„Egyszerűen szerelmes vagyok a matematikába”

Hogyan vezetett az útja a tankönyvszerkesztésig?

Tíz évig tanítottam matematika–fizika szakos tanárként, de immár több mint húsz éve szerkesztő vagyok. A Műszaki Kiadónál kezdtem a tankönyvszerkesztői pályát, néhány év múlva pedig már a Nemzeti Tankönyvkiadónál szerkesztettem, először csak matematika-, később pedig fizikatankönyveket is.

Miben volt más a kísérleti tankönyvek fejlesztése a korábbi munkáihoz képest?

Fontos elmondani, hogy a kísérleti projekt nem abban az értelemben volt kísérleti, ahogy az emberek gondolni szokták. Mi nem kísérleteztünk senkivel – nagyobb szakmai felügyeletet kaptak ezek a könyvek, mint korábban bármikor bármelyik kiadvány. Az egészen kivételes az volt ebben a fejlesztési folyamatban, hogy miután kipróbálták az iskolákban a könyveket, minden részletre kiterjedő visszajelzéseket kaptunk, amelyek alapján átdolgoztuk őket. Példának okáért nem egy lektor dolgozott velünk, hanem sok, nem is említve a szinte számtalan szakmai bizottságot, amely értékelte és segítette a munkánkat. Ilyen csapatmunkában megvalósuló tankönyvszerkesztésre eddig még nem volt példa hazánkban, ahol ennyi kreatív és okos emberrel dolgozhattunk együtt. Mindenképpen meg szeretném említeni Wintsche Gergelyt, Létai Mártont, Orosz Adélt, Gados Lászlót, Medgyes Sándornét, Honyek Gyulát és Tamásné Kollár Magdolnát, ők különösen sokat segítették a munkámat. 

Milyenek voltak a tanári visszajelzések? Szerették a könyveket?

A természettudományi könyvek nagyon jó értékelést kaptak a tanároktól, általában négyes-ötösöket. Ez az egész csapat érdeme, és biztosan köze van ahhoz is, hogy egyre inkább az élménypedagógia felé fordultunk.

Tehát itt is látszik az elmozdulás a frontális oktatástól a kooperatív felé…

Pontosan. Az a célunk, hogy senki ne érezze úgy, hogy mondjuk, a fizika tanulása csak egy haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Ki kell derülnie, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. A cél a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése, a motiváció folyamatos fenntartása minden diák eredményes tanulásának érdekében. Ez csak kooperatív eszközökkel megy.

Az új szemléletű tanításban bátran felvethetünk olyan témákat is, melyek nem lezárt, letisztult igazságokat tartalmaznak, hanem jelenleg is vitatottak, és így a tanulókat önálló gondolkodásra, egyéni álláspont kialakítására sarkallják. Világszerte az ilyen nyitott végű problémafelvetés felel meg a közoktatásban megjelenő új pedagógiai irányzatoknak, követendő módszernek.

Hogyan szerette meg a matematikát? Mikor érezte úgy, hogy ez az, amivel foglalkozni akar?

Tudni kell, hogy bölcsészcsaládból jövök, ahol mindenki magas szinten művelte a humán tudományterületet. Úgy éreztem, nekem mint legkisebbnek meg kell mutatnom a világnak és a családomnak, hogy én is jó vagyok valamiben, és ezért talán tudatosan választottam más utat, mint a családom többi tagja. Ötödik osztályos koromban bekerültem a Radnóti Gimnáziumba, ahol nagyszerű tanáraim voltak – Fedák Juditot és Rácz Mihályt említeném –, akik matematikára és fizikára tanítottak. Annyira elvarázsoltak ezekkel a tudományokkal, hogy én azóta is nagyon szeretem a matematikát és a fizikát. Sőt, mondhatom, szerelmes vagyok a matematikába.

Szerencsés dolog, ha valakinek a munkája a hobbija is…

Egy kedves matematikatanár mondta annak idején egy tanítványának, amikor ötös osztályzatot adott neki, hogy azért kap jelest, mert ugyan csak négyesre tudja, de ötösre szereti a matematikát. Ez nekem annyira tetszett, hogy viccesen én is azt szoktam mondani: lehet, hogy csak négyesre tudom, de az biztos, hogy ötösre szeretem.

Honnan jön ez a fajta elhivatottság? Mi fogta meg ennyire a matematikában? 

Amit matematika néven tanulunk a középiskolában, az messze nem fedi le azt a hihetetlen gazdag matematikai univerzumot, amit az egyetemen tanítanak. Ott valami egészen varázslatos alakot ölt a matematika. Olyan rendszerekre gondolok, amelyek teljesen különállóak, és új értelmezést adnak mindennek. Vegyük például Bolyait. Elég kihagyni egy axiómát a rendszer alapkövetelményei közül, és rögtön egy teljesen más világ épül fel. Ez számomra kifejezetten érdekes, szinte olyan a matematikatanulás, mint egy jól megírt sci-fi.

És mi a helyzet a fizikával? Azt is ennyire szereti?

A fizika manapság annyira sokrétű és szakosodott, hogy az egészet egyszerűen nem lehet átlátni és megtanulni. A fizika olyan hatalmas birodalom, és annyira gyorsan fejlődik – hasonlóan a többi természettudományos tárgyhoz –, hogy az egészen elképesztő. A világ el fog jutni oda, hogy komolyan vegye a természettudományokat, mert megváltoztatják az életünket, az életminőségünket. Ezek a kutatások az egész világra kihatnak, elég csak az internet fejlődésére gondolnunk az elmúlt években. Az a küldetésünk, hogy megismertessük és megszerettessük az emberekkel a természettudományos tárgyakat.

A matekprezi.com, ahol rengeteg szórakoztató, hasznos videót, zenét, prezit oszt meg teljesen ingyen, ezért jött létre?

Azért csináltam a weblapot, mert nagyon sok humán beállítottságú ember között nőttem fel, és azt szeretném, ha leginkább olyan embereknek tudnánk információkat, élményeket adni, akik nem természettudományos beállítottságúak. Ezért készítem a videókat, a játékokat és a preziket, amelyek közel hozzák a matematikát az emberekhez. Tulajdonképpen szeretném velük megkedveltetni a matematikát és a természettudományokat, és megmutatni, hogyan lehet érdekessé tenni a tananyagot. A Prezi lehetőségei indítottak el ezen az úton, és mára rengeteg tananyagot tettem ide fel, ingyen, bárki számára felhasználható módon.

Azt mondta nekem annak idején az egyik tanárom, hogy azért jó, hogy ezt csinálom, mert fölrázom vele a tanárokat. Nem kell ahhoz programozónak lenni, hogy az ember weblapot vagy filmet készítsen, vagy egy interaktív ppt-t, esetleg egy prezit hozzon létre. Érdemes nyitni a digitális felé, mert ez egyértelmű kapu a gyerekek világába.

Mondhatjuk, hogy ez az ars poeticája?

Célom a matematika megszerettetése, népszerűsítése és a szórakozva tanulás. A képi megjelenítés és a zenék hangulata – reményeim szerint – emléket hagy a tanulókban és az őket segítő szülőkben, és segít legyőzni a matematikatanuláshoz kapcsolódó szorongást vagy félelmet. Továbbá az is a célom, hogy minden matematikafeladatnak legyen mindenki számára elérhető megoldása. Ez korábban nem volt jellemző a matematikakönyvekre – ezért ezen nagy erőkkel dolgozom.