Digitális hátizsákkal az iskolában

A Jászfényszarui Samsung SMART School programja

A társadalmi felelősségvállalás keretében újította fel 2013 nyarán a Samsung Electronics Magyar Zrt. a jászfényszarui Rimóczi kastélyt, hogy működtessen egy SMART Schoolt, két tanteremmel, tabletekkel, billentyűzettel, interaktív táblával, nyomtatóval és a szükséges sávszélességet kiszolgáló internettel. A diákok így digitális eszközökön (pl. S Pen) új technológiák felhasználásával tanulhatnak a foglalkozásokon.

– A város egyetlen általános iskolája megkapta a lehetőséget, hogy tanárai a SMART Schoolban tarthatják óráik egy részét. Ők vállalták az ezzel járó többletmunkát és úttörőszerepet – mondta el a projekt pedagógiai vezetője, dr. Turcsányi-Szabó Márta egyetemi docens. A tanárképző, kutató-fejlesztő munkában Bedő Andrea doktorandusz segítette. A tanárokat rövid idő alatt készítették fel, egyéni elképzeléseiket figyelembe véve, majd online mentorálással segítették további fejlődésüket az új pedagógiai kihívásban. Tableteket kaptak, folyamatosan gyakorolták azok használatát és online sajátították el az e-tanulás fortélyait. Megtervezték óráikat, javaslatokat kaptak eszközök és forrásanyagok használatára, de maguk dönthettek, mit választanak a lehetőségek közül, mi illik módszertanukba. A készülődés alatt a részt vevő gyerekeket benevezték az e-Hód játékra (http://e-hod.elte.hu), amely az informatikai gondolkodást méri, így az elkövetkező évek résztvevőivel való összehasonlítás viszonyítási alapot ad a diákok fejlődéséről. 2014 januárjában értékelték a programot, és a tanárok kreatív, kitartó munkája, a gyerekek lelkesedése további eredmények elérésére sarkallt minden résztvevőt. Három hónappal a tanítás megkezdése után a tanárok videós beszámolókat készítettek óráikról. A projektről készült összefoglaló megnyerte az International e-Learning Assosiation által alapított e-Tanulás díjat mobil kategóriában (http://bit.ly/tablet-tanulas).

A programban a Jászfényszarui IV. Béla Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola tanulói vehetnek részt, főképpen ötödik osztálytól felfelé. Egy-egy osztálynak szóló műveltségi területhez tartozó óráknak (informatika, földrajz, matematika, irodalom, angol, magyar, könyvtárismeret, egészségtan, számítástechnika, kémia, biológia versenyelőkészítő, rajz) átlagban csak a felét tartják a digitális eszközök kiemelt használatát biztosító helyszínen. De az óraközi szünetekben kipróbálhatják, megtapasztalhatják, mitől lehet „okos” egy bicikli, egy porszívó, vagy milyen a UHD TV. A 2013-14-es tanévben mintegy 90, a 2014-15-ös tanévben mintegy 130 diák tanulhatott a SMART Schoolban.

Tanórai használatra több száz ingyenes alkalmazást, applikációt és interaktív internetes weboldalt ajánlottak fel a mentorok. A tanárok előszeretettel készítettek különféle interaktív játékokat a számonkéréshez, alkalmaztak különféle digitális elérési módot, például QR-kódot és kiterjesztett valóságot a tartalmak eléréséhez. A tanulók bárhol hozzáférhetnek az órák menetéhez, a házi feladatokhoz, szüleikkel együtt áttekinthetik a tanulás menetét. Az egész várost lefedő WIFI-hálózat lett kiépítve, így a tanárok néha az épületen kívül tartanak órákat. Kirándulásra is magukkal vitték a diákok a tableteket, digitális írástudásukat szintetizáló helyzetekre építve járhatták be Egert, az Egri csillagok című regény nyomdokain haladva.

Az egész pilotot átitatja az élményalapú tanulás, a gyerekeket motiválja a megismerés utáni vágy és a kreatív önkifejezés. A tanárok a tabletek használata által nyitottabbá lettek. Füzetek helyett digitális jegyzeteket, tankönyvek helyett a tanárok által előkészített, interaktív digitális tartalmakat alkalmaznak a SMART Schoolban. A pedagógusok finomíthatták az egyéni és a csoportmunkák mikrotanítási módszereit, társértékeléssel kiegészítve a visszajelzéseket. Például A Pál utcai fiúk feldolgozásakor a diákok interaktív posztereket használtak és a StreetView alkalmazással bejárták a helyszíneket.

Csak olyan feladatokhoz használtak digitális eszközöket, amelyek így többet adtak a tanuláshoz, segítették a megtapasztalást, mélyítették a tudást. Az eszközök kritikus, etikus használatának kialakulását jól illusztrálja, hogy a gyerekek játék közben lefényképezve egymást mobiljukkal, megkérdezték társuktól, beleegyezik-e abba, hogy feltegyék a képet egy közösségi oldalra. Előfordult, hogy, ha valami nem ment, akkor a gyerekek adtak ötletet a tanároknak és így együtt áthidalták a problémát. A digitális technológiáknak a tehetséggondozásban betöltött szerepe is egyértelműen kirajzolódik a pilot projektből, amelyben több műveltségterülethez tartozó szakkör, versenyfelkészítő foglalkozás segítette a gyerekeket jobb eredmények és sikerek eléréséhez. A lemaradók korrepetálásában a diákok előszeretettel segítettek.

