelve, hogy a magyar történelmet folytonosságában, az európai, illetve egyetemes történelmet szigetszerűen tárgyalja, az egyes témakörök közötti kapcsolatot rövid olvasmányok teremtik meg.

A kötetek szakítanak azzal a hagyománnyal, hogy a magyar fejlődés mindig a nyugati archetípusok megkésett, gyengébb árnyképeként jelenik meg, vagyis szakítanak a „lemaradástörténettel”. Az ókorból csak arra koncentrálnak, ami valóban civilizációs alap, sok esetben igyekeznek a diákok számára az adott téma 21. századi hatásait, jelenlétét kidomborítani. A források, ábrák, adatsorok mind alkalmasak a műveltető, kompetenciaalapú oktatásra, és elősegítik a történelmi gondolkodás, szemlélet fejlesztését.

Történelem 9. − Száray Miklós

Az új történelem kerettantervben jelentősen csökkent a tananyag mennyisége, ugyanakkor – az időrendet megtartva – tartalmazza azokat a jelentősebb folyamatokat, amelyekre a későbbiekben lehet és kell is építeni.

Történelem 9. nagyobb szabadságot biztosít a pedagógusok számára az órai munka során. A tankönyv nem leckékre, hanem a kerettantervben szereplő témákat követő tematikus egységekre bontja az anyagot, így a kollégák egy gondolati egységen belül maguk dönthetik el, hogy a rendelkezésre álló 3-4 órában mely részleteket dolgozzák fel részletesebben. Ehhez nyújtanak további segítséget a jól láthatóan elkülönített kiegészítő anyagok.

Az új könyv − korábbi változataihoz hasonlóan −, a forrásokra és a tevékenységekre épít, s azok órai alkalmazását kívánja elősegíteni. A bő forrásanyagot nagyon sok kép, térkép és ábra egészíti ki. Feldolgozásukat minden esetben kérdések sora segíti, így tanári támogatással a diákok maguk tárhatják fel az összefüggések jelentős részét.


Biológia – Veres Gábor

A módosított Nemzeti alaptanterv a természettudományos tantárgyakat önállóan jeleníti meg, a pedagógiai koncepció az aktív tanulást és az átfogó készségfejlesztést állította a középpontba. Újdonság, hogy a minden gimnáziumi tanuló számára kötelező természettudományos tantárgyak a 10. évfolyamon befejeződnek. A most fejlesztett 9. évfolyamos biológia-tankönyvek feladatvállalása tehát a természettudományos műveltség fejlesztése.

A fejlesztések során a meglévő biológia-tankönyvek átdolgozása történt meg. Mivel a kerettanterv kétféle tematikai felépítést is lehetővé tesz, a két kötet ennek megfelelően eltérő tartalommal készült. A dr. Szerényi Gábor által átdolgozott tankönyvben a magasabb szerveződési szintek jelennek meg, így pl. a genetika, ökológia, míg a kémia tantárgyhoz kapcsolódó fejezeteket a következő kötet tárgyalja. A másik átdolgozott tankönyv az élet alapjaitól halad a sejt és a szervezetszintű felépítésen át az emberi testig. Mindkettőben bővült a feladatok választéka, amivel az aktív tanulás lehetőségeit kívántuk erősíteni.


Kémia – Bárány Zsolt

Kétféle kémiatankönyv és munkafüzet készült, az új kémiataneszközök fókuszában a kilencedikes tanulók természettudományos ismereteinek elmélyítése áll.

Az egyik tankönyv újszerű módon, a mindennapi életből vett példákon keresztül mutatja be a kémiatananyagot. Ez a megközelítés jobban felkelti a diákok érdeklődését, mint a hagyományos tudásközvetítés. A tananyag épít az általános iskolai ismeretekre, a szakszavak mennyisége összhangban van a 14−15 éves tanulók szövegértési képességeivel. A figyelemfelkeltő leírások és a megközelítések jól alkalmazkodnak a korosztály érdeklődéséhez, fejlettségi szintjéhez. A tankönyvi szöveg megértését esztétikus ábrák, illetve a munkafüzetben megjelenő, tanulói aktivitást igénylő feladatok segítik.

