Élet a Sakkpalotában

A Polgár Judit Sakk Alapítvány munkatársai által kidolgozott program azonban rácáfol a sztereotípiákra. A kisiskolások képességfejlesztését, a logikus és kreatív gondolkodás kialakítását segítő Sakkpalota számos tantárgy elsajátítását teszi könnyebbé a matematikától a testnevelésig.

2015-ben a Legjobb Európai Tananyag Díj (Best European Learning Material Award, BELMA) frankfurti díjátadóján a zsűri innovatív tananyagnak ítélt különdíját vehette át Polgár Judit a program megalkotásáért, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által megjelentetett, a programhoz kapcsolódó tankönyvsorozat pedig ugyancsak 2015-ben kapott Magyar Termék Nagydíjat.

A programhoz kapcsolódó referenciaintézmények száma országszerte egyre bővül: ezekben a Sakkpalotát „működés közben”, osztálytermi keretek között is megismerhetik az érdeklődők. A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskoláját november 4-én avatták regionális referenciaiskolává. Az ehhez kapcsolódó ünnepséget követően tettük fel kérdéseinket a program kidolgozójának és azoknak is, akik a Sakkpalota hatásairól – pedagógusként, tanulóként vagy éppen intézményvezetőként – közvetlen tapasztalatokat szereztek.

Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program

Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női sakkozója, a program kidolgozója megnyugtató válaszokat adott a Sakkpalota módszerének elvi alapjaira vonatkozó kérdéseinkre.

– Nővéreivel igen fiatalon, édesapjuk pedagógiai kísérletének részeként kezdtek sakkozni. A családi minta ihlette a Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program létrehozására?

– Részben. Családi örökségem a játékosság és számos pedagógiai alapelv is. Ugyanakkor szét kell választani a sakkversenyek világát – vagy akár az én sakk-karrieremet – és a Sakkpalota program célját. Mi a nővéreimmel magántanulók voltunk, lényegében nem jártunk iskolába. A Sakkpalota programot azonban kifejezetten a tantermi munkára fejlesztettük ki lelkes munkatársaimmal. A Sakkpalota program azért született meg, hogy segítse a gyerekeket abban, hogy komplexebben tudjanak gondolkodni – és ezt az élet minden területén kamatoztathassák.

– Számos megkérdezett pedagógus kiemeli a Sakkpalota sokszínű voltát. Miként lehet színes – a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt – egy olyan program, amely fekete-fehér sakkfigurákra épül?

– A sakkfigurák hagyományosan valóban fekete-fehérek, de ne feledjük, hogy ez a játék ezerötszáz éves múltra tekint vissza. Ebből adódóan számos kulturális jelentés kapcsolódik hozzá, és motívumait is igen sok művészeti ág használta fel az idők során. Ennek a sokféleségnek sajátos módon éppen a sakk egyszerűsége, fekete-fehér volta az oka: nagyon jól lehet vele modellezni a különböző helyzeteket és jelenségeket. Ezt kihasználva programunkban számos feladatot kapcsolunk a sakkhoz a koronakészítéstől a csatajátékig. A Sakkpalotát az is színesíti, hogy az egyes elemeit sokféleképpen kötjük egymáshoz. Nem véletlen, hogy oktatási segédkönyveinkben nagyon sok kereszttantárgyi hivatkozás van. Természetesen ügyelünk arra is, hogy könyveink, eszközeink is színesek, fantáziadúsak legyenek. Azt gondolom tehát, hogy bár a sakk önmagában fekete-fehér – és ez nagyon jó, mert számos helyzetet egyszerűvé, modellezhetővé tesz –, sokszínűvé is varázsolhatja a tanulást.

– Sokan megemlítik, hogy a Sakkpalota nagy teret ad a kreativitásnak. Ám a sakk szigorú szabályrendszerekre épül. Nem ellentmondás ez?