Az egri Eszterházy Károly Gyakorlóiskola projektjei

Több, az elektronikus tanulási környezet kialakítását célzó iskolakísérletet is folytatott, illetve folytat az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskolája. Azokban jelenleg mintegy 30 pedagógus vesz részt. Eddigi tapasztalataik szerint úgy tudják megvalósítani a digitális átállást az oktatásban, hogy a tanulók aktív részesei a folyamatnak, és az általános iskolából kikerülve már tudatosan használják az informatikai eszközöket a tanulásban. A szakmai program irányítói: Antal Péter, Borbás László, Kis-Tóth Lajos (kutatásvezető), Komló Csaba, Racsko Réka, Gulyás Enikő és a gyakorlóiskola pedagógusai.

Az első pilot projekt a 2009-10-es tanévben kezdődött, annak keretében kisméretű számítógépeket kaptak az 5. évfolyam egyik osztályának tanulói és az őket tanítók. Előtérbe helyezték a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott kompetencia alapú tanulást, melynek célja, hogy a tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Ebben a fázisban a világháló adta lehetőségeket használták ki a pedagógusok, a hagyományos taneszköz és az informatikai eszköz szimbiózisára törekedve. A következő fontos állomás az e-book bevezetésére és pedagógiai vizsgálatára vállalkozó E-papír a hazai közoktatásban módszertani kísérlet volt, amely 2010-ben kezdődött az Eszterházy Károly Főiskola és konzorciumi partnereinek bevonásával. Ez a 7. és a 11. évfolyam két-két osztályát és nyolc tárgyat érintett.

A 2011-12-es tanévben az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és a főiskola gyakorlóiskolája egy új szemléletű, több tanéven átívelő módszertani kísérletbe kezdett, amely most is folyik, minden félévben meghatározott kutatási tervvel. A fejlesztések új irányát a táblagépek (tablet) jelentették. A tankönyvek és a feladatgyűjtemények mellett számos új, interaktív alkalmazás színesíti az ismeretátadást és az ismeretszerzést a korszerű tanulási környezetben. A 2013-14-es tanévtől pedig a táblagépekkel egy új alapokra helyezett pilot kutatás vette kezdetét. Nem „csak” egy gép kerül a pedagógusok kezébe, hanem az évfolyam teljes tankönyvcsaládját lefedik a digitális módszerrel. A formai megvalósítás is egyedülálló, hiszen megjelent az interaktivitás multimédiás feladatoknál, így mindenki maga ellenőrizheti a tudását.

A kutatás jelenlegi szakaszában az alsó tagozatos osztályok közül felmenő rendszerben a jelenleg másodikos és negyedikes osztály, 6. osztályban a természetismereti, a magyar nyelv és irodalom, a történelemórákon használják a tanulók a táblagépet. A 9. évfolyam esetében az egyik osztály iPad eszközt, a másik Windows platformot alkalmaz. A tavalyi félévben elindítottak egy fejlesztő e-bibloterápiás foglalkozás-sorozatot, amelynek elsődleges célja a konfliktuskezelés és az önértékelés fejlesztése. A tanulók a legtöbb tantárgynál használják a digitális eszközöket a papír alapú tankönyvek mellett. A tanórák ezáltal élvezetesebbé, színesebbé tehetőek és nagyban hozzájárulnak a tanultak elmélyítéséhez, például a feladatmegoldás és a prezentációkészítés során. A módszerek tekintetében a pedagógusoknak szabad kezet adtak, a frontális munka mellett csoportmunkában és projektmunkában is szívesen használják az eszközöket.

A kutatás során több módszerrel elemzik az órafelvételeket: a videós interakció-elemzés mellett szövegelemzést is végeznek és kérdőíveket alkalmaznak. Számos jó példa mutatja, hogy a táblagépek a személyes tanulási környezet kialakításának jó útját képviselik, és érdemes alkalmazni a Hozd magaddal a saját eszközöd! modellt is. A táblagépek a multimédiás lehetőségek terén verhetetlenek, és a kreatív médiahasználatban is látnak jó lehetőségeket a szakemberek. A digitális hátizsák ugyanis lehetővé teszi, hogy például a természettudományos kísérleteknél, méréseknél, összetett keresési feladatoknál, vagy akár a történelem és a magyar nyelv és irodalom tárgyaknál egyaránt használják. Tavaly a pedagógusok az Egri csillagok című regényt dolgozták fel a várban digitális eszközök segítségével, nagy sikere volt. A DigiSuli című kisfilm (http://tiny.cc/digisuli_ekf) a Digitális nemzedék konferencián 2009-ben első díjat nyert, ezt a 8. osztályosok forgatták táblagéppel.

A pedagógusok a problémaközpontú feladatmegoldást helyezik előtérbe, és minden tanuló mindig ugyanazt az eszközt használja az iskolában. A tanárok is tanulnak a diákoktól a digitális eszközök használata során, ez a folyamat kölcsönös, hiszen a felfedezéses tanulás akkor működik hatékonyan, ha ebben a tanár és a diák partner tud lenni. Emellett a tanulóknál a más tevékenységekbe ágyazott tanulás is nagyon hatékonynak bizonyul. Az eszközök nagy motivációs erővel bírnak, számos elérhető applikáció olyan lehetőségeket nyit meg a diákok előtt, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Míg eddig csupán a pedagógus szavaira és saját képzeletükre támaszkodhattak a diákok, ma már a tabletek segítségével megnézhetik – akár 3D-ben is –, meghallgathatják, videón vagy állóképen rögzíthetik, visszajátszhatják, lelassíthatják, animálhatják a különböző tananyagokat. Minden diák saját tanulási típusának megfelelő tevékenységet választhat, amely lehetővé teszi a mind komplexebb tudás kialakulását.

További információ: byod.ektf.hu