eLEMÉRÉS 2011–2015

Az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére – a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként – egy komplex online mérőeszközt dolgoztunk ki, amelyet eLEMÉRnek kereszteltünk. Az eszköz célja kettős: az iskolák önértékeléssel mérhetik fel, hogy állnak ezen a téren, és az általuk bevitt adatokból országos helyzetkép is készül. Az eLEMÉR mérőeszköz az OFI honlapjáról (ikt.ofi.hu) érhető el a 2015. február végi állapotot tükröző, valamint az előző négy Gyorsjelentéssel és a projektről szóló információkkal együtt. A fejlesztés a TÁMOP- 3.1.1 projekt keretében európai támogatással zajlott, a fejlesztés 2011-ben zárult.

Az eLEMÉRÉS eszköze és módszerei

Az első, 2011-ben lefolytatott országos eLEMÉRÉS célja az volt, hogy a bázisévi összehasonlító adatokkal viszonyítási alap jöjjön létre a változások követésére. Azóta minden év február utolsó napján országos pillanatkép készül az IKT iskolafejlesztő szemléletű használatának közoktatásbeli helyzetéről. eLEMÉR idén már ötödik alkalommal készített pillanatképet a magyar iskolákban az informatikai eszközök intézményfejlesztő célú használatáról az EMMI és az Oktatási Hivatal (OH) támogatásával. A rendszerben található állítások minden évben felülvizsgálaton mennek keresztül, de csak olyan módosítás történik, ami lehetővé teszi, hogy a mérés megfeleljen a korszerűség, ugyanakkor a követhetőség és az összevethetőség szempontjának is.

eLEMÉR nem kérdez, hanem állít. Az intézményeknek azt kell eldönteniük, hogy a 100 (idén 103) indikátor közül melyik mennyire igaz az ő esetükben. Erre
egy négyfokú skála szolgál, melynek értékei a
„Nem igaz” (1), „Részben igaz” (2), „Majdnem igaz” (3) és az „Igaz” (4). Ennek megfelelően minden kérdés és részterület, valamint a mérés egészének értéke is az 1,00 és a 4,00 között lehet. Az önértékelés – és ennek alapján az országos monitorozás – négy nagy területet vizsgál: a tanulást, a tanítást, a szervezet működését és az infrastruktúrát. Az országos monitorozási eljárásban az iskolák a mérés összesített átlagértéke alapján négy kategóriába sorolódnak:

•  „Megjelent az IKT” (1,00–2,49)
•   „Alkalmazzák az IKT-t” (2,50–2,99)
•  „Integrálják az IKT-t” (3,00–3,49)
•   „Átalakulnak az IKT használatával” (3,50–4,00).

A monitorozás öt éve alatt feltárt tendenciák

Nem minden évben ugyanazok az intézmények végzik el az önértékelést, de igen sok iskolában minden évben foglalkoznak vele. Már 3123 regisztrált intézmény van a rendszerben, közülük idén 618 végezte el a mérést hiánytalanul, de az adatok alapján így is megbízható helyzetkép alakult ki.

2014-ig az önértékelést elvégző iskolák összesített átlageredménye, ha lassuló mértékben is, de évről évre nőtt, 2014-ről 2015-re ez az érték nem mutat elmozdulást (1. ábra).

1. ábra: A részterületek mérési értékének összesített átlagértékei, 2011–2015

I. A tanuló és a tanulás

A mérés első, iskolafejlesztési szempontból legfontosabb területe a tanuló és a tanulás. A monitorozás állandó, de lassuló fejlődést mutat ezen a téren, melynek értéke 2012 kivételével mindig magasabb volt az év összesített átlagánál. A monitorozás 5 éve alatt ez a terület 0,4 értékű fejlődést mutat.

A tanuló és a tanulás részterület fejlesztést sürgető indikátorai, rendre 2,5 alatti értéket produkáló mutatói arra világítanak rá, hogy a tanulók nem tudják életkoruknak megfelelően megítélni a digitális források megbízhatóságát, és nincsenek tisztában a szellemi tulajdon fogalmával, a forrásfelhasználás szabályaival. A mérés tanúsága szerint ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a digitális eszközök segítségével önállóan is felmérjék tudásukat és képességeiket, például online tesztek megoldásával.

A mérési terület indikátorai a 2. és a 3. mérési év pozitív tendenciái után általában nem mutatnak kifejezett elmozdulást, gyakori az apró kilengés mindkét irányba. A fejlődés jelentősen lelassult, majdnem megállt.

II. A tanár és a tanítás

A mérés második részterülete a pedagógusok felkészültségét, tanítási célú IKT-használatát és a tanulók IKT-használatának fejlesztését vizsgálja, valamint méri a vezetés hatását a pedagógusok munkájára. Az öt év során 0,36 a fejlődés mértéke, a fejlődés menete a második év kiugró eredménye óta egyenletes, a terület átlagértéke mindig meghaladja a négy részterület összesített értékét. A pedagógusok felkészültsége és a tanulók IKT-használatának fejlesztése az évek során elérte, majd meghaladta a 3,00 értéket.

A pedagógusok munkájában a sok kiemelkedő érték mellett számos fejlesztési terület is megmutatkozik az alacsony értékek révén. Ezek a területek általában fejlettebb eszközhasználatot és szofisztikáltabb módszereket, illetve gazdagabb infrastruktúrát igényelnek. Sok erőfeszítés és támogatás szükséges ahhoz, hogy a tanulók egyéni fejlesztése, fejlődésük nyomon követése megoldódjék az IKT segítségével, hogy a pedagógusok együttműködése gazdagodjék az iskolában, más intézményekkel és nemzetközi kapcsolatokban is. Egyelőre inkább a tanítás és nem a tanulás folyamatának gazdagítására használják az informatika által kínált lehetőségeket. Az online térben végzett közös alkotómunka igen ritka, így a kreativitás és az önálló döntéshozatalra való képesség fejlesztése is gyermekcipőben jár.

