Diáktudósokat tüntettek ki
Beszámoló a XXXI. OTDK záróüléséről
A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében rendezték meg november 18-án a hazai felsőoktatási tehetséggondozás idei legnagyobb seregszemléjének, a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciának ünnepélyes záróülését. A rendezvényen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy tudomány nélkül sem a gazdaság, sem az ország, sem a kormány nem lehet sikeres. Hozzátette: a tehetség nem érdem, hanem azért adatik, hogy jól sáfárkodjunk vele. – Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból nem csak személyesen lehet profitálni, de profitál a nemzet is – emelte ki a tárcavezető, aki üdvözölte, hogy a tehetséggondozás támogatására egyre többet áldoznak a magáncégek is. Pálinkás József, az MTA elnöke a diákköri munka legfontosabb elemének nevezte a mester és tanítvány közötti személyes kapcsolatot, „együttmunkálkodást”.
Az idei versenyben 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre. Az elismerésre összesen 303 hallgató pályázott, közülük 45-en kapták meg, további két diák pedig kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.
A tehetséggondozásban kimagasló munkát folytató oktatók elismerésére szolgáló Mestertanár Aranyérem kitüntetésre 111 felterjesztés érkezett az idén, ebből 52 oktató, kutató vehetett át díjat. Átadták a Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmeket, a Máriás Antal Emlékérmet és az OTDT Arany Kitűzőjét is, így a díjazottak száma megközelítette a 200 főt.
Az esemény után néhány díjazottal beszélgettünk.
REGULY ÁGOSTON
Melyik szekcióban nyújtott be pályamunkát az idei OTDK-ra?
Országok gazdasági rendszerével – makroökonómiával – foglalkozom, amely igen tág terület. Ezen belül az OTDK-munkáimat a nyugdíjrendszerekről írtam: hogyan lehetne fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszereket, ha a középpontba az embert állítjuk? A dolgozat amellett érvel, hogy a különböző nyugdíjrendszerek különböző társadalmi csoportoknak – eltérő jövedelemmel és preferenciával rendelkezőknek – kedveznek.
Középiskolásként is vonzották már a gazdasági kérdések?
Nem, elsőre az egyetemen kezdtem el érdeklődni a gazdaság iránt. Az egyetemválasztásnál még nem igazán merült fel, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni. Elsőévesként fogott meg a tantárgy, elsősorban az előadónak, Meyer Dietmarnak köszönhetően, utána pedig elragadtak a megválaszolatlan kérdések. Az első nagyobb megerősítést másodéves koromban, az OTDK-n kaptam.
Milyen korábbi eredményekkel büszkélkedhet?
Az élethez való hozzáállásról sokat tanultam, amikor versenyszerűen vitorláztam. Ebben az időszakban több országos bajnokságot is megnyertünk. Szakmai eredményeket az egyetemen értem el először. Másodévben TDK-ra intézményi díjat és különdíjat, majd a 2011-es OTDK-n is első helyet kaptam, különdíjjal. Igazából itt indult meg egy lavina, és utána már sikeresen tudtam pályázni más egyetemi (kari, köztársasági stb.) díjakra, valamint később szintén készítettem TDK-ás dolgozatokat, amikkel eljutottam az országos konferenciára. A TDK-mat később publikálhattam, ennek külön örültem. Legfontosabb, azt hiszem, az, hogy az élet összehozott Martinás Katalinnal, akivel szívesen dolgozom együtt a mai napig is. Ennek a közös munkának több publikációt is köszönhetek.
Jelenleg mivel foglalkozik?
A BME GTK közgazdasági elemző szakon vagyok mesterszakos hallgató, valamint az Államadósság Kezelő Központban gazdasági elemzőként dolgozom, és az állampapírokhoz köthető kockázatokkal foglalkozom. Ez rendkívül izgalmas, főként a 2008-as és 2011-12-es európai adósságválság miatt, minden a feje tetejére állt, és láthatóan a gyakorlat mérföldekkel jár az elmélet előtt.
Jut ideje azért kikapcsolódásra is?
Igen, a szabadidőmet sportolással töltöm, illetőleg barátaimmal igyekszem minél többet találkozni. Emellett a Balaton teljesen ki tud kapcsolni, mintha másik univerzum lenne.
