Egy komplex világszemléletért

A 2006-ban életre hívott vetélkedősorozatot a honfoglalás 1111. évfordulóján rendezték meg először. A KerekEmese múzeumpedagógusai fontosnak tartják, hogy a gyerekek megtanulják, hogy a világban nyitott szemmel járjanak, hogy felfigyeljenek azokra az igazán fontos értékekre, amelyek az egészséges lelki élet szempontjából elengedhetetlenek, ugyanis iránytűként mutatják a bejárt – és esetleg járatlan – utakat. A KerekEmese vetélkedősorozat nemcsak egy egyszerű tudáspróbát jelent; például a tárgyi tudás mellett nagyon fontos, hogy a diákoknak legyen kézügyességük, elengedhetetlen a bátorság, legyenek igazán innovatívak és kreatívak, valamint rendszerszemléletük is határozottan nagy jelentőségű. A KerekEmese szervezői számára nélkülözhetetlen, hogy a diákok tartalmas, tanulságos és legfőképpen érdekes csapamunkában vehessenek részt, amelynek során a gyerekek kibillennek a köznevelési struktúra monotonitásából.

Rab Irisz, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark múzeumpedagógusa elmondta, hogy „a vetélkedősorozat sokszínűsége olyan ismeretszerzésre ösztönzi a diákokat, amelyhez tanórán kívüli kutatómunka, találékonyság és színes képzelőerő is szükséges. Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a versenyzők, akik a felnövekvő nemzedéket képviselik, ismerjék a közösség múltját, találkozzanak nemzeti értékeinkkel, hagyományainkkal.”

A múzeumpedagógus a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett I. Nemzeti Emlékezetpedagógiai Konferencia keretében mondhatta el gondolatait a vetélkedővel kapcsolatban. Hozzátette: jó alkalom ez a vetélkedő arra is, hogy a Kárpát-medence magyarságát összekösse azáltal, hogy a határon innen és túl élő gyermekek és pedagógusok között jó kapcsolat, kommunikáció, kooperáció és barátság alakuljon ki.

2021-ben szervezték meg 16. alkalommal a versenyt, amely hagyományaikhoz hűen továbbra is két korosztály számára volt elérhető, ez pedig a következő évi versenykiírásban sem változott. Az 5–6. osztályosok alkotják az ún. Magoncokat, míg a 7–8. osztályosok a Csemetéket. Korosztályonként négyfős csapatok jelentkezése lehetséges a vetélkedőre.

„A három fordulós verseny feladatlapjainak összeállításakor a Nemzeti alaptanterv (Nat) követelményrendszerét tekintettük kiindulási alapnak” – mondta el Rab Irisz. Az első forduló az ember és társadalom területét érinti történelmi, társadalmi és néprajzi témákkal tarkítva. Ezt követi a második forduló, ahol az irodalom és a művészetek tematikai egységei kapnak hangsúlyt, valamint a harmadik fordulóban, mintegy zárásként az ember a természetben témakörhöz kapcsolódóan a természetismereti tantárgyak, a biológia, a kémia és a fizika kap szerepet; ezek mellett pedig elengedhetetlen a sport témakörének a körbejárása.

„A feladatkészítés munkánk igen nagy szeletét teszi ki, mivel úgy igyekszünk alkotni, hogy ne legyen egyszerű a megoldás sem. Annál is inkább, mert természetesen nem tilos internetet használni, hiszen ezt befolyásolni sem tudnánk.” A diákoknak nem elég annyi, hogy megkeressenek egyes válaszokat, tulajdonképpen ezzel is erősítve, hogy mégse legyen annyira könnyű a munkájuk, hanem azért a rögös út valóban legyen rögös és buktatókkal teli.

