A Holokauszt Emlékközpont számos múzeumpedagógiai programmal (https://hdke.hu/oktatas/muzeumpedagogia/rendhagyo-orak/) várja a diákokat és a diákcsoportokat, de az érdeklődők számára is elérhetőek a szolgáltatások. A múzeumban elsősorban magyar, angol, német, olasz és orosz nyelven tartanak tárlatvezetést. A tárlatvezetésen túl városi sétákat is vezetnek a történelmi zsidónegyedben, amelyek szintén elérhetőek idegen nyelveken. Továbbá számos rendhagyó történelemórát tartanak, amelyek lehetnek 60 vagy 90 percesek. Az órák többek között az emberi jogokról, a korabeli gyereksorsokról szólnak, de az órák keretében bemutatják a munkaszolgálatot, valamint a táborokban végzett különféle kényszermunkákat is.
A rendhagyó történelemórákon kívül rendhagyó irodalomórák is elérhetőek a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében, ahol a gyerekek behatóbban is megismerkedhetnek Radnóti Miklós dilemmáival, amelyek hatottak költészetére és életére. Ugyanakkor a diákok találkozhatnak holokauszttúlélőkkel, s különféle toleranciafoglalkozások keretében különböző szituációk mentén találkozhatnak például az előítélet kérdésével is.
Árvai Noémi, a Holokauszt Emlékközpont múzeumpedagógusa lapunknak elmondta, hogy a foglalkozásokhoz két oktatótermet szoktak használni, bár nagyobb létszámú rendezvényekhez a zsinagógába szervezik programjaikat. E három helyszín közül kettőben frontális órák megtartására van lehetőség, ám a harmadik teremben csoportmunkában is dolgozhatnak a diákok. „Ez utóbbi alkalmasabb egy-egy téma közös megbeszéléséhez, illetve a kisebb mozgást igénylő játékosabb foglalkozásokhoz, mint például az élő társasjátékunk” – mondta a múzeumpedagógus. „A foglalkozások esetében elsősorban a célcsoport korosztályát vesszük figyelembe, illetve az is szempont, hogy minél interaktívabb legyen. Fontos, hogy egyéni vagy csoportos munka is kerüljön a foglalkozásba, ezzel aktív részvételre sarkalljuk a diákokat. Legalább annyira figyelemfelkeltőnek igyekszünk tervezni az órákat, mint amennyire informatívnak.” Kiemelte, hogy a tervezési folyamat a téma hátterétől függően egy vagy több hónapot szokott igénybe venni.
Ugyanakkor fontos tény az is, hogy a történelemtanítás kiemelt célja a történelmi múlt feltárása és bemutatása a fiatalok számára. Árvai Noémi szerint az érzékenyítés legjobb módja – tapasztalataik szerint – „ha nem csupán általánosságokról beszélünk, hanem konkrétumokról is.” Éppen ezért kiállításaik részét képezi az egyéni sorsok, életutak bemutatása, valamint a családtörténetek. „Egy-egy személlyel vagy családdal sokkal könynyebb azonosulni, mint egy arctalan tömeggel, ezért fontos a személyes hangvétel” – emelte ki Árvai Noémi. Szerinte általános szociális kérdések esetében – mint például a kirekesztés és az elfogadás – párhuzamba lehet állítani a történelmi eseményeket mai, egyszerű, hétköznapi dolgokkal, amelyekhez a diákok is tudnak kapcsolódni.
A történelemről való gondolkodás tehát sokban segítheti életünk megértését, mert a múltban rejlő emlékek, érzések és élmények hatással vannak társadalmi felelősségünkre.
A múzeum keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.
