Digitális oktatás – Tapasztalatok és perspektívák

A digitális fejlesztések didaktikai, illetve oktatásszervezési alkalmazása sosem volt idegen a köznevelés világától. Az utóbbi évtizedekben, a digitális technológiák társadalmi térnyerésével párhuzamosan, az iskolai életben is rendszerszintűvé váltak bizonyos digitális szemléltető, magyarázó, valamint adminisztratív eszközök. Fontos határpontot jelentett azonban ezen a téren a 2020-as év tavasza, amikor az addigi, főként önkéntesen és ötletszerűen alkalmazott digitális megoldásokat – a koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán meghozott kényszerintézkedések nyomán – felváltotta a teljes körű tantermen kívüli digitális munkarend. A tavasz folyamán elrendelt digitális munkarend, majd az ősz óta tartó vegyes rendszerű oktatás talán legfontosabb tapasztalata volt, hogy bár rengeteg tanulást és tanítást segítő eszköz és alkalmazás áll a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére, ezek használatának rendszerezett, módszertani keretek közé foglalt értelmezése egészen eddig váratott magára. A digitális pedagógiai módszertani gyűjteményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága megbízásából a témában jártas szakemberek írták. A kiadási feladatokat az Oktatási Hivatal látta el, a szakmai tartalmat pedig a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és az eKréta Informatikai Zrt. szerkesztette.

Fontos leszögezni – erre a bevezetőben a szerkesztők is felhívják az olvasó figyelmét –, hogy a jelen keretek között kiadott gyűjtemény nem rendelkezik szabályzó erővel. A kötetet életre hívó vezérlőelv egy olyan ajánláscsomag összeállítása volt, ami alapvetően épít az eddigi pedagógiai tapasztalatokra, meghagyva az adott intézmény, a pedagógus és a diákok mozgásterét arra, hogy mindenki megtalálja magának a lehetőségeihez mért legalkalmasabb eszközt, illetve módszertant.

A kiadványban tizenhat tematikus egységbe rendszerezve találjuk meg a digitális módszertani ajánlásokat, kezdve a digitális pedagógia alapvető eszközeitől, a technikai feltételeken és a digitális tananyagokon át, egészen a különböző szabályozási és támogatási lehetőségekig. Az egyes ajánlások értelmezését nagymértékben megkönnyíti, hogy a szerkesztés során minden egyes fejezetrész és önálló ajánlás mellett a lapszélen színes piktogram jelzi, hogy az adott szövegrész milyen munkarend során jelenthet segítséget. A zöld „Z” betű a hagyományos, jelenléti oktatás során alkalmazható digitális módszertani megoldásokat jelöli. A világjárvány hatására bevezetett oktatásszervezési változások precedenst teremthetnek arra, hogy a jövőben a járványügyi karantén fennállásán kívül, akár a hosszabb külföldi távollétüket töltő, vagy beteg tanulók is távolról tudják követni a tanórák menetét. A sárga „S” piktogrammal a kötet szerkesztői a vegyes rendszerű, míg a piros „P” betűvel a digitális munkarend esetében érvényesíthető módszertani ajánlásokat jelölték.

A bevezető gondolatokat követően a gyűjtemény első része a digitális térben értelmezhető pedagógiai tevékenységekhez szükséges technikai eszközöket, a digitális munkarend megvalósításához elengedhetetlen, illetve ajánlott infrastrukturális feltételeket, valamint az adminisztratív, oktatásszervezési szempontokat gyűjti össze. A kötet egy önálló fejezetben mutatja be a hazai köznevelés csaknem teljes szélességében használt e-Kréta rendszert. A rendszert a járványhelyzet hónapjai alatt sokszor bővítették, így az eddigi, elsősorban adminisztratív – ellenőrző, napló és órarend – funkciók különböző digitális tanulástámogató módokkal is kiegészültek. Az Oktatási Hivatal által fejlesztett Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) bemutatásával is önálló fejezet foglalkozik. Az eredetileg 2015-ben elkezdett fejlesztés a tavalyi év tavaszán kapott újult lendületet. (Az elkészített interaktív, az adott tanulócsoport igényeihez és szükségleteihez szabható okostankönyvekről az Új Köznevelés hasábjain is beszámoltunk.)^[1] A kötet számos hiánypótló része közül kiemelendő, hogy az általánosan értelmezhető digitális módszertani megoldások mellett a gyűjtemény a veszélyeztetett, tananyag-lemaradással küzdő, vagy az iskolából történő kimaradással fenyegetett tanulók támogatására, valamint a sajátos nevelési igényű diákokat segítő megoldásokra is hangsúlyt fektet. Legalább ilyen fontos, hogy az ajánlások között megjelenik az adat- és családvédelem, az információbiztonság talán a köztudatban készségszinten még nem alkalmazott, ám 21. századi életünkben kiemelkedő jelentőségű témaköre is.

A 2021 elején, az Oktatási Hivatal gondozásában megjelent Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye című kiadvány egyrészt támpontot adhat a járvány elleni védekezés során digitális, vagy vegyes munkarendet alkalmazó pedagógusok és intézményvezetők számára, másrészt pedig olyan, hosszú távon alkalmazható módszertani és technológiai ajánlásokat is tartalmaz, ami jelentős mértékben elősegítheti a magyarországi köznevelés rendszerének korszerű igényekhez történő igazítását.