– Nem. Úgy gondolom – és ezt anyai tapasztalataim is megerősítik –, hogy a szabályok fontosak a gyerekeknek. Természetesen ezeket szélesre érdemes szabni, hogy biztonságos keretek között tudják kiélni a kreativitásukat a kicsik. A szabályokkal kapcsolatban fontos megemlíteni azt is, hogy a Sakkpalotában nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a felnőttvilág törvényszerűségeit is játékos keretek között ismerhessék meg a gyerekek. Így például amikor sakkpénzzel gazdálkodnak, észrevétlenül is fontos gazdasági alapismereteket sajátítanak el. A Sakkpalota kialakítása során arra is törekedtünk, hogy érdekes, élvezetes legyen a gyerekek számára a program. Igyekeztünk tehát minél több lehetőséget teremteni arra, hogy a különböző érzékszervekre ható jelenségeket összekapcsolhassák a különböző – akár rajzos vagy éppen mozgásos – feladatok megoldása során. Tankönyvünk egyik verséhez Molnár György „Elefánt”, az Omega együttes szólógitárosa komponált zenét, így született meg a sakkdalunk. Számtalan példát hozhatnék arra, hogy miként mozgatjuk meg a gyerekek és a pedagógusok fantáziáját, de a lényeg az, hogy nem sakkozni tanítjuk őket, hanem egy nagyon komoly szakértői csoporttal kidolgoztunk egy pedagógiai programot, amellyel megpróbáljuk pótolni a jelenlegi oktatási rendszerből hiányzó láncszemet. Olyan kulcskompetenciákat fejlesztünk a gyerekeknél, mint a vizuális gondolkodás, az összefüggések keresése, a memóriafogasok kialakítása, a digitális gondolkodás, a lényeg kiszűrése stb., amikre mindenképpen szükségük lesz a jövő társadalmában. Szemben a végeláthatatlan lexikális ismerettel, amelynek nagy része teljesen elavul addigra, mire ezek a gyerekek a munkaerőpiacra kerülnek.

– A Sakkpalota fontos jellemzőjeként tartják számon az érzelmi kötődést. A közhiedelem szerint a sakktól mi sem áll távolabb, mint az érzelem…

– Ez már a sakkversenyek világában sem feltétlenül igaz, bár a sportág igen jól mérhető, és pontos szabályrendszerek határozzák meg. De ilyenkor sem csupán a sakkjátszma végkifejlete számít. Legalább olyan fontos az odáig vezető út, amely élvezhető, érdekes és építő jellegű is lehet. A sakkjáték pedig számos lehetőséget kínál az érzelmi azonosulásra, amit mi tudatosan ki is használtunk oktatási programunkban. A sakk figurái eleve sokfélék, mint ahogyan egy osztály tanulói is. Az érzelmi azonosulás megkönnyítése érdekében erre tudatosan mutatunk rá programunkban: nevesített, karakterekkel rendelkező alakokként jelennek meg nálunk – így minden gyerek megtalálhatja a hozzá legközelebb állót: a hős királyt vagy éppen Futi futót. A sakk szabályai sok esetben érzelemmentesnek tűnnek, de a gyerekek megérzik, hogy milyen fontos a sakkjáték végkimenetele szempontjából akár egyetlen gyalog megmentése is… Arról nem is beszélve, hogy a sakk szabályai mindenkinek megtanítják az ellenfél tiszteletét és az alapvető udvariassági normákat is, hiszen türelemmel meg kell várni például a sakkpartner lépéseit. A Sakkpalota kidolgozóiként tudatosan törekedtünk arra, hogy a gyerekek ne csak kötelező jellege miatt fogadják el a sakkot, hanem meg is szeressék. Ennek érdekében számos módszert alkalmaztunk. Először is igyekeztünk a kicsik érdeklődését minden módon felkelteni: vannak sakkos mondókáink, találós kérdéseink, sakkdominónk. Ez a sok apróság „élhetővé teszi az életet” a gyerekek számára a Sakkpalotában.

Sakkpalota a mindennapokban

Tóthné Gondi Ildikó tagintézmény-vezető, Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája

A Sakkpalota programmal egy volt diákunk, Lenkei-Karádi Klára pszichológus, a program egyik tananyagfejlesztője ismertetett meg bennünket. Klári hatalmas lelkesedéssel jött el az iskolába, valósággal elvarázsolta a gyerekeket és a tanítókat is. Amikor őt munkája más területre szólította, nem volt más választásunk, nélküle is folytatni kellett a programot, ugyanis a gyerekek kétségbeestek, sírtak, amikor úgy tűnt, hogy nem lesz több sakkpalotás foglalkozásuk…

A Sakkpalota tanítóinkra is jelentős hatást gyakorolt, ezért szívesen vettek részt a kapcsolódó képzésen. Referenciaintézmény lettünk, így helyi tantervünkbe is bekerült a program. A sakkpalotás órák heti egy órában kötelezően szerepelnek a gyerekek órarendjében, de a tanítók más órákon is rendszeresen alkalmazzák a módszert.