A másik tankönyvben a tananyagfeldolgozás szorosan követi a hagyományos, tudományos logika szerinti építkezést. Ez a tankönyv a kerettantervben meghatározott minimumismeretek mellett jelentős mennyiségű kiegészítő tananyagot tartalmaz, ezzel is támogatva az emelt óraszámú képzésben, illetve a tehetséggondozásban részt vevő tanulók fejlődését. Mindemellett az egyes leckék után található feladatok között ebben a kiadványban is megjelennek az aktív tanulás elemei: a megértést támogató elemzések, szintézisek, értékelések, projektmunkák.


Fizika – Horányi Gábor

Az új fizikatankönyv célja, hogy a hétköznapok szempontjából is hasznos ismereteket közvetítsen. Ennek érdekében szakítottunk a diszciplináris szemlélettel, és a gyerekek életkora által meghatározott szinten, előzetes tudásukat figyelembe véve, egyszerű modellekkel írtuk le azt a valóságot, amely mindennapi életünkben, használati tárgyainkban, a napi hírekben visszaköszön. A tankönyv új szemléletmódja szélesebb tanulói rétegek számára jelenthet motivációt, amely a későbbi természettudományos tanulmányok kulcsa. Módszertanában, értékelési rendszerében lehetőséget biztosít a legkorszerűbb és leghatékonyabb pedagógiai elvek alkalmazására, így például a csoportmunka, a szöveges értékelés, a projektszemlélet alkalmazására.

Egy ilyen jelentős módszertani váltás csak fokozatosan jöhet létre, így a hagyományos szerkezetű és módszertanú fizikaoktatásra is lehetőséget biztosítunk a korábbi, diszciplináris szemléletű tankönyv új Nat alapján történő kiegészítésével.


Földrajz − Kusztor Adél

A földrajztankönyvek a Nat és a kerttanterv elvárásainak megfelelően újultak meg. Folytatódik bennük a földrajzoktatás tartalmi és szemléleti átalakulása. Hangsúlyosabbá váltak olyan témák, mint a környezettudatosság, a fenntarthatóság, és az ebben való személyes és társadalmi felelősség kérdése. A könyvek aktuális társadalmi folyamatokkal is kiemelten foglalkoznak, rávilágítva az azok hátterében álló földrajzi és egyéb tényezőkre. Cél volt a mindennapi életben jól használható ismeretek közvetítése és a földrajz szintetizáló jellegének erősítése.

A módszertani megújulás jegyében több új feladat, információkat hordozó ábra és kép került a tankönyvekbe. Ezek lehetővé teszik az önálló elemzést, ábraértelmezést, megfigyelést, ami a feldolgozás típusú tanulást helyezi előtérbe. A feladatok az ismeretek alkalmazását, a gondolkodtatást, a problémamegoldást és a véleményalkotást segítik. Számos feladat épít az interneten való információgyűjtésre. A tankönyvek változatos módszertani megoldásokat kínálnak az egyéni, páros vagy csoportos munkára, egyszerű eszközökkel elvégezhető vizsgálódásokra és megfigyelésekre, előzetes gyűjtőmunkára. A földrajz interdiszciplináris jellegéből adódóan a feladatokban szerepet kap a más tantárgyakban megszerzett ismeretekkel való kapcsolatkeresés.


Digitális kultúra – Farkas Csaba

 

 

 

 


A digitális átalakulás minden ország oktatási rendszerének kihívást jelent. Ahhoz, hogy a tanulók sikeresen érvényesüljenek a társadalomban és a munkaerőpiacon, el kell sajátítaniuk azt a képességet, hogy a felmerülő problémákat digitális eszközökkel oldják meg. A digitális átalakulásnak van egy kulturális vonzata is: megváltoztatja szókincsünket, befolyásolja életmódunkat, kommunikációs kultúránkat. A folyamat megértésében nagy szerepe van az informatika tantárgy helyét átvevő, tartalmában és célkitűzéseiben megújult digitális kultúra tantárgynak. A tantárgy megújulása tartalmi és módszertani változásokkal jár, amelyek a most elkészült tankönyvekben is megjelennek.

