Egy klasszikus a Z generációnak

1. MÓDSZER  Jankovics Marcellen és Kass Jánoson át

Szöveg: Hudáky Rita

Az ember tragédiájának nyelvezete és filozofikus problémafelvetései még egy gyakorlott olvasó számára is nagy kihívást jelentenek. Az egész mű elolvasása embert próbáló feladat, amit a diákok jelentős része nem szokott vállalni, legalábbis nem előkészítés nélkül és nem határidőre. Kevés – és igen irigylésre méltó – kolléga állíthatja magáról, hogy rendszeresen azzal a megnyugtató tudattal kezd bele Az ember tragédiája tanításába, hogy a diákok a mű eredeti szövegének (és nem egy tömörített kivonatának!) az olvasásával a hátuk mögött, valamint a közös értelmezéshez szükséges szövegpéldánnyal a kezükben várják az első Madách-órát. 

Ezzel szemben igen sok olyan 17 éves akad az iskolákban, aki egészen biztosan nem fogja önként és szívesen, értőn és érdeklődéssel végigolvasni Madách szövegét az előre megadott határidőre. Ez azt jelenti, hogy (a nagyon jó osztályokon kívül) nem tanácsos – mert nem is lehet – az órai tevékenységet egy már meglévő, átfogó műismeretre építeni, különösen nem az első órát. A fokozatosság, a szakaszos olvasás – mint sok más hosszabb lélegzetű mű esetében – ezúttal is sokat tehet azért, hogy a diákok legalább részben megismerkedjenek és maguk is dolgozzanak a mű eredeti szövegével, vagyis igazi varázsát és értékét hordozó valóságával. E nélkül pedig pusztán a tanári és tankönyvi „tanszövegek” jutnak el hozzájuk, és megfosztatnak nemcsak egy művészi élménytől, hanem attól is, hogy kompetens véleményt formáljanak egy magyar kulturális közkincsről.

A betervezett fokozatosság azonban néha egy kis ravaszkodással indul. A magyartanárok év elején úgyis azzal kezdik a tanítást, hogy lediktálják a majdani házi olvasmányok listáját. Aztán egy-két héttel az esedékesség előtt annak rendje és módja szerint jelezzük a diákoknak, hogy Madách művét mikorra kell elolvasni. Néhány közbenső emlékeztetés után, amikor eljön az utolsó alkalom, hiszen a következő órán már tényleg Az ember tragédiája lesz terítéken, feltesszük a kérdést, hogy vajon hogyan állnak a gyerekek az olvasással. Ez az a pillanat, amikor valószínűleg kiderül, hogy a szorgalmasoknak is jelentős mennyiség van hátra, de még többen vannak (osztálya válogatja), akik esetleg még el sem kezdték a művet. Ezen a ponton jól jön az előre bekalkulált engedmény felajánlása: a megértő tanár kiegyezést, határidő-hosszabbítást javasol, és megjelöli, hogy mi az a minimum, aminek teljesítése nélkül megoldhatatlanná válik a munka. A kompromisszum fényében mindenki tartsa becsületbeli kötelességének az első három szín (körülbelül húsz oldal) elolvasását a következő órára, és mivel akkor tényleg szeretnénk szemügyre venni, hogy mit írt a szerző, minél több – papíralapú vagy digitális hordozóra letöltött – szövegpéldányra is szükség lesz. (Természetesen, ha a tanár gyakran él hasonló engedményes-kiegyezős ravaszkodással, akkor hamar ki fogják ismerni a tanítványai, de érdekes módon ez nem feltétlenül ront a módszer hatékonyságán… Érdemes kipróbálni!)

Immár abban reménykedve mehetünk be az órára, hogy lesznek szövegek, és meglesz a szükséges szövegismeret is. Még így is belefér néhány megrögzött ellenálló, de az óra működtethető, nem kell a legrosszabb verzióhoz folyamodni, nevezetesen ahhoz, hogy – jobb híján – tanárként végigmeséljük, miről is szól az a mű, amit a teremben alig néhányan vettek a kezükbe.