Mik a szakmai tervei a jövőre nézve?
Szeretném tovább folytatni a kutatást, úgy érzem, ez olyan flow-élményt ad, amely közelebb visz a boldog élethez. Szeretnék PhD-t szerezni a jövőben, akár külföldön is, de nem elsődleges cél. Hosszú távon szeretnék Magyarországon maradni, persze azt gondolom, hogy egy-két évre – világlátás céljából – érdemes lehet más országokban tapasztalatot szerezni.
Milyen üzenettel buzdítaná tudományos munkára a mostani elsőéves gólyákat?
Nekem sokat segített, hogy igyekeztem nyitott lenni, nem csak emberek iránt, hanem különféle irányzatokra is. A sok hatásból pedig szépen lassan kialakult a saját véleményem.
SCHUTH GÁBOR
Mi a fő kutatási területe?
Sporttudományi területen kutatok, azon belül elsősorban sportbiomechanikájú vizsgálatokat végzek. Az OTDK Testnevelés és Sporttudományi Szekciójában mutattam be a pályamunkámat. A lányoknál serdülőkortól (a fiúkhoz képest) 3-8-szor gyakoribbá váló, igen súlyos elülső keresztszalag-sérülés rizikófaktorainak diagnosztikája és lehetséges prevenciója állt érdeklődésem középpontjában. Az edzésprogram hatékonynak bizonyult, jelenleg labdarúgók bevonásával teszteljük.
Sportolói múltból ered ez az elhivatottság?
Korábban a nemzetközi kapcsolatok érdekeltek. Aztán 16 évesen, Dániában élőben tekinthettem meg a női kézilabda Bajnokok Ligája döntőjét. Az esemény azonnal magával ragadott. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a TF-en a kezdetektől pozitív visszajelzéseket kaptam a munkámmal kapcsolatban. Három oktatómat ki kell emelnem: dr. Ökrös Csaba indított el a tudományos pálya felé, immáron harmadik éve dolgozom Prof. Tihanyi József témavezetése alatt biomechanikai vizsgálatokban, a mentorom pedig a TF jelenlegi dékánja, Prof. Radák Zsolt.
Mi mindent ért már el pályafutása során?
A TF-en négyszer nyertem meg a házi TDK-t, továbbá kétszeres OTDK és kétszeres nemzetközi TDK győztesnek mondhatom magam. Az idei OTDK-n prezentációs díjra jelöltek, emellett háromszor nyertem el a Köztársasági Ösztöndíjat. Büszke vagyok rá, hogy megkaptam a Semmelweis Egyetem Kiváló Diákköröse Díjat, továbbá a Kerpel-Frónius Tehetséggondozó Program Tagjának mondhatom magam. A Nemzeti Kiválóság Program Eötvös Loránd hallgatói ösztöndíjának első kiírásakor a két sporttudománnyal foglalkozó ösztöndíjas egyike lehettem. A legnagyobb rangú díjam talán a most kapott Pro Scientia Aranyérem. Fontosnak tartom, hogy Erasmus ösztöndíjjal egy évet tanulhatok Angliában, ami nagyban segítheti a szakmai előremenetelemet.
Jelenleg is kint él?
Sunderlandben tanulok egy évet, illetve a TF-en is folytatom tanulmányaimat humánkineziológia mesterképzésen. A kutatás mellett igyekszem minél több gyakorlati tapasztalatot is szerezni, itt Angliában elsősorban a labdarúgás területén.
Az ösztöndíj lejárta után tervezi, hogy külföldön marad?
Nagy lehetőségnek tartom a külföldi tanulmányutat, ahol már az eltöltött két hónapban is számtalan új impulzus ért, bővült a látóköröm. Hosszabb távon azonban Magyarországon szeretnék dolgozni. Nagyon bízom benne, hogy itthon is elindul egy kedvező folyamat, és a sporttudomány nagyobb mértékben tud bekapcsolódni a mindennapi edzői munkába. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a kutatási eredményeket az edzők számára a gyakorlatba ültessük át, hiszen a kutatás nem válhat öncélúvá. Elsősorban a labdajátékok utánpótlásában szeretnék dolgozni, de szívesen foglalkoznék élsportolókkal, vagy oktatnék az egyetemen.
