Eger, az iskolaváros

Romantikus, zegzugos utcák, egyedülállóan finom bor, családias hangulat, történelmi emlékek egész sora – főleg e tényezők miatt látogatnak turisták tízezrei évről évre Egerbe. Kevesebben tudják viszont, hogy a hevesi megyeszékhely egyben iskolaváros is. Arról, hogy a város milyen erőfeszítéseket tesz e fogalom tartalommal való megtöltésére, Habis László polgármesterrel beszélgettünk.

– A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy Eger felfelé ívelő pályán halad. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ne forduljon meg a kedvező folyamat?

– Ha Észak-Magyarországot csak a számadatok alapján igyekszünk elhelyezni Európa és Magyarország térképén, akkor bizonyos értelemben hátrányos helyzetű térségről beszélhetünk. Az egy főre jutó GDP tekintetében a szomszédos Észak-alföldi Régióval közösen a sereghajtók közé tartozunk. A régió és szűk pátriánk sikere érdekében rengeteget kell dolgoznunk, hiszen Eger a térség geográfiai, oktatási, egészségügyi és egyházi központja. Arra törekszünk, hogy a kulturális értékeinket megőrizzük, gyarapítsuk.

– Milyen, a turisták, a városba látogatók számára is látványos elemekből áll az ötmilliárd forintból megvalósuló városfejlesztési program?

– Amikor a 25 komponenst tartalmazó projektet kidolgoztuk, felmértük a középületeink állapotát. A felújítandók sorában elsőként a török hódoltság után épült minorita templomot említeném, a rekonstrukcióra 100 millió forintnál nagyobb összeget fordítunk. Megújul az irgalmas rendi kápolna, és több évtized után látogatható lesz a Valide Sultana fürdőrom is. Mindemellett újjászületik az egri történelmi belváros szíve, a Dobó tér és környéke, és létrejön egy sok izgalmas lehetőséget tartogató térrendszer, parkokkal, hangulatos pihenő- és találkozási helyekkel.

– Eger esetében mit jelent az iskolaváros fogalma?

– Családi okokból számomra pedagógusok nemzedékét, emellett rengeteg szellemi, kulturális értéket. Több iskolánk a tehetséggondozásban jeleskedik, mindig örömmel olvasom, amikor diákjaink rangos helyezéseket érnek el az országos tanulmányi versenyeken. Ugyanilyen jók az eredményeink a felzárkóztatásban, a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozásban.

– Az előbb említett tények az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok és diákok eredményei. Kérem, említsen néhány konkrétumot, amely azt igazolja, hogy a város is fontosnak tartja az oktatásügyet! 

– Számunkra az iskolaváros valóban nemcsak szlogen. Az iskolaépületek karbantartási, korszerűsítési, akadálymentesítési programja tervszerűen és folyamatosan zajlik, hazai és uniós pályázatok segítségével. A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola székhely épületében nyílászáró-csere és a tornaterem korszerűsítése valósult meg, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium kollégiumi épületét összesen 300 millió forintból újítjuk meg, amelynek 85 millió forintos önrészét önkormányzatunk biztosította. Említhetném még a Lenkey János Általános Iskola homlokzati felújítását és tornaszoba-bővítését, amely összesen több mint 260 millió Ft-ot jelent. 2011-ben az önkormányzati fenntartásban működő általános iskolák és középiskolák mintegy 180 millió forint értékű informatikai eszközfejlesztése valósult meg a TIOP pályázati keretből. 

– Milyen a kapcsolat az oktatási intézmények működtetői és fenntartói között?

– Eger Önkormányzata 2013. január 1-jétől vállalta a korábban önkormányzati fenntartású általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok, zeneiskola, nevelési tanácsadó és logopédiai foglalkoztatók működtetését. Önkormányzatunk már 2009-ben létrehozta az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményét (EKVI), amely a közoktatási feladatok átszervezését követően a működtetési feladatokat látja el. Városunk iskolafenntartói szerkezete igen sokszínű, az állami fenntartású iskolák mellett jelentős az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolák szerepvállalása. Ezért a nevelési-oktatási feladatok összehangolása és az intézményrendszer hatékony működése érdekében a Közgyűlés a Városi Oktatási Egyeztető Fórum létrehozását javasolta, amely a tervek szerint a 2013/2014-es tanévben kezdi meg szakmai munkáját.

A köznevelési intézmények állami fenntartásba vételével Heves megyében hét tankerület kezdte meg működését 2013. január 1-jétől. Ezek közül a legnagyobb az Egri Tankerület, amelynek 27 fenntartott intézményében 1700 alkalmazott dolgozik, és 13 ezer diák tanul. Ballagó Zoltán, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerületének igazgatója tizenhárom éve dolgozik a helyi közoktatás irányításában, ebből tizenkét esztendőt az egri önkormányzat oktatási irodáján töltött. Ezt követően a Heves Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának vezetője, majd 2012 novemberében az Egri Tankerület igazgatója lett.

– Miért vállalta el a feladatot?

