Egy nyelvet beszélni a szakmában is

Az OH Elnöki Kabinet főosztályvezetőjeként hogyan kapcsolódik a munkája a határon túli pedagógiai együttműködések építéséhez, ápolásához?

Az OH rendkívül színes portfólióval rendelkezik, és a legtöbb szakterületnek régóta vannak külhoni vonatkozásai is. 2017-ben az EFOP-3.10.1-es projekt keretében útnak indítottunk egy sokrétű, külhoni magyar oktatást támogató programot, amely köznevelési, felsőoktatási tevékenységeket egyaránt tartalmazott. A projekt az Elnöki Kabinet égisze alatt működött, így indult el a határon túli kapcsolataink átfogóbb, központi koordinációja. Miután ez az én szakmai vezetésem alatt zajló EFOP-os projekt véget ért, az együttműködések fenntartása továbbra is az Elnöki Kabinet feladata maradt, amiért a továbbiakban főosztályvezetőként felelek. Azóta már egy új Erasmus+-projektünk is útnak indult, az illetékes szakmai és támogató főosztályaink jelentős közreműködésével.

Az elmúlt közel egy évtizedben tehát folyamatosan épültek ki a külhoni magyar oktatásszakmai kapcsolataink. Noha ez a terület továbbra sem tartozik az OH szigorúan vett alapfeladatai közé, az általunk végzett szakmai tevékenységek, illetve támogató eszközeink működtetése során is igyekszünk figyelmet szentelni a Kárpát-medencei szintű magyar nyelvű oktatási térben való jelenlétnek. Ez már csak azért is fontos, mert mind a köznevelés, mind a felsőoktatás vonatkozásában létezik átjárás a hazai és a külhoni régiók között. De azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a szomszédos országokban a magyar kisebbségi vagy környezetnyelvként jelenik meg az oktatásban, ezért pedagógiai, módszertani szempontból is nagy jelentősége van az anyaország által biztosított szakmai támogatásoknak.

Milyen kihívásokat rejt egy határokon átívelő pedagógiai együttműködési rendszer és a kölcsönös tudásmegosztáshoz szükséges kapcsolati háló kiépítése?

Túl azon, hogy mindannyian eltérő országok oktatási és társadalmi rendszeréből érkezünk, összeköt bennünket a közös nemzeti identitás, a kulturális, történelmi kötelékeink, és a legfontosabb: az anyanyelvünk. Mégis, gyakran meg kell dolgoznunk azért, hogy szakmai kontextusban is egy nyelvet beszéljünk, hogy ugyanazt értsük adott fogalmakon, szakkifejezéseken. Több külhoni régióban is problémát okozott, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő minőségű, magyar nyelvű tankönyvállomány, esetleg a meglévő fordítások nem feleltek meg a Magyarországon elfogadott szakmai nyelvnek, hiszen gyakran az adott ország államnyelvének szakzsargonja is beszivárog a magyar nyelvű tanításba. Az egyes korosztályok, évfolyamok, iskolatípusok egymással való megfeleltetése is komoly utánajárást igényel. Mindezek rendkívül érdekes aspektusát jelentik a kooperációinknak, amelyekre tanulságos kihívásként tekintünk.

Milyen jelentősebb eltérések mutatkoznak a hazai és külhoni oktatási rendszerek között? Hogyan tud kapcsolódni a határon túli magyar oktatás a hazai NAT-hoz és a pedagógiai fejlesztésekhez?

A külhoni magyar közösségek minden esetben a saját országuk oktatási rendszerének résztvevői, azok tantervét követik, így az együttműködéseink során figyelembe kell venni az eltéréseket is. Európai uniós projektelemként a közeljövőben tervezünk például lebonyolítani egy külhoni pilot kompetenciamérést, amelynek tervezése során fontos szakmai kérdés, hogy kiket is válogatunk egy mérési csoportba, hiszen előfordul, hogy egymáshoz képest más tudásszintet képviselnek az egyes évfolyamok.