Az első Madách-órán tehát az első három színnel foglalkozunk. Ehhez háromféle csoportot hozunk létre: az A csoport az első színnel, a B csoport a második színnel, a C csoport a harmadik színnel dolgozik. 36 fős osztályban ez azt jelenti, hogy minden témával két darab hatfős csoport foglalkozik. Differenciálás szempontjából jó tudni, hogy a harmadik szín megértése jóval nehezebb, mint az első kettőé – szükség esetén a tanár ennek figyelembevételével osztja ki a feladatokat.

A csoportok körülbelül 15-20 percet kapjanak a munkára. Ez azt jelenti, hogy valóban fel kell osztaniuk maguk között a feladatokat, ha készen szeretnének lenni, senki nem vonhatja ki magát a munkából. A hatfős csoportokban tehát egy-egy pár foglalkozik a három feladattal, de a végén időt kell hagyniuk a csoporton belüli egyeztetésre is. A feladatmegoldásra adott idő leteltével közös megbeszélésre kerül sor. Lehetőleg a csoportok minden tagja vegyen részt az eredmények ismertetésében, ne csak a legszívesebben szereplők.

A csoportmunkák eredményének közzététele után, ha marad idő az órából, érdemes nyitott beszélgetést kezdeményezni. Felvethetők például a következő kérdések:

• Miért Ádám az illetékes abban, hogy eldöntse az Úr és Lucifer vitáját? Miért az „ő bőrére megy a játék”?
• Hogyan ítélhető meg mai szemmel a mű férfiról és nőről alkotott képe az eddigiek alapján? Archetipikusnak vagy sablonosnak tartják-e a diákok az Ádám által képviselt férfit és az Éva által képviselt nőt? Mire számítanak ebből a szempontból a majdani álomszínekben, vagyis a történelmi korszakokban?
• Milyen tanulságot hordozhat Ádám szempontjából a Lucifer által mutatott álom? Mi mindenre lesz kíváncsi az első ember a történelemben?

A következő óra témája az álomszínek feldolgozása lesz. Erősen reménykedünk abban, hogy azok is egyre kíváncsibbak Ádám, Éva és Lucifer történelmi kalandozásaira, akik nehezen lendülnek bele az olvasásba. A következő órára házi feladatot adunk: megbeszéljük a diákokkal, hogy mindenki elvállalja egy-egy történelmi szín elolvasását és a megadott szempontsor szerinti feldolgozását. A Prága–Párizs–Prága színek egybetartoznak, ezért egyben kell elvállalni. Fontos, hogy minden színre 2-3 ember jusson, és egyik se maradjon ki. Az elvállalt színekkel kapcsolatban mindenkitől elvárhatók a részletes, „szakértői” ismeretek.

A második Madách-órán nagyon jó időbeosztással kell dolgozni, hiszen minden történelmi színről beszámolnak az adott színek „szakértői”, míg a többiek jegyzetelnek. A beszámolók után megint oldott légkörű és érdekes csoportmunka következik. Kioszthatjuk Kass János 1957-es fekete-fehér (tehát jól fénymásolható) illusztrációit. A diákok feladata, hogy összepárosítsák az illusztrációkat a színekkel, majd képaláírásnak alkalmas idézeteket keressenek a szövegből. A színek és az illusztrációk eltérő társítása igen tanulságos vitákat eredményez, az idézetek keresése pedig újra a szöveg felé fordítja a gyerekek figyelmét. A tanár így nem kényszerül rá, hogy azt firtassa, ki mit nem olvasott el, viszont örvendezhet, mert lényegében elérte a célját.

Feladatok az első óra csoportmunkáihoz:
A képek Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációs filmjéből származnak

A csoport – Első szín:
Osszátok fel a csoportban a feladatokat, mielőtt hozzákezdtek!

1. Válaszoljatok a kérdésekre:

• Kik azok, akiket az Úr „lehelni enged”?
• Miért görgetnek a csillagok védszellemei égitesteket az Úr trónja előtt? Mi a szerepe ennek a jelenetnek a mű elején?
• Milyen néven szólítja, és minek a megteremtéséért dicséri a három főangyal az Urat?