Milyen lehetőségeket nyit meg Ön előtt a Pro Sciencia Aranyérem?
Szinte minden ösztöndíjnál nagy előnnyel indulok az Aranyéremnek köszönhetően, reményeim szerint a PhD-felvételimnél is segít majd. Külön kiemelném az élményt és megtiszteltetést, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében a Himnusz nekünk, díjazottaknak szólt a díjátadó ünnepségen. Örömmel léptem be a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságába, ahol már az első találkozáskor intelligens és motivált fiatal kutatókkal ismerkedhettem meg.
Mely területen kutat?
Elsősorban pszichológiai területen folytatok kutatást, a XXXI. OTDK-n a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Pedagógiai Pszichológia tagozatában mutattam be pályamunkámat.
Miről szól ez a pályamunka?
A dolgozat címe: Pedagógusok munkahelyi elégedettségének vizsgálata protektív faktorok tükrében. Segít-e a flow-élmény és az erények birtoklása? Vizsgálatunkkal elsősorban arra szerettünk volna választ kapni, hogy napjainkban a pedagógusok számára mennyiben jelent örömforrást a hivatásuk, miként biztosíthatja a jóllét élményét.
Milyen eredményt hozott a vizsgálat?
A 435 fő aktív pedagógus részvételével készült nemzetközi vizsgálat eredményei szerint a pedagógusok boldogságszintje a hazai vizsgálatokkal azonos képet mutat: 75,4 százalék vallja magát általában boldognak, 72,4 százalékuk pedig a munkahelyén is boldognak érzi magát. A válaszadók az anyagi, társadalmi presztízs hiányát tekintik a leginkább problematikusnak elégedettségük szempontjából, míg pozitív élményeket a kapcsolatrendszerből adódó hatások nyújtanak számukra. A regresszió-elemzés alapján azok a pedagógusok bizonyultak a legelégedettebbnek a munkájukkal, akiknek általános és munkahelyi boldogságélményük is magasabb. Emellett lényeges, hogy a munka során minél kevesebb antiflow-élményt, szorongást és apátiát éljenek meg. Vizsgálatunk szerint a pedagógusok munkahelyi elégedettségének növekedéséhez nem az járul hozzá igazán, hogy birtokolnak-e a tanárok erényeket, hanem az a fontos, hogy munkájuk során legyen lehetőségük ezeket aktivizálni. Az erények közül különösen az emberiesség és szeretet gyakorlásának lehetősége javítja az elégedettséget.
Mikor kezdett el először érdeklődni a pszichológia iránt?
Mindig érdekelt a pszichológia, ám nem gondoltam, hogy a kíváncsiság és az érdeklődés megfelelő alap lehet egy tudományos munka megvalósításához. 2009-ben tagja lettem az Egyetem Pszichológia Tudományos Diákkörének, ahol a Diákkör vezetői meggyőztek róla, hogy talán ezek a legfontosabb dolgok. Ezúton is köszönöm dr. Gáspár Mihálynak és Holecz Anitának, hogy irányt mutattak tudományos érdeklődésemnek, és akik nélkül ezt az elismerést soha nem sikerült volna elérnem.
Milyen sikereket ért már el a mostani elismerést megelőzően?
A 2011-es OTDK Személyiségpszichológia szekciójában különdíjban részesültem, társammal, Kassai Istvánnal. Emellett hét konferencián tartottam előadást, amelyek közül a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése volt számomra a legjelentősebb, ahol témavezetőmmel, Holecz Anitával közös előadást tartottunk. Megjelent három publikációm, háromszor nyertem el Köztársasági Ösztöndíjat, Rektori Dicséretben is részesültem.
Mennyi lemondással járt a diákévek alatt ez a nagyon komoly szakmai elkötelezettség?
Kívülről szemlélve úgy tűnhet, hogy mindez lemondással jár, én viszont egyáltalán nem érzem ezt. Életem eddigi legszebb időszaka volt az elmúlt néhány év, mert azzal foglalkozhattam, ami igazán érdekelt, és úgy érzem, ez az, amiben kiteljesedhettem.
Van mottója?
Goethe szavait idézve: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.”