– A magyar közoktatás történelmi léptékű változásokon megy át, ezért szükség van olyan szakemberekre, akik kellő tapasztalattal és helyismerettel rendelkeznek. Fontosnak érzem azt a lehetőséget, hogy a köznevelés ügyét, szakmai előrehaladását a magam eszközeivel segíthetem.

– Mert „nagyot álmodni” a kezdetekben? Milyen célokat, terveket fogalmazott meg rövid- és középtávra?

– Meg kellett teremteni tankerületünk működésének tárgyi és infrastrukturális feltételeit, amelyhez példás segítséget kaptunk sokaktól. Eger Megyei Jogú Városa a Tankerület elhelyezésében segített: egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan emeletét biztosította számunkra. Az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményével együttműködve megteremtődtek a munkánk infrastrukturális feltételei is. Ebben a folyamatban külön köszönet illeti Habis László polgármester urat. A másik nagy feladatcsoport az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények átadás-átvételéről szóló megállapodások előkészítése volt. Ezt a települési önkormányzatokkal együttműködve, az előre kijelölt határidőre sikerült végrehajtanunk az összes település esetében. A tankerület szakmai színvonalának megteremtésére pedig olyan kiváló szakembereket hívtam magam mellé, akikkel együtt igazi csapatot alkotunk.

– Működtetés és fenntartás – két egymással összefüggő, ám élesen elválasztható fogalom, melyek az elmúlt évben reflektorfénybe kerültek. Téves használatukból sok félreértés adódott. Ez jellemző volt az Egri Tankerületben is?

– Szerencsére nálunk gördülékeny volt az átmenet. Tankerületünkben három önkormányzat – Eger, Felsőtárkány és Verpelét – vállalta a működtetéssel járó kötelezettségeket. A fenntartás a szakmai feladatok irányítását, a működtetés pedig a valódi üzemeltetési teendők ellátását és az ehhez szükséges infrastrukturális feladatokat jelenti. A vonatkozó jogszabály értelmében a működtetés a 3000 fő feletti települések esetében kötelességet, a 3000 lélekszám alatti települések esetében pedig lehetőséget jelent. Az év elején egy új jogszabály egyértelműen tisztázta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra és a települési önkormányzatokra rótt felelősségi köröket. Ettől függetlenül az önkormányzatok vezetőivel azóta is folyamatosan konzultálunk, és az elmúlt hónapokban minden vitás kérdést sikerült tisztáznunk, az együttműködésünk zavartalan. Ugyanígy a közoktatási intézményeket irányító szakemberek véleményét is mindig kikérjük, ha stratégiai lépésre készülünk.

– Milyen tényezők nehezítették a rendszer létrehozását kezdetben?

– Az új szisztémát el kellett fogadtatni, és annak felépítését, illetve törvényszerűségeit magunknak is meg kellett ismernünk. Az intézmények állapotának felméréséhez számos adatra volt szükségünk, amelyeket be kellett kérnünk, ráadásul nagyon szűk határidőkhöz igazodva. A partneri együttműködésnek köszönhetően sikerrel túljutottunk a nehézségeken.

– Az új rendszer elindításakor nemegyszer felröppent a hír, hogy iskolabezárások is lesznek. Az Egri Tankerületben került-e veszélybe oktatási intézmény?

– Miután összegyűjtöttük a szükséges adatokat, tavasszal nekikezdtünk azon szakmai anyagok összeállításának, amelyek meghatározzák a további működés keretfeltételeit. A Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai és külsős szakemberek által készített fejlesztési koncepció a jövőbeni tervezés alapja. Május végéig megszülettek a nagyobb átszervezéssel kapcsolatos fenntartói döntések, a Magyar Katolikus Egyház több járásban további oktatási intézmények fenntartását veszi át. Tankerületünkben egyetlen esetben sem merült fel iskola bezárásának lehetősége. Csak egy példa, hogy az új rendszer okozta változások mit jelenthetnek egy intézmény életében: még főosztályvezető koromban találkoztam azzal a problémával, hogy az önkormányzat fizetőképtelensége miatt esetleg nem tudnak majd fűteni télen az egercsehi iskolában. Az akkori polgármester a kormánymegbízotthoz fordult segítségért – sikerrel, így kormányzati segítséggel a probléma megoldódott, de csak ideiglenesen. Amióta tankerületünk átvette az intézményt, annak közüzemi számláit folyamatosan fizetjük, nincs tehát fennakadás a szolgáltatásban.

– Milyen terheket, feladatokat ró az Egri Tankerületre a 2013/2014-es tanév előkészítése?

– Alapelvemnek vallom, és a kollégáimtól is elvárom, hogy szakszerűen, hatékonyan, csapatmunkában és proaktív szemlélettel végezzék munkájukat. A pedagógus életpálya-modellt munkatársaimmal és persze a tankerület oktatási intézményeinek vezetőivel együtt üdvözöljük. Bevezetése nagyon komoly előkészítő munkát igényel tőlünk, amelyhez várjuk a szükséges jogszabályi feltételek megteremtését: a köznevelésről szóló törvény módosítását, illetve a foglalkoztatásról szóló kormányrendeletet. Ezek jelentik ugyanis számunkra a keretet a kinevezések módosításához, illetve a tantárgyfelosztások elkészítéséhez.