2. Vizsgáljátok meg az Úr és Lucifer vitáját!
Írjátok át a vita lényegét tömören, mai nyelven!

3. Keressetek a képhez egy képfeliratnak alkalmas idézetet az első felvonásból!

A csoportban egyeztessétek az eredményeket, állapodjatok meg arról, hogy kik ismertetik a válaszokat, és kik adják elő az osztálynak az átírt vitát!

 
B csoport – Második szín:
Osszátok fel a csoportban a feladatokat, mielőtt hozzákezdtek!

1. Válaszoljatok a kérdésekre:

• Keressétek meg, milyen – mai szemmel meglepő – állítást tesz Éva saját létének okáról?
• Ádám válasza sem kevésbé meglepő. Mit felel?
• Mi zavarja az emberpárt hallgató Lucifert, miért „fordul el”?
• Mit mond az Úr Ádámnak, miután az ellenszegült, és megszegte parancsát?

2. Vizsgáljátok meg az emberpár és Lucifer beszélgetését!
Írjátok át a lényegre, tehát az érvekre koncentráló, tömör mai nyelven azt a jelenetet, amelyben Lucifer lázadásra próbálja rávenni Ádámot és Évát! Igyekezzetek minél rövidebb párbeszédben kiemelni a beszélgetés lényeges fordulatait!

3. Keressetek a képhez egy képfeliratnak alkalmas idézetet az első felvonásból!

A csoportban egyeztessétek az eredményeket, állapodjatok meg arról, hogy kik ismertetik a válaszokat, és kik adják elő az osztálynak az átírt vitát!

C csoport – Harmadik szín:
Osszátok fel a csoportban a feladatokat, mielőtt hozzákezdtek!

1. Válaszoljatok a kérdésekre:

• Lucifer Ádám és Éva elszántságát látva kimondja, hogy szerinte milyen alapokon fog nyugodni a jövőben a világ működése. Mit állít, mi lesz ez?
• Milyen szempontból magabiztos Ádám, illetve Éva?
• Miért bizonytalanodik el Ádám, miért érzi elégtelennek a helyzetét a várthoz képest?
• Miért lepi meg a Föld szelleme Lucifert?

2. Vizsgáljátok meg Ádám és Lucifer beszélgetését a szín végén!
Írjátok át lényegre törő, tömör mai nyelven azt a jelenetet, amelyben Lucifer és Ádám végül megállapodnak abban, hogy Lucifer egy álom segítségével megmutatja az emberpárnak a történelmet!

3. Keressetek a képhez egy képfeliratnak alkalmas idézetet az első felvonásból!

A csoportban egyeztessétek az eredményeket, állapodjatok meg arról, hogy kik ismertetik a válaszokat, és kik adják elő az osztálynak az átírt vitát!

2. MÓDSZER  A Bëlga együttesen és Karinthy Frigyesen át

Szöveg: Iványi-Szabó Rita magyar–német szakos tanár,
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi

Madách Imre Az ember tragédiája című műve komoly kihívást jelent mind a színházi szakemberek, mind a néző- és olvasóközönség, mind a magyartanárok és diákjaik számára. Romantikus emberiségkölteményünk azonban olyan kérdésekre keresi a választ – mint például a determináció és a szabad akarat problematikája, Isten és az ember kapcsolata, az egyes ember hatása a történelemre –, amelyek megkerülhetetlenek, és amelyeket a 16-17 éves korosztály már feltehet magának. Kész válaszokkal persze talán még mi, felnőttek, pedagógusok sem rendelkezünk minden esetben, azonban maga a próbálkozás talán még fontosabb, mint a válaszok megtalálása.

Nem mindegy, hogyan is szembesítjük diákjainkat a művel és a mű kérdéseivel – maga a szöveg ma már nehezen olvasható számukra, szövegismeret nélkül azonban a műről való diskurzus is nehézkessé, sőt szinte lehetetlenné válik. Ha nem várható el az adott tanulócsoporttól még a 10–11. évfolyamban sem, hogy rendelkezzen a szöveg alapos ismeretével, akkor nincs más hátra, mint közösen részleteket olvasni a műből. Persze az elsődleges cél az, hogy felkeltsük annyira a diákok érdeklődését, hogy maguk is kedvet kapjanak a Tragédia elolvasásához.

