Az iskolában ez a hónap a tréfával kezdődik, de a munkában elérkezett a visszaszámlálás ideje. A tananyagból már csak az utolsó egy-két fejezet van hátra az osztálykirándulások és a mindent eldöntő érettségi vizsgák előtt. Ugyanakkor ez az a hónap, amikor már a jövő tanévre is készülnünk kell: beíratjuk a leendő elsősöket, és megrendeljük a tankönyveket. Mindeközben diákjaink figyelmét alig lehet elvonni az ébredő tavasz kínálta lehetőségektől: hiszen szívük szerint reggeltől estig fociznának az udvaron, vagy csak élveznék nevetgélve-beszélgetve a napsütést.
Lapunkat is e kissé szeszélyes hónap jegyében állítottuk össze – de tudatosan a „hármas fronthatásra” való felkészülés reményében.
A tankönyvrendeléshez szeretnénk segítséget nyújtani újgenerációs tankönyveink bemutatásával. Az 1., 5. és 9. évfolyamon immár lezárult a kipróbálás időszaka, s a tapasztalatok beépítésével az eddig kísérletinek minősülő kiadványok elnyerték végleges formájukat. Reményeink szerint mind a pedagógusok, mind a diákok hasznos, szerethető, korunk igényeinek minden téren megfelelő tankönyveket vehetnek majd a kezükbe.
A zenei nevelés fókuszba állításával az volt a célunk, hogy megmutassuk, a korai zenei nevelés sokkal átfogóbban és több területen fejleszti a gyerekek képességeit, mint gondolnánk: a zenélés tökéletesíti a képi és a szóbeli kifejezőkészséget, a közös éneklés elmélyíti az összetartozás élményét. Írásaink a zenehallgatás fontosságára is kitérnek, amelyről szakemberek azt mondják: „Aki szereti a zenét, az nyitott az új tapasztalatok irányába.”
Egy évvel ezelőtt egy zenei portál írókat kérdezett meg arról, hogy mi a legmeghatározóbb zenei élményük. Esterházy Péter a Beatles Twist And Shout című dalát nevezte meg: „Hangos volt, de én a hang erejére gondoltam, nem tudtam addig, hogy ez ekkora erő.”
Ha nekem tennék fel ezt a kérdést, azt hiszem, ha naponta nem is, de hetente más és más választ adnék rá. Nemrég a tízéves kisfiammal Zaz-koncerten énekeltük sok ezer emberrel együtt a Je Veux-t és társait. Néhány napja a minden percben kiszámítható tizenhárom éves fiam azzal jött haza, hogy az Imagine Dragons a jó zene és a 7 Years (Lukas Graham) a legjobb szám. Igaza van. Nem hiszem, hogy mindegy mit hallgat, de fontos, hogy szeresse és örömet találjon benne, én pedig büszke vagyok rá, hogy a „Once I was seven years old my mama told me...” ragadta magával.
A tanév utolsó egyharmadához sok jó élményt kívánok és sok jó zenét!
