Olvasási idő: 
14 perc

Diákképviselet minden szinten

Interjú Boncsarovszky Péterrel, a győri Révai Miklós Gimnázium DÖK elnökével, a győri Városi Diák Fórum jegyzőjével, a győri Tankerületi Tanács Diákönkormányzatok által delegált tagjával és az Országos Diáktanács Győr Moson-Sopron megyei póttagjával

Péter ugyan még csak középiskolás, mégis több évnyi aktív érdekképviseleti, közösségszervezési tapasztalattal rendelkezik. Gimnáziumi DÖK-elnökként és városi diákvezetőként érdekvédelmi, rendezvényszervező, illetve kapcsolattartó feladatokat lát el, de bekapcsolódik a győri Tankerületi Tanács és az Országos Diáktanács (ODT) munkájába is. A hazai diákképviselet szintjeiről és az ezekben végezhető feladatokról beszélgettünk.

Hogyan kerültél a diákképviselet világába? Milyen elképzelésekkel vágtál bele a diákönkormányzati munkába?

Már az általános iskolában is buzgó diáknak tartottak. A tanárok és a kortársak sokszor mondták, hogy „na…, ott jön az az aktív kisgyerek”. Az osztálytársak kicsit rossz szemmel is nézték a ténykedésem eleinte, de a tanárok felfigyeltek rám. Az alsó tagozatos osztályfőnököm azzal viccelődött, hogy biztosan államtitkár lesz belőlem. Ötödik osztályban bekerültem az iskolai diákönkormányzatba, hetedikben a szervezet titkára lettem, nekem kellett megírnom az ülések jegyzőkönyveit és egyéb adminisztratív dolgokat intézni, nyolcadikban pedig elnök lettem. Szerintem sikeres időszakot tudhatok magam mögött, egykori alelnök társaimmal a mai napig visszajárunk nosztalgiázni az iskolába – például az érettségi szünetben.

Milyen lehetőségei vannak az általános iskolai DÖK-nek?

Szerintem alapvetően az összes általános iskolai DÖK-nek megvan arra a lehetősége, hogy aktívan vegye ki a részét az iskola mindennapjaiból. Mi egy tanévben két rendezvényt, egy mikulás- és egy farsangi sulibulit rendeztünk, természetesen idomulva az általános iskolai keretekhez. Emellett szerveztünk évente egy-egy tanár-diák vetélkedőt, amelyek szintén jól sikerültek. Itt azonban még messze nem volt akkora szerepe a diákönkormányzatnak, mint a középiskolában, de így is igyekeztünk minél jobb programokat szervezni.

Ezt követően, nyolcadikban felvételt nyertem a győri Révai Miklós Gimnáziumba, ahol már a gólyatáborban is figyeltem a szervezők összehangolt munkáját. Ősszel volt a Révai Gólyabál, ahova már szervezőnek jelentkeztem.

Ahelyett, hogy kiélvezted volna a gólyaévedet?

Ez egy nehéz kérdés… Édesanyám is sokszor megkérdezte az évek folyamán, hogy miért nem pihenek, bulizom, miért nem nézem meg a dolgokat résztvevői oldalról? Most már még annyira sem tehetem ezt meg, mivel én „viszem” a szervezetet. Eleinte az okozott gondokat, hogy nem tudtam megfelelően delegálni a feladatokat. Mindig túl sok mindent vállaltam, ezért nem tudtam jól teljesíteni a programokon. Mostanra megtanultam mindent jól kiosztani és van lehetőségem néha fellélegezni.

A már említett gólyabálra egyébként a második legtöbb jegyet tudtam értékesíteni elsősként. A bál után megrendezték a Diák-Diri kampányt, majd a DÖK-elnökválasztást, ezt követően pedig egy diákparlamenti szavazás keretein belül dőlt el a DÖK Vezetőségbe való felvétel. Nálunk, a Révaiban az a szabály, hogy már első évben be lehet kerülni, de az utolsó évben az érettségi felkészülés miatt már nem lehet tisztséget vállalni. Minden osztályból egy osztálytitkárt és egy osztálytitkár-helyettest hívtak össze, ők szavaztak arról, hogy ki kerülhet be a 13 fős DÖK-vezetőségbe. Bekerültem, és az első évemet a Révai Mentorprogram tanácsadójaként töltöttem. Ezt követően, nyáron, a gólyatáborban már csapatvezetőként vettem részt. A következő év októberében egy újabb Diák-Diri kampányt követően elindultam a DÖK-elnökválasztáson. Első elnöki ciklusom alatt több sikeres bált szerveztünk, városi rendezvényeken, ünnepélyeken képviseltük iskolánkat. Nyáron pedig már a gólyatábor főszervezőjeként tevékenykedtem.

A győri Városi Diák Fórumhoz (VDF) szintén a 2017/18-as tanév az elején csatlakoztam. Igyekeztem minél több dologban részt venni, szervezni, fotózni – ezt mint hobbit is nagyon szeretem –, majd 2018-ban megválasztottak a szervezet jegyzőjének. Én ezt a titulust jegyző-alelnöknek szoktam hívni, mivel ugyanannyi beleszólásom van a dolgokba, csak adminisztratív jellegű teendőim is vannak.

A Városi Diák Fórum teljesen függetlenül működik az iskolától?

Pontosan, itt egy iskolából bármennyien részt vehetnek. A győri PÁGISZ (Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum) rendszerint megtölti a padokat, ők nagyon aktívak. Az a tervem, tervünk, hogy Győr összes – elsősorban – középiskolájának aktív diákjait tömörítse a szervezet, tehát mindenhonnan legyen minimum egy-egy tag. Idén már második éve töltöm be a jegyzői tisztséget a VDF-nél, mellette pedig 2019-ben DÖK-elnökként is újraválasztottak. Ezt követően történt, hogy a győri tankerület igazgatója küldött egy e-mailt az igazgató úrnak, hogy várják a tankerületi tanácsba a diákképviselőt. Úgy voltam vele, hogy elég az, amit csinálok, így sincs sok szabadidőm. A válogatás napján már telefonon hívták az iskolát, hogy „Péter nem küldött még semmiféle bemutatkozó szöveget”. Nem volt más lehetőség, gyorsan, tesióráról kikéredzkedve megírtam a szövegemet, amit be is fogadtak, majd aznap délután, végül a Tankerületi Tanács Diákönkormányzatok által delegált tagjaként jöttem ki a helyi Tankerület épületéből. Itt a győri tankerület igazgatójával, a megyei közgyűlés elnökével