A külhoni magyar diákok saját országuk többi tanulójától abban persze mindenképpen különböznek, hogy nemzeti kisebbség lévén részben vagy egészben magyar nyelvű oktatásban vesznek részt. Az anyaország pedig egyfajta támogató szerepben igyekszik mögéjük állni. Fő elvünk, hogy amely oktatástámogató eszköz vagy program szabadon hozzáférhető, tehát nem kizárólagosan a hazai iskoláknak, tanároknak és diákoknak van fenntartva, azt jó szívvel ki is ajánljuk külhoni partnereinknek. Ezek közé tartozik a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP; nkp.hu), a TehetségKapu (tehetsegkapu.hu), az online Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz (POM; pom.oktatas.hu) vagy akár a Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program (csodaszarvasprogram.hu) kínálata is. Ugyanígy több diákversenyre, pedagógusrendezvényre is várjuk a külhoni jelentkezőket. A gyakorlat máris bizonyítani látszik Magyarország szakmai támogatásának hasznosságát és identitásmegtartó erejét.

Milyen eredmények és sikerek fűződnek az Ön szakmai vezetésével megvalósult projektekhez? Ezek közül melyekre a legbüszkébb?

Az EFOP-3.10.1-gyel kezdődött valamennyi, azóta is élő intézményes kapcsolatunk a külhoni oktatási szereplőkkel. A projekt indulásakor minden releváns határon túli, részben vagy teljesen magyar nyelvű felsőoktatási intézményt megkerestünk, a köznevelés terén pedig azok a külhoni magyar pedagógusszövetségek, civil egyesületek lettek a partnereink, akik saját országaik oktatási ás társadalmi rendszerébe tagozódva támogatják a helyi magyar közoktatási intézmények és pedagógusaik munkáját. Ezek egyszerre közösségépítő és érdekérvényesítő szervezetek, amelyek egyszersmind szakmai, továbbképzési és módszertani központokként is működnek. Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Szlovéniában és Horvátországban egy-egy, Szerbiában pedig regionális alapon szerveződve két egyesület képviseli a helyi magyar oktatás ügyét. Noha Ausztriában nincs kifejezetten ilyen céllal létrejött szervezet, az ottani kisebb arányú őshonos és mára jelentős számú diaszpórában élő magyarságot támogató szervezetekkel is kialakult egy informális együttműködés. Természetesen e központi funkciókat ellátó szervezeteken kívül is számtalan programba igyekeztünk közvetlenül bevonni a külhoni régiók magyarul oktató köznevelési intézményeit, a helyi általános és középiskolákat.

Az EFOP-3.10.1 kísérleti kezdeményezés volt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet célzottan, strukturáltan a magyar állam oktatásszakmai háttérintézményeként működő OH-n keresztül segíteni a Kárpát-medencei magyar oktatási teret a köznevelési és felsőoktatási intézmények vonatkozásában. A projekt keretében számos nagyszabású konferenciára, tanulmányútra, workshopra, diákversenyre és -táborra került sor. Öt, jelenléti és digitális formában is akkreditált pedagógus-továbbképzési program is készült, valamint több nívós szakmai kiadvány. Ez utóbbiak közül a Helyi Tudástár címen megjelent hétkötetes sorozatot emelném ki, amely célja, hogy a mai államhatárok által elválasztott, szomszédos régiók kultúráját, látványosságait, gasztronómiáját, társadalmi jellemzőit bemutassa, könnyen fogyasztható, olvasmányos eszközt biztosítva a formális és informális oktatáshoz. (A sorozatról korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben: folyoiratok.oh.gov.hu, a kiadványsorozat pedig elektronikus formában elérhető az oktatas.hu weboldalon – a szerk.)

A tavalyi évben kezdődött új Erasmus+-projektünk kimondottan az EFOP-3.10.1-ben kialakított szakmai kapcsolatok megtartásának és megerősítésének céljából indult el. A már említett pedagógusszövetségek pedig ebbe immár teljes jogú konzorciumi tagként vagy társult partnerként léptek be.

