„Én is naon cejizlek pusziiiiiiiiii”– tudja-e, érti-e pontosan, kedves, nem „digitális bennszülött” Olvasó, mit üzent ezekkel a szavakkal társának a közösségi oldalak egyikének látogatója? Írhatta volna ezt is: „nálam is lovcsi van, szercsi van” – mert a „lájkollak” ugyebár, nem egészen ugyanazt jelenti… Segítek: „Én is nagyon szeretlek, puszi!”
Hogy egy nyelvet beszélünk az utánunk jövő nemzedékekkel, abban azért talán még – reményeim szerint és hál’ Istennek – jó darabig bizonyosak lehetünk, ám hogy valójában egy nyelven beszélünk-e velük, az korántsem ilyen biztos! Pedagógusok, szülők napi tapasztalata, milyen gyorsan, szinte napról napra mélyül a generációk közötti árok nyelvhasználat szempontjából is. Mára szinte már szakadékká vált. Hogy bele ne essünk mi, előttük járók, az infokommunikáció szempontjából – akárhogy is vesszük, hozzájuk képest – „analfabéta” nemzedék, ahhoz kínál nélkülözhetetlen segítséget a Veszelszki Ágnes nyelvész, az ELTE oktatója által szerkesztett Netszótár. Ez az a – alcíme szerint „Nem csak digitális bennszülötteknek!” készült – híd, melynek segítségével szót érthetünk csetelő, esemesező, közösségi oldalakon társalgó, fórumozó, blogot író, számítógépes játékokat játszó fiainkkal, lányainkkal, s így kísérletet tehetünk gondolat- és lelkiviláguk megértésére is. A híd, amelynek segítségével lehetővé válik az ún. „digitális bennszülöttek” és a „kintrekedtek” közti hétköznapi (magán)kommunikáció.
A kezdetektől napjainkig – vagyis „@-tól a zukbergnet-ig” – mintegy kétezer szócikket tartalmazó kézikönyv segítségével kiderül, mi az arcpálma és a bitkolbász, mit jelent a szkúzi és a mléxel kifejezés, ki a gyalogjúzer, ki a fészes ős, a félisten, a kazuár vagy a troll, mit csinál az, aki arcon van, becsizmáz, pókol, fácsézik vagy kibannol, szörcsöl, esetleg unfizik.
E titkos nyelvezet megfejtéséhez magát a Netszótárt ajánlom tehát, hiszen az emotikonok (érzelmeket kifejező számítógépes jelek), a speciális rövidítések és szókincs használata napjainkra már nemcsak az elektronikus eszközökön folytatott kommunikációban, hanem a fiatalabb korosztályok hétköznapi nyelvhasználatában is megfigyelhető.
Az ELTE BTK Kommunikáció: internet és média műhelyének tagjai által gyűjtött és értelmezett szavakból kiderül, a digitális nyelvhasználat legfontosabb jellemzői közé tartozik az angol nyelv hatása, a rövidítések használata, a helyesírási módosulások, a képszerűség mellett egy gyakran roppant leleményesen magyarító, szellemes, új szókincs létrejötte is. Kazinczy, jóllehet, néha megfordulna a sírjában egyik-másik, édes anyanyelvünket roncsoló újítás hallatán, de azért abban is biztos vagyok, hogy számos estben elismerően csettintene – ha már csetelni számára még nem adatott mód és lehetőség…
A Netszótár mellékleteiből megtudhatjuk, melyek, és mit jelentenek a legismertebb netes rövidítések, illetve a leggyakoribb emotikonok, mémek.
S ha Önnek, kedves Olvasó, már ez utóbbi szavak megfejtése is gondot okoz, akkor még sürgősebben forgassa e hiánypótló kézikönyvet, hogy mielőbb szmájlival jutalmazza ifjú ismerőse a közös háttértudás elsajátítása érdekében tett erőfeszítéseit!