A tanítási órákon a diákok hétköznapi környezetükből származó vagy iskolai problémákhoz kapcsolódó feladatokkal dolgoznak. A tankönyvben fontos szerepet tölt be az algoritmizálás és a kódolás, mivel fejleszti a logikus gondolkodást, a kreativitást és az együttműködést. Ennek megfelelően végigkíséri a tanuló tanulmányait, életkori sajátosságaihoz igazodva: a tervezett alsó tagozatos könyvekben a tevékenykedtetés módszerével, a már elkészült ötödikes könyvben különböző eszközök, például robotok programozásával, míg a gimnáziumi kilencedikes tankönyvben egy könnyen kezelhető, az iparban és az oktatásban elterjedt programozási nyelv megismertetésével.


Matematika – Csapodi Csaba

Az új Nat és kerettanterv a gondolkodásra nevelést helyezi előtérbe a mechanikus ismeretekkel szemben. Fontos cél volt, hogy csökkenjen a tananyag, és az így felszabaduló órákat a megmaradó ismeretek gyakorlására, elmélyítésére használjuk fel. A tananyag csökkentése arra is lehetőséget adott, hogy az elsajátítandó, absztrakt gondolkodást igénylő matematikai fogalmakat jobban „szét tudjuk húzni” a 12 évfolyamon, így a tanulók saját ütemükben érhetik el a korosztályuknak megfelelő gondolkodási szinteket. Abban bízunk, hogy ezáltal a matematika több sikerélményt fog eredményezni a diákok számára, és a későbbiekben többen választanak majd olyan szakmát, amelyben a matematikát alkalmazni kell.

Általános cél, hogy a tanórán alkalmazott munkaformák változatosabbak legyenek, a kizárólag frontális tanítást gyakran váltsa csoport- vagy projektmunka, legyen hangsúlyosabb a tanulói kommunikáció fejlesztése a matematikaórákon is. Szintén lényeges cél a digitális kompetenciák fejlesztése.

A tankönyvek átalakítása ebben a szellemiségben és ezekkel összhangban történt. Az elsős matematika-tankönyvekben olyan feladattípusok szerepelnek, amelyek a hétköznapi gyakorlatban, a mindennapi pedagógiai munka során jól beváltak, sokrétűen fejlesztik a gyerekek képességeit. Az átdolgozás során bővültek az előkészítő időszakhoz kapcsolódó feladatok, több tevékenységre ösztönző feladat került bele a kötetekbe, és kimaradtak olyan ismeretek, amelyeket elegendő későbbi évfolyamokon megtanítani (pl.: római számok, szorzás előkészítése).


Matematika 5. osztály

Az 5. osztályosoknak készült két könyv arra fókuszál, hogy szórakoztatóvá tegye a matematika tanulását, és élményeken, tapasztalatokon keresztül vezesse be az új ismereteket. Számos alsós ismeret és tananyag került át a felső tagozatra, jobban szétterítve a tananyagot, mint korábban. Például: az oszthatóság felkerült a hatodik osztályba, ahol a kerettanterv szerint növekszik a matematika alapóraszáma. A kerettantervi változások miatt negyedikből ötödikbe került az osztás legfeljebb kétjegyű osztóval, mint pl. 1024:32, és kimaradt a mechanikus osztás algoritmusa tetszőleges számmal, azaz a 21. században nem lesz követelmény, hogy a tízéves gyerekek papíron tudjanak irdatlan nagy számokat osztani.


Matematika 9. osztály

A 9. osztályosoknak szóló két különböző kiadvány más-más oldalról közelíti meg a matematika tanulását. A korábbi újgenerációs könyv az alapismeretekre fókuszál, és főleg valósághoz köthető feladatokkal vezeti be a 15 éves tanulókat a matematikai alapismeretekbe, addig a másik könyv a matematika iránt több érdeklődést mutató, azt magasabb szinten tanulni vágyó diákoknak ideális.