Olvasási idő: 
12 perc
Author

Egy jobb jövőért közösen léphetünk fel

2022 szeptemberében indult útjára az ország több egyetemén a Z-szak, amely egyszerre utal a ’90-es évek végén és a 2010 között születettekre, illetve a zöld környezetre is. Az újonnan indult tanárképzés alapjaiban változtatja meg a hallgatók gondolkodásmódját egy élhetőbb jövő létrehozásáért. A Z-szakról dr. Pajtókné dr. habil. Tari Ilonával, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorával, a természettudomány–környezettan tanár szak szakfelelősével beszélgettünk.

Miért volt szükségszerű létrehozni egy új szakot a tanárképzésben, és miért éppen Z-szak lett a neve?

A 21. század környezeti kockázatokkal terhelt társadalmában élünk, amelyben egyre jobban teret hódít az informatika és a tömegkommunikáció. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) megváltoztatják az oktatás tartalmát, módszertanát és eszköztárát. Jóllehet a természettudományok átadása komplex látásmódot igényel, így olyan tanárok képzését tűztük ki célul, akik képesek a természetet egységében látni, a folyamatokat értelmezni, és rendelkeznek az ennek megtanításához szükséges kompetenciákkal.

Az új, ötéves természettudomány–környezettan egyetemi szak – más néven Z-szak – elsősorban a Z generációt (a kilencvenes évek vége és 2010 között születettek) szólítja meg. Célja az ökológiai fenntarthatóság tudatosítása, a természet megismerése, megértése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén, de a Z betű egyben utal a zöld természetre is.

E gondolat nem újkeletű az intézményben: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenysége egyaránt a teremtésvédelem, a fenntartható fejlődés és gazdálkodás szemléletmódjában működik. Talán kevesen tudják, hogy az egri egyetem C* épülete Magyarország első, felújított és közfunkciót ellátó aktívháza, azaz több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. Különleges érték az a tízezer négyzetméteres Botanikus Kert, amely több mint 50 éve az intézmény része. Az egyetem – hagyományaira alapozva – vezető szerepet tölt be a pedagógusképzés és -továbbképzés fejlesztésében, a 21. század iskolájának kialakításában. Az általános és középiskola számára készített és ott kipróbált módszertani anyagokban, továbbá az alap- és mesterképzésben, valamint a Neveléstudományi Doktori Iskola tantárgyaiban nagy hangsúlyt kap egyebek mellett a klímaváltozás okainak vizsgálata, de a köznevelés módszertani megújítását megvalósító Komplex Alapprogram is kiemelten foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével. Egyik fő kérdésünk, hogy miként lehet a tanulóknak a természettudomány iránti attitűdjét javítani, az érdeklődésüket fenntartani.

Kik és hogyan dolgozták ki az új tanár szakot?

A képzés elveit az ország hat olyan egyetemének hét képzőhelyén dolgoztuk ki, ahol működött a régi természetismeret–környezettan tanár szak. A biológia, kémia, fizika és földtudományok oktatói vettek részt a munkában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem közösen alakította ki a képzés kereteit. A szak kidolgozása több közös egyeztetéssel indult, amelyet a képzőhelyek tantervi hálóinak egyéni, de összehangolt kidolgozása követett. Végül szeptemberben a képzés Budapesten, Egerben és Nyíregyházán indult el.

Mit érdemes tudni a természettudomány–környezettan tanár szakról? Mennyire hasonlít egy hagyományos tanár szakhoz, illetve amennyiben eltér attól, miben más az eddig megszokott képzésekhez képest?

A képzés struktúrájában, tartalmában és módszertanában is eltér a hagyományos képzésektől:

egyrészt az egységes természet tanításához szükséges szemléletben integrálja a felsorolt tudományterületek ismeretanyagát és a megértésükhöz szükséges kompetenciákat. Nem a tudományterületekhez tartozó tantárgyakat rakja egymás mellé, hanem komplex módon oktatja azokat az anyagokat, formákat és folyamatokat, amelyek a természetben működnek. Ezen a szakon – a nevéből adódóan is – kiemelt szerepet kap a környezettudatos szemlélethez szükséges tudásanyag megszerzése és a cselekvőképes és megoldásorientált attitűd kialakítása. Másrészt a képzés önmagában szakpáros, ami azt jelenti, hogy a kétszakos tanárképzés ideje alatt tanítja meg a szak ismeretanyagát, azaz az osztatlan képzésben tíz féléves időtartamú. Célja a 11–14 éves korosztály tanításához szükséges ismeretek és módszerek elsajátíttatása. Bár ezek alapján látszólag kevesebb idő jut egy-egy tudományterületre, de a szak újszerűségét adó integrált, jelenségalapú tanítás miatt a több tudományág közös ismereteit és készségeit komplex tárgyakban tanítva ez azt eredményezi, hogy minőségileg magasabb szintű lesz, mint a külön tanított részek sima összegzése.

Harmadrészt a tanítás módszertanában is eltér a többi tanár szaktól. A képzési struktúra miatt kétszer annyi szakmódszertani órával rendelkezik, mint egy hagyományos egyszakos tanár szak. Továbbá több olyan tantárgy épült be a képzésbe, amelyek az ismeretátadás élményszerűségét, hatékonyságát növeli, így került a képzésbe a vizuális kommunikáció és a nyelvi kommunikáció módszertana. A szaknyelvi kommunikáció alapjait angol és magyar nyelven is megismerik hallgatóink, de találkoznak Történetmesélés című tantárggyal is a képzés során. Az oktatás jelenségorientált volta nemcsak a multidiszciplináris tárgyakban, hanem a terepi ismeretszerzésben is megnyilvánul, amely első tanévtől kezdve végigkíséri a képzést. Több tárgyból is szakítottunk a hagyományos „számonkérési” módszerekkel, a hallgatókat projekteken keresztül értékeljük.