Rab Irisz hozzátette még: ki kell tudniuk szűrni a diákoknak azokat az információkat, amelyek valóban releváns adatokkal szolgálnak a feladatok megoldásához. Céljaik közé tartozik ez is: hogy a gyerekek sokkal könnyebben és hatékonyabban tudják kiválasztani az egyes forrásokat, tudják összehasonlítani az adathalmazokat, és ne elégedjenek meg az első találati lehetőséggel. „Időnk nagy részében mi is ezt tesszük, hogy az elkészült feladványok információi ne legyenek megkérdőjelezhetőek. Mit tudnak ezzel bizonyítani a gyerekek? Tulajdonképpen azt, hogy képesek az induktív és deduktív gondolkodásra, a kis információkból összerakni a teljes képet, valamint a teljes képet analizálva eljutni a megoldásig.”

Az évfordulók és a közelmúlt eseményeit is górcső alá veszik a vetélkedőt megálmodó múzeumpedagógusok, ugyanis nagyon fontos, hogy a résztvevők számukra addig ismeretlen információkat is elsajátíthassanak. A három forduló során a gyerekeknek egy-egy kreatív feladatot is létre kell hozniuk, amelyet készíthetnek akár kézzel, sőt akár digitálisan megkonstruált művészeti jellegű projektötlet is szerepelhet. Valamint olyan kreatív módon megvalósuló megoldás, aminek hatására erősödik a csoportkohézió. Ilyenformán kerülhet szóba a környezettudatosság is mint jelentőségteljes kérdéskör, például az újrahasznosítás fontossága.

Az elméleti tudást igénylő feladatok mellett minden forduló tartalmaz gyakorlati, kreatív feladatokat is. Az ezekre készített alkotásokból később időszaki kiállítás nyílik az Emlékparkban. A múzeumpedagógus konferenciaelőadásában kiemelte, hogy a kreatív feladatoknál egyébként is fontos, hogy a versenyzők még jobban megismerjék mikrokörnyezetüket, tulajdonképpeni gyökereiket, ezért gyakran kérik a szervezők, hogy ezek a saját településükhöz kötődő kreatív munkák legyenek.

A három forduló során az összegyűjtött pontszámok alapján korcsoportonként 12-12, azaz 24 csapat vehet részt a döntőben. A döntőre a hagyományokhoz híven az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kerül sor. Összesen 96 résztvevő jelenik meg a döntőben, a csapatokat vezető felkészítő tanárok kíséretében. A messzebbről érkezőknek szálláslehetőséget is biztosítanak. A korosztályonként megtartott verseny egy állomásos játékokból strukturált vetélkedő, ahol elsősorban ügyességet és kreativitást igénylő feladatokban kell helytállniuk a gyerekeknek, de nyilvánvalóan a tárgyi tudást feltételező kérdések sem maradhatnak el. „A verseny egy életre szóló élménnyé válik, akár győztes a csapat, akár nem” – emelte ki Rab Irisz.

A 2021-es világjárvány új utakat nyitott a szervezők és a résztvevők számára, ugyanis alkalmazkodniuk kellett a digitális világ követelményeihez. 2020-ban elmaradt a döntő, a 2021-es elmaradását azonban már nem szerették volna, ezért online oldották meg a döntő megszervezését. Viszont nem engedtek abból, hogy számítson a gyorsaság, az ügyesség és a kreativitás, ezért a feladataikat akképpen állították össze, mintha az a személyes jelenlétű feladatokhoz hasonlatos lenne, sőt a digitális platformok nyújtotta segítségeket is felhasználták, tehát különböző „szobákat” hoztak létre az egyes csapatok számára, ahol időzítve jelentek meg a kérdések. A délelőtti órákban a Magoncok, a délutáni órákban pedig a Csemeték mérhették össze tudásukat.

Az első helyezett csapatok nyereménye egy, a szervezők által megrendezett tábor, amelynek helyszíne az Emlékpark. A táborban tematikus napok köré szerveződnek a győztes gyerekek élményei. A KerekEmese olyan élménypedagógiai-módszertani sokszínűséget nyújt a diákok és a pedagógusok számára, amely bizonyára egy igen jelentős és letisztult szellemi fejlődést segít elő minden résztvevő számára.

A verseny honlapja:
https://opusztaszer.hu/kerekemese/