Digitális fejlesztés: ahol a sok-sok évezredes tudás élménnyé válik

Milyen feladatokat lát el mint szakmai vezető? Milyen célokkal kezdte meg munkáját a projektben?

2020 decemberében kezdtem az Oktatási Hivatalnál dolgozni, az alsó tagozatosok számára fejlesztett okosgyűjtemények fejlesztésének menedzsereként. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központból érkeztem ide, ahol a Digitális Oktatási Stratégia szakmai implementációját támogattam, s az itt szerzett tudást és innovációs irányelveket a munkám során mindig vezérelvnek tekintettem. 2022 novemberében kaptam felkérést a projekt 9. és 10. mérföldkövének szakmai vezetésére.

A szakmai vezetés a fejlesztés tartalmi irányait a meghatározott kereteken belül, a csapatok összehangolt és eredményes munkájának szervezésével fogja össze. A szó szoros értelmében vett szakmai feladatok azonban a tevékenységének csak egy részét teszik ki. Felügyelni kell a munkafolyamatokat, folyamatosan követni a megvalósítást, illetve végső minőségbiztosítást végezni mind a határidőben való teljesítés, mind pedig a szakmai színvonal tekintetében. Ugyanakkor azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai vezető víziót ad, célt határoz meg, és utat mutat azon szakmai csoportok számára, akik a fejlesztésen dolgoznak. Érzékeny szenzorként működik, aki felfigyel a humán erőforrásban rejlő potenciálra, és támogatja, egyengeti a produktumok útját, hogy ne ragadjanak meg ötlet szinten, hanem eljussanak a megvalósításig.

Persze arról is beszélhetünk, hogy a szakmai vezető a felmerülő problémákat, a támogatás felhasználásának hatékony lehetőségeit kellő ügyességgel igyekszik kezelni. Folyamatosan kapcsolatot kell tartani a HR-rel, a fejlesztésben részt vevő koordinátorokkal, egyeztetni a pedagógiai, jogi, kommunikációs kollégákkal. Mindeközben konferenciákon vettünk részt, szakmai napokat, rendezvényeket szerveztünk, a folyamatos meetingek mellett. Igazán izgalmas feladat irányítani azt a helyzetet, ami egy meghatározott időintervallumon belül egy konkrét cél lehető legminőségibb és legjobb megvalósítását jelenti.

Milyen fejlesztések történtek, valamint milyen fontosabb szegmensei voltak a munkának?

Az utolsó mérföldkőben igyekeztünk olyan újdonságokat megteremteni, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését és motivációját, azt kerestük, hogyan lehet olyan utakat találni, ami a sok-sok évezredes tudást élménnyé teszi.

Két irányból közelítettünk ahhoz, hogy élménnyé formáljuk, ami kötelező. Egyrészt arra koncentráltunk, miként tudunk olyan pedagógiai innovációkat fejleszteni, amelyek a tananyag és az ismeretelemek közvetítését valamilyen másféle módon, a megszokottól eltérő módszerrel mutatják be azoknak a gyerekeknek, akik a hagyományos úton kevésbé eredményesek a tanulás terén. Másrészt a technológiai fejlesztések területén szerettünk volna fejlődni, vagyis az www.nkp.hu informatikai keretrendszerének lehetőségeit tágítottuk.

A pedagógiai innováció területén igazán nagy újdonságnak számít a Magyarország nagy tájaihoz kapcsolódó 6 darab videóklip, amelyek a tananyag feldolgozásához ajánlva készültek el (pl.: https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_7_8_nat2020_b/lecke_03_014, de a Magyarország földrajza/Magyarország természetföldrajza című témakörnél más leckéknél is megtalálhatóak a videók – a szerk.).

Szintén új kezdeményezés volt a megzenésített memoriterek sorozat is, amivel előrukkoltunk. Lyrics-videókat fejlesztettünk, amelyek a kötelező verseket animációs háttérrel, felirattal és zenei aláfestéssel mutatják be. Fejlesztettünk preparált verselemzést is, amelynek lényege, hogy egy interaktív megoldás segítségével a szövegtestet az elemzési szempontok szerint lehet végigpásztázni, így kiemelve a fontosabb információkat.