TÁMOP-os pályázatunknak és támogatóinknak köszönhetően már nyolc referenciacsomagot vásároltunk, így minden alsó tagozatos osztályban használhatjuk a sakkos eszközöket. Pedagógusaink rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken. Lelkesedésükre jellemző, hogy már öten sajátították el a módszert, hatodik kolléganőnk pedig decemberben szerzi meg a képzettséget. Jó látni, hogy az alapítvány nem hagy magunkra: aktív kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, és sokoldalúan segíti a munkájukat.

Balla Nadin Liza, negyedik osztályos tanuló

„A sakkpalotás órákban azt szeretem, hogy játékosak. Nagyon sok sakkos mondókát és találós kérdést tanulunk itt. Sakkozni egyáltalán nem nehéz: még csak tavaly óta van ilyen tantárgyunk, de szerintem mindenkinek jól megy az osztályban. Már van kedvenc sakkfigurám is: a vezér, mert ő a királynő… Szerencsére sokat tanultunk már róla.”

Az újonnan avatott referenciaintézményben, a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolájában az is kedvet kap a Sakkpalotához, akit nem érdekelnek a táblás játékok. Füleki Anita és Szénási-Mata Ágnes, a 2.b osztály tanítónői 2014 októbere óta, a kapcsolódó képzést elvégezve, alkalmazzák a programot. A Sakkpalota gyakorlati használatára vonatkozó kérdéseinkre színes, sakkmotívumokkal díszített tantermükben válaszoltak.

– Milyen szintű sakktudásra van szükségük a pedagógusoknak a program bevezetéséhez?

Ágnes: – Bátran belevághat az is, akinek nincs előképzettsége e területen. A Polgár Judit Sakk Alapítvány kapcsolódó képzésén számos olyan kollégával találkoztunk, aki egyáltalán nem tudott sakkozni. Eleinte mi is csak gyermekkori emlékeinkre támaszkodhattunk. Természetesen a tanfolyamon számos sakkelméleti ismerettel gazdagodtunk.

Anita: – Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem sakkot oktatunk a gyerekeknek a Sakkpalota program keretében, hanem eszközként használjuk az órákon a játék elemeit. Az alapszabályokat természetesen megtanítjuk, de ha a sakk rejtelmeibe mélyebben szeretne belekóstolni egy-egy tanítványunk, akkor az iskolai sakkszakkörbe irányítjuk.

– Meghatározóak-e a gyerekek képességei a Sakkpalota alkalmazását illetően?

Anita: – Nem, egyáltalán nem számítanak. A program varázsa, hogy a gyengébb képességű tanulók is nagyon jól érzik magukat a „sakkos” órákon. Itt ugyanis kibontakozhatnak, és tapasztalataink szerint ezt nagyon élvezik: bár más órákon gyakorta visszahúzódóak, ilyenkor szívesen és gyakran jelentkeznek.

Ágnes: – A program kiváló lehetőséget ad a differenciálásra, mivel sokszínű és sokrétű. Sikerélményt ad azoknak is, akik más tárgyakból kevésbé jeleskednek. Gyakran rejtett képességeikre is fény derül egy-egy Sakkpalota-órán: sokszor ők veszik észre leghamarabb, mikor van lehetőség sakkot adni.

– Önök szerint mi a program legfőbb erénye?

Anita: – Véleményem szerint az, hogy minden tekintetben alkalmazkodik a gyerekekhez: tudatosan figyelembe veszi igényeiket, gondolkodásukat. Fontos a program összetettsége is, mivel ebből adódóan minden tantárgynál jól tudjuk használni a módszereit, s az összefüggések felismerése a kicsik számára is élvezetes. A Sakkpalota nagyon erősen hat a lelkükre és az érzelmeikre is. Ezáltal pedig mi is szorosabb, bensőségesebb kapcsolatot alakíthatunk ki velük.