Nem ismeretlen az a módszer, hogy klasszikus szövegeket modernebb szövegekkel együtt olvasva próbálunk közelebb hozni diákjainkhoz, mintegy „árukapcsolásos” technikával. Jelen esetben is ezt az utat választottam. A feladatokat tehát a mű mélyebb elemzését megelőzően ajánlom kedvcsinálónak a 10–11. évfolyamban, attól függően, hogy mikor jutunk el Madách tanításához. Az auditív/szöveges segédanyagok mellett komoly szerepet játszanak a vizuális motiváló feladatok: képek, mozgóképrészletek, ezek is nagymértékben fokozhatják a diákok érdeklődését. Megpróbálkozhatunk a szöveg egyes részeinek dramatizálásával is, pl. a diákok 4-5 fős csoportban maguk is alkothatnak élőképeket az egyes színekhez.

Motiváló példaként kiválasztottam egy szöveget, amely tulajdonképpen nem más, mint a dráma rövid tartalmi kivonata: ez pedig a Bëlga együttes Az ember tragédiája című rapszáma (1. melléklet).

A szöveggel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy mennyivel ad ez többet, mint bármelyik más tartalmi kivonat (amely akár az interneten is fellelhető). Talán annyiban, hogy a szöveg jelen esetben meg is hallgatható, a fogalmazásmód innovatívabb, mint egy átlagos összefoglaló esetében. Számíthatunk arra is, hogy maga az együttes vagy akár a rap műfaja közel áll a diákokhoz, ezenkívül a klasszikus szöveg és a modern forma fesztültsége is fokozhatja a befogadói élményt. Az a kérdés pedig, hogy mennyiben lehet elfogadható klasszikus irodalmi szövegeink ilyen jellegű parafrazeálása, további diskurzus kiindulópontja lehet.

Hogy aztán a pedagógus mire vállalkozik a rapdal kapcsán, az már egyéni ízlés kérdése – meg lehet hallgatni egyszerű kedvcsinálóként, de többféle feladatot is adhatunk hozzá.

Például a dalszöveget szétszabdalva, fontos információkat kihagyva rejtvényként is tálalhatjuk a már minimális előismerettel – vagy legalább megfelelő számú szövegpéldánnyal – rendelkező diákoknak (2. melléklet). A feladat megoldása az 1. melléklet szövege, amelyet ki is oszthatunk, de hallás után is ellenőrizhető a feladat. Ebben az esetben először kiosztjuk a diákoknak egyesével vagy párosával a hiányos szöveget, amelyet megpróbálnak kiegészíteni, majd pedig a teljes szöveg olvasása és/vagy meghallgatása során ellenőrzik megoldásaikat. Természetesen ez csak egy lehetséges rejtvényforma, amely szabadon variálható. A feladat az is lehet, hogy a színek sorszáma, illetve a helymegjelölések hiányoznak, amelyeket a versszak többi információja alapján tudnak azonosítani a diákok. Továbbá ki lehet hagyni a szereplők nevét, egyes rímhívó szavakat stb. Talán hatékonyabb, ha minél több információ hiányzik, mert így a megoldáshoz a diákoknak többet kell forgatniuk az eredeti szöveget.

A Bëlga-parafrázis kapcsán a diákokat megkérhetjük arra is, hogy készítsenek hasonló rejtvényt társaiknak. Ezt feladhatjuk házi feladatnak, de az órán is elkészíthető. A diákok 3-4 fős csoportokban dolgoznak, a feladatuk pedig az, hogy válasszák ki egy-egy szín legjellemzőbb mondatát, ami akár önmagában is szerepelhet rejtvényként, de be is lehet építeni az adott idézetet a választott színhez kapcsolódó kicsi – modernebb nyelvezetű, akár a diáknyelv vagy a szleng elemeit is felhasználó – összefoglalókba is, oly módon, ahogyan azt a Bëlga is tette.

Mi magunk is kereshetünk idézeteket a szövegből, pl. „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”, „A gép forog, az alkotó pihen.”, „Lám, megjelent az első bölcselő!”, „A tett halála az okoskodás.”, „Pár ezredév gúláidat elássa” stb., amelyeket a diákok egyéni vagy páros munkában megpróbálhatnak a saját nyelvükön megfogalmazni. A feladat ezek után az lehetne, hogy társaik párba állítják az eredeti idézetet és annak átfogalmazott verzióját.