Ugyanakkor a vázlatírást is segítettük, sőt életrajzi böngészőt is fejlesztettünk a gyerekek számára, aminek az a jelentősége, hogy a diákok maguk kutathatják fel, böngészhetik végig az egyes szerzők életének fontosabb állomásait vagy műveit. A nyelvtantanulást interaktív játékokkal támogattuk meg.

Kiemelten fontos fejlesztésnek tartom az interaktív periódusos rendszert, valamint az interaktív térkép (https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajzatlasz/) fejlesztést is. Továbbá megoldást kerestünk arra, hogy több hazai iskola természettudományos, kísérletezésre alkalmas szertárának szűkös lehetőségeit kompenzáljuk, ennek apropóján készítettünk videósorozatot Härtlein Károly fizika szakos mestertanárral, aki fizikai kísérleteket mutat be az érdeklődő gyerekeknek, diákoknak, hogy ezzel is közelebb kerüljenek a természettudományos területhez.

Voltak nehézségek a munka során? Mit emelne ki ezekből? Hogyan sikerült megoldani a problémákat?

Gőzerővel kellett dolgoznunk, hiszen rövid volt a fejlesztési idő, tulajdonképpen néhány hónap alatt kellett megteremtenünk mindazt, amiről most beszélgetünk, s ez idő alatt 35 digitális tankönyv készült el. Mindezt pedig úgy vittük véghez, hogy folytonos kapcsolattartást kellett kialakítani a különböző fejlesztőcsoportok – azokon belül pedig az adott feladatot ellátók – között, ami egy ilyen volumenű feladatvégzésnél nem kis koordinációs feladat volt. A lényeg tehát, hogy ez a projekt – sok mindenen túl – a megoldásokról szólt.

Milyen örömteli pillanatokra emlékszik vissza szívesen?

Mielőtt belevágtunk volna a „B” sorozat könyveinek digitális elkészítésébe, azt mondtam a kollégáimnak, hogy valami olyat kell most csinálnunk, ami eltér az eddigi megvalósításoktól. Mivel a nyomtatott könyvek esetében is másabb a „B” sorozat, mint az „A”, úgy az új sorozat digitális átültetésének és megvalósításának is szükségszerűen másnak kellett lennie. Szerettem volna, hogy tanulási stratégiákat mutassunk, praktikus vagy izgalmas megoldásokat, hogy legyen színes eszközrendszere a tanárnak és motivációja a diáknak egyaránt, s úgy érzem, ennek eleget tettünk.

A kezdetekkor azt tanácsoltam mindenkinek mint szakmai vezető, hogy gondolkodjanak sorozatokban. Mert ahogyan a Netflixen megnézek egy sorozatot, és „ráharapok”, nem engedem, nézem és nézem, úgy beválhat ez a digitális tankönyveknél is. Ezzel egy új oktatási műfajt hoztunk létre, amelyet remélem, sokan kedvelnek majd.

Kiemelném a magyar tájakról készült videóinkat, amiket örömteli volt viszontlátni a tévében, s bár jó ideje dolgozom már a tananyagfejlesztés területén, azt még nem volt alkalmam – egészen mostanáig – megélni, hogy egy oktatási fejlesztés bekerül a televízióba, hogy a nagyobb, szélesebb nyilvánosság számára is köztudomású legyen a munkánk gyümölcse. Nagyon sok jó pillanatunk volt, annyi mindenről lehetne még beszélni, hiszen az egész fejlesztés mindenki számára inspiráló volt.

A projekt lezárását követően mire lehet számítani? A jövőben fognak folytatódni a fejlesztések?

Még ebben az évben napvilágot látnak a hiányzó sorozatrészek egyes elemei, amelyekben, reményeink szerint sok most megkedvelt innováció folytatódik majd.