III. Szervezeti működés

A szervezet működését három területen vizsgálja eLEMÉR, ezek a vezetés, az iskola értékelési kultúrája, valamint belső és külső kapcsolatrendszere. A szervezeti működés az öt év során egészében (0,29) és részterületein is elég keveset fejlődött, a 2012 és 2013 között jelentkező elmozdulás óta lényegében stagnál, és minden évben alatta maradt az összesített átlagértéknek.

Különösen gyenge pont az IKT használatára vonatkozó értékelési kultúra (? – 2,39 – 2,37 – 2,42 – 2,45), az egyetlen részterület, ami még most is a „megjelent” szinten áll (2,5 alatt). Ennek az az oka, hogy az intézmények nagy többségének nincs IKT-stratégiája, nem tervezik, nem követik és nem értékelik az IKT alkalmazását sem a szervezet működése terén, sem a tanulásra és a tanításra gyakorolt hatását tekintve.

A legtöbb iskolában a vezetés nem teremtette meg annak a feltételét, hogy a tananyagokat, az órarendet, a tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket otthonról is elérjék a tanárok, a diákok és a szülők (1,68 – 1,75 – 1,94 – 1,93 –
 2,04). A fenntartó egyre kevésbé biztosítja az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségét. Ez utóbbit három éve méri eLEMÉR (2,48 – 2,32 – 2,28).

IV. Infrastruktúra

Ez az egyetlen terület, amely egyáltalán nem fejlődik. A technikai eszköztár szintje a 2011-es érték alá esett, a hozzáférés a tavalyi értéken áll; az iskolavezetés és a fenntartó hatása 2011 és 2012 közötti értéket mutat.

A technikai eszköztár ötéves fejlődési értéke mínuszba hajló 0. A legnagyobb gondot az elavult eszközök cseréje jelenti (új indikátor, értéke 1,88), a hibás eszközök javításának esélye zuhan (3,13 – 3,13 – 2,98 – 2,77 – 2,63). Az eszközök egyre kevésbé felelnek meg az iskola céljainak és feladatainak (2,52 – 2,92 – 2,92 – 2,72 – 2,68),
és a tantermek felszereltsége, berendezése is egyre kevésbé támogatja a digitális pedagógiai módszerek és korszerű tanulási módok alkalmazását, jelenleg a folyamatos növekedést követően az indikátor értéke a 2012-es szint alá süllyedt. Az iskola belső hálózata nem fejlődik, sok helyen nem támogatja a pedagógiai munkát.

Az iskolavezetés és a fenntartó infrastruktúrára gyakorolt hatása közös értéken a 2011 és 2012 közötti szintre, küszöbérték alá esett. Az általában alig változó értékek mellett ezt egyetlen tényező okozza: a fenntartó nem biztosítja a tervszerű eszközfejlesztés feltételeit (új indikátor, értéke 2,03).

eLEMÉR kategóriái – az egyes kategóriákba sorolt iskolák arányának változása

2014-ig folyamatosan csökkent a legalacsonyabb önértékelési eredményt felmutató iskolák aránya, a kezdeti 50%-ról négy év során 18,4%-ra esett vissza, 2015-ben azonban az iskolák több mint negyede ismét ebbe a kategóriába tartozik. Az informatika használatával való átalakulás, a korszerű technikai megoldások lassú, de folytonos növekedés mellett is csak az intézmények 7,9%-ára voltak jellemzők 2014-ben, ám ez az érték idén 5,65%-ra csökkent.

Az indikátorok értéke és sorrendje

A top 10 és az alsó 10 állítás sorrendje alig változott az öt év alatt. Mindig a jogtiszta szoftverek állnak az első helyen (idén 3,87), és a vezetés pozitív hozzáállása is világosan kirajzolódik. A mérés tanúsága szerint a pedagógusok tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival. Mivel azonban gyakran tapasztaljuk, hogy a tanári prezentációk és segédanyagok nem tartalmazzák a felhasznált képek, ábrák forrását, ezért érdemes lenne úgy átalakítani ezt az állítást, hogy a szabályok betartására vonatkozzék. Előrébb került a listában, így jelenleg a 7. helyen áll az az állítás, hogy: „A pedagógusok elfogadják, hogy a digitális kompetencia fejlesztése közös feladat, nem csak az informatikatanár dolga” (értéke 3,45). A tanulók ennek ellenére nincsenek tisztában a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival, hiszen ennek az állításnak az értéke csak 2,25, ezzel a 103 állítás között a 91. helyen áll. Tehát a pedagógusok felismerték és el is ismerik a digitális kompetencia fejlesztésének közös felelősségét, de még nem tesznek érte eleget.

A 101. és a 103. helyen olyan állítások szerepelnek, amelyekre az iskolai adminisztrációs szoftverek beszerzési lehetősége megoldást nyújthatna. Nagyon kevés iskola használja a digitális napló szolgáltatásait (1,87 pont), és nem biztosítanak virtuális tanulási környezetet (1,62), nem megoldott a tananyagok, az órarend, a tájékoztatók távoli elérése sem. A lemaradó állítások között számos olyan van, amely a tervezésre és a minőségbiztosításra vonatkozik.