Talán kicsit elszakad az eredeti tematikától, és a drámajáték területére vezet át az a lehetőség, hogy a diákok 3-4 fős csoportokban rövid, maximum fél oldalas rendezői utasítást írnak egy adott színhez, és társaik ez alapján találják ki, hogy melyik színről is van szó. Itt természetesen az adott csoportnak alaposan ismernie kell az adott színt, hogy meglátásait, elképzeléseit relevánsan meg tudja fogalmazni. Ha az órán a színek közös – kiscsoportos – elolvasására nem jut elég idő, ez a feladat házi feladatnak is feladható.

A kortárs szövegek mellett természetesen felhasználhatók kedvcsinálóként a Tragédia további átiratai, pl. részletek Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művéből (3. melléklet).

Karinthy szövegét az eddigiekhez hasonló módon használhatjuk fel, pl. lehet szövegszerű megfeleléseket keresni a Tragédia és a parafrázis között, illetve a diákok csoportokban vagy egyesével – akár házi feladatként – azzal is megpróbálkozhatnak, hogy Madách művének egyes előre megadott részleteit Karinthy stílusában írják újra. Karinthy kapcsán az alábbi kérdéseken is el lehet gondolkozni: Ki lehet a szöveg beszélője? Milyennek érzed a szöveg hangnemét? (Humoros, gúnyos, ironikus, stb.) Milyen hatást kelt ez benned? Milyen hatása van a szöveg rímelésének, ritmusának? A kérdések megválaszolása után olvassuk el Az emberke tragédiájának bevezetését! Hogyan módosítja ez a szövegrészlet a kérdésekre adott válaszokat?

* * *

Fontos továbbá még egyszer hangsúlyoznom, hogy a fenti feladatok csak bevezetőül szolgálnak, amelyeket, ha kellőképp sikerült felkeltenünk diákjaink érdeklődését, a dráma részletekbe menő, alapos elemzése követhet – természetesen eközben sem kell mellőznünk a vizuális, auditív ingerekre, dramatizálásra, mozgásra, játékra építő kooperatív feladatokat.

2. melléklet
Bëlga: Az ember tragédiája (részlet)

Alsósztregova
Nemesi család
Felvilágosodás
Fráter Erzsébet
Szívbaj
Drámai költemény
1859–60
Többször is betiltották
a művet
Prohászkának cseppet sem tetszett
Az első három szín jön
Ezt jegyzeteld

Ádámtól és Évától kezdem
Először ott voltak benn Istenben
Totál kómában öntudatmentesen
Növényi létben és szemérmetlen
Jött az a Lucifer és keltette a vágyat
Ennyi pont elég is volt a kezdő párnak
Kiakadt az Úr, de bitangul
Hogy a fejére nő ez a fiatalúr
Dualizmust akarsz?
Meg öntudatot?
Kérdezte Isten.
Akkor húzzál földre parasztnak mondta és haragra gerjedt
Ijedtükben amazok meg felvették a levelet
És indult az ember tragédiája
Amikor leküldte az Úr őt a matériába

4. Egyiptom az ókorban
Ahol a fáraó magányos
Mert a dicsőségtől még
Nem lesz családos
Hiányzik a nő menthetetlenül
Leuralja a „mondhatatlan űr”
Felszabadítja a rabszolgákat
Így menekül a demokráciába
Az 5. színben Athénban
Miltiádészként demokrata
De két demagóg beszélget
És kimondják mi a népítélet
A szabadság és egyenlőség
Szép eszmék csak rögeszmék

„A gép forog
Az alkotó pihen”

(…)

A 15-ben Ádám
felébredt
És ráébredt, hogy csak álmodta az egészet
Sürgősen öngyilkos akart lenni
De Éva az anyaságát épp bejelenti
A létkérdést Ádám felteszi
De a jóisten fraktálos választ ad neki
Majd kiosztja a szerepeket
És elmond magától egy idézetet
„Ember küzdj és bízva bízzál”
Ha ezt megteszed, a többit bízd rám

„A gép forog
Az alkotó pihen”