Milyen lehetőségeket kínál ez az Erasmus+-projekt a hazai és külhoni magyar diákok és pedagógusok számára?

A mostani Erasmus+ programunk az EFOP 3.10.1-tól több szempontból is különbözik. A pályázati konstrukcióból adódó technikai eltéréseken túl ebben a projektben kimondottan a köznevelés terén valósulnak meg a tevékenységeink, de a tartalom szempontjából is fókuszáltabban dolgozunk együtt. Noha az Erasmus+ kapcsán legtöbben a felsőoktatási mobilitási programokra asszociálnak, ez az uniós kezdeményezés átfogó módon támogatja az európai oktatás és nevelés, ifjúság, kultúra és sport területeit. Mindez tetten érhető a pályázatok kiírásában meghatározott együttműködési formákon, illetve a horizontális prioritásokon is. A mi Erasmus+ projektünk fő célja a partnerség kialakítása és elmélyítése, a résztvevő partnerek szervezetfejlesztése, fő horizontális témája pedig a digitalizáció, különös tekintettel a tanítás és tanulás, valamint az oktatásszervezés és -támogatás szakterületeire. Elsősorban a saját országaink és intézményeink meglévő tudását és jógyakorlatait igyekszünk bemutatni és átadni egymásnak, figyelemmel a lehetséges szinergiákra. Ezen a téren az OH annyiban mindenképp helyzeti előnnyel indul, hogy kormányzati háttérintézményként a magyar oktatási rendszer egyik legmeghatározóbb szereplője, számos hazai forrásból vagy különféle uniós projektekben fejlesztett digitális rendszer és eszköz felett diszponál.

Az eddigiekben a projekt budapesti nyitókonferenciája után egy-egy tanulmányútra került sor Szlovákiába, Romániába és Szerbiába, hogy megismerkedhessünk egymás oktatási rendszerével és sajátosságaival. A projektben három nagyobb tématerület köré szerveztük a munkacsoportjainkat, ezek keretében online workshopokat tartunk, tréningeket fejlesztünk, és mindegyik csoport készül egy-egy egyedi eredménytermékkel is. Az első tématerületen az NKP segítségével készítenek segédanyagokat a kollégák. A másodikban egy online diákverseny fejlesztőmunkálatai zajlanak, amelynek első körét még az Erasmus+ keretében szeretnénk megvalósítani, bízva benne, hogy később, a fenntartási időszak alatt is sor kerül még a vetélkedőre. A harmadik munkacsoport pedig a hazai mintájára egy pilot kompetenciaméréssel készül, amelyhez önként csatlakozhatnak majd a Kárpát-medencei magyar iskolák.

Az új Erasmus+-projektbe a digitális oktatástámogató, tehetségfejlesztő és pályaorientációs eszközök mellett azonban olyan témákat is bevettünk, amelyek távolabb állnak az oktatás-nevelés gyakorlati oldalától. Mivel mi magunk egy állami hivatal vagyunk, hatósági ügyekkel, adatbázisokkal, elemzésekkel is foglalkozunk, amelyeknek szintén van digitális aspektusa. Számunkra is érdekes látni, hogy a szomszédos országok milyen jogszabályi háttérrel rendelkeznek, saját rendszereik milyen logika szerint épülnek fel – persze rengeteg hasonlóság is van közöttünk, hiszen összeköt bennünket a hasonló földrajzi, kulturális, történelmi háttér. A külhoni magyarság pedig ebből a szempontból összekötő hidat is jelent az országaink között.

Jó szívvel ajánljuk az Erasmus+ program kínálta lehetőségeket másoknak is, legyenek azok kisebb vagy nagyobb szervezetek, civil, szakmai, igazgatási vagy oktatási intézmények. Az Erasmus+ keretében sokszor távolabbi országok között, angol nyelven valósulnak meg az európai szintű partnerkapcsolatok. Hiszek benne, hogy a mi projektünk ebben a pályázati formában is sikeres példát adhat a szomszédos országok magyar közösségeinek együttműködésére.