Nem utolsósorban pedig fontos, hogy a szakot beindító egyetemek továbbra is együttműködnek, azaz közös tárgyak, terepgyakorlatok, beszámolók, egymást kiegészítő tanulási színterek és közösségépítő foglalkozások kiépítése jelenleg is kidolgozás alatt áll.

Milyen feltételei vannak a Z-szakra való felvé­telnek?

Érettségi bizonyítvány birtokában tíz féléves osztatlan képzésre jelentkezhetnek a továbbtanulni szándékozók. Ők az alábbi érettségi tárgyak közül kettőt kell, hogy válasszanak: biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia, matematika, természettudomány, egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy, egy szakmai előkészítő vizsgatárgy. Az érettségi tárgyak százalékos eredményéből számolható a felvételi pontszám. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 2023-tól ezen a szakon nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, viszont a felvételi eljárásban legalább 280 pontot el kell érnie a jelentkezőnek. A tanító vagy tanári végzettséggel rendelkezők jelenleg rövid ciklusú – négy féléves – képzésben szerezhetnek újabb tanári végzettséget. A felvételin a motivációs beszélgetésen legfeljebb 50 pontot szerezhetnek a jelentkezők, és a már meglévő, a szakra való belépéshez előírt oklevelük minősítése alapján további maximum 40 pontot számol az intézményünk. Nyelvvizsgáért és egyéb jogcímekért a mesterképzésben összesen 10 többletpont adható.

Milyen gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttek a szakkal kapcsolatban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatói az elmúlt szemeszterben?

A teljes idejű, nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatóink és az őket oktató kollégák pozitív hozzáállása miatt a tapasztalatok az oktatás módszertanára, az újszerű tantárgyi struktúrára nézve pozitívak. A levelező képzésben tanuló hallgatók – céltudatosan jelentkezve a szakra – lelkesedéssel vesznek részt a konzultációkon. A terepi napok, projektmunkák, az egyetemközi közös órák láthatóan hozzájárulnak a részt vevő hallgatók és kollégák közösségépítéséhez. Hallgatóink rendszeresen részt vehetnek természetvédelmi akciókon, valamint csatlakozhatnak szakmai csapatunk munkájához is, akik például hazai városok klímavédelmi stratégiáján dolgoznak. Bekapcsolódhatnak a fenntarthatóság jegyében létrehozott garden project elnevezésű programunkba, mely megmutatja a természet valódi körforgását hallgatóink számára, ugyanakkor segít egyebek között mentális egészségügyi problémák kezelésében is. Hallgatóink emellett megismerhetik az egyetem széles körben alkalmazható innovatív és versenyképes megoldásait, amelyek képesek valódi választ adni az egyre erőteljesebben jelentkező globális környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokra.

A rövid ciklusú képzésben a tanár szakokra kidolgozott négy féléves struktúra, a bemeneti szakok szabályozása a tapasztalatok alapján még átgondolást igényel. Folyamatban van a szak újszerű módszertanához igazodó szaktanterem kialakítása, modern oktatási és kísérleti eszköztár, szoftverek beszerzése, hiszen ezek hiányában a szak kidolgozásában rejlő előnyök nem realizálhatók.

Egy frissen induló szak sokak számára még megannyi bizonytalanságot jelent. Az idei tanévben felvett hallgatók hogyan fogadták az új szak indulását és annak különféle lehetőségeit? Milyen visszajelzések és reflexiók érkeztek?

A hallgatók pozitívan fogadták az új struktúrát és az újszerű tantárgyi feladatokat. A levelező tagozatos rövid ciklusú képzésben már a tanterv készítésekor észleltük a rendelkezésre álló képzési idő és a szakmai kredittartalom mennyisége között feszülő ellentétet, amelyet többszöri egyeztetések révén sikerült áthidalni.

A tapasztalatok alapján mire számítanak a továbbiakban? Milyen tervekkel és célokkal kezdik meg a szak második szemeszterét?

Folytatni kívánjuk a természettudományos módszertan gyökeres megújításával, az egyetemközi együttműködésekkel felépülő képzési folyamatot, ezzel is erősítve a szak népszerűségét. Hamarosan indul az újabb felvételi eljárás, mely során ismét kiemelt szerepet kap a Z-szak népszerűsítése, a középiskolások pályaorientációs felkészítése. Nem specialistákat keresünk, hanem olyan, akár humán, akár természettudományos érdeklődésű diákokat, akik kíváncsiak a környezetükre, sokoldalúak, el tudják magukat képzelni a jövőben a természet megismertetését, a környezet iránti felelősséget újszerűen oktató, kreatív tanárként.

Katolikus egyetemként még inkább magunkénak érezzük Ferenc pápa gondolatait, amely szerint „Az emberről alkotott hiteles és átfogó szemléletre van szükség ahhoz, hogy jobban gondját viseljük bolygónknak.” Ebben a szemléletformálásban jelentős szerepük van, s lehet a pedagógusoknak, oktatást-nevelést segítő szakembereknek, akik képesek újragondolni az ökológiai etikát segítő oktatási tartalmakat és módszereket. Oly módon, hogy azok – a hihetetlenül felgyorsult technikai-technológiai fejlődés által meghatározott környezetben – ténylegesen segítsenek növelni az egymás iránti szolidaritást, a felelősségvállalást, az együttérzésen alapuló törődést a sérülékeny bolygónk iránt.