Ágnes: – Én is úgy gondolom, hogy a program nagy segítséget ad az újabb generációk megismeréséhez. Mindez azért is lehetséges, mert tudatosan alakítja ki a gyerekekben az érzelmi kötődést. A mi gyerekeink számára a sakkfigurák nem csupán fadarabok, hanem valóságos barátok. Reggelente köszöntik és megszeretgetik a babzsák Sakkpalota-figurákat is. A program színes mesevilágot jelent számukra, ezért képes felvenni a versenyt a digitális kultúra számos vívmányával és csábításával. Nekünk pedig abban segít, hogy hatékonyabban taníthassuk őket. Ez számadatokkal is igazolható: felmérések 39 százalékos különbséget mutattak ki a gondolkodási készséget és tanulási képességet illetően matematika tantárgyban egy sakkpalotás és egy átlagos osztály között – az előbbiek javára.

– Tartozik-e a programhoz kötelező eszközkészlet?

Anita: – Kötelező nincs, ajánlott van. Természetesen meg lehet vásárolni a programhoz tartozó referenciacsomagot, de már a tanfolyamon számos ötletet kaptunk arra vonatkozóan, hogyan tudjuk mi magunk a gyerekek segítségével előállítani a szükséges „kellékeket”. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen iskolánk – munkánkat támogatva – megvásárolta a referenciacsomagot. A program eszközigényes, hiszen a sakktáblától kezdve a babzsákokig számos eszközre van szükség ahhoz, hogy játékos órákat tarthassunk.

Ágnes: – A tavalyi év elején az óvodából érkezett elsőseink közül mindenki elkészítette a maga külön sakktábláját. Saját elgondolásuknak megfelelően – a sakkjáték szabályait szem előtt tartva – kiszíneztek egy négyzetrácsos táblaalapot, majd ezeket lamináltuk. Később ezeken az általuk gyártott táblákon tanulták meg a gyerekek a sakkal kapcsolatos, alapvető ismereteket. Semmi pénzért nem cserélnék le egy valódi sakktáblára: ezekhez a kincsekhez érzelmi kötődésük van.

– Mennyire van alkalmuk saját ötleteiket is alkalmazni a Sakkpalota program keretében?

Ágnes: – A programnak alaposan kidolgozott szakmai háttere van, nagyszerű tanmenettel. Ez azonban „csak” ajánlás, nem kötelező pontról pontra betartani. Éppen ezért a program alkalmazása számunkra is alkotómunka, amiben sikeresnek érezzük magunkat. Olyan, mintha mi is a program alkotótársai lennénk.

Anita: – A Sakkpalota alkalmazása során a pedagógus is érvényesítheti saját egyéniségét és ötleteit. Sőt, a program sokszínűsége kifejezetten ösztönöz erre. Mi például szívesen kapcsoltuk össze a Sakkpalotával már meglévő gyakorlatunkat az állatok által asszisztált tanítást illetően. Valójában ebben is úttörők voltunk: terápiás kutyákat ugyanis eredetileg beteg gyerekek környezetében, legfeljebb kisebb csoportok oktatása során alkalmaztak. Mi próbáltuk ki azt, hogy miként lehet nagyobb létszámú csoportnál is eredményesen használni ezt a módszert. A Sakkpalotával „kombinálva” pedig fokozottan hasznosnak érezzük.

– Iskolájuk a Sakkpalota program referenciaintézménye lett. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ágnes: – Számunkra egyfajta mérföldkövet jelent, hiszen a megtisztelő cím elnyerése rengeteg munkát igényelt. Mostantól pedig szélesre tárjuk az iskola kapuit, és minél több kollégával osztjuk meg tapasztalatainkat.

Anita: – Szívesen látjuk nyílt óráinkon a régióból vagy akár még messzebbről érkező kollégákat. Számunkra is érdekes tapasztalatot jelent, hogy mások is részesei lehetnek mindennapjainknak.

– Mit várnak hosszú távon a programtól?

Anita: – Bízom benne, hogy minél több évfolyamon bevezetik és kidolgozzák a megfelelő tananyagot. Jó lenne, ha a felső tagozaton is tudnák folytatni a gyerekek az alsóban megkezdett munkát.

Ágnes: – A legjobban annak örülnék, ha gyerekeink gondolkodó, kreatív, sikeres emberek lennének az életben, s emellett szabálytudatuk, egymás iránti felelősségtudatuk is mélyülne. Nagyon szeretném, ha a Sakkpalota pozitív hatása nyomot hagyna bennük, és ez egész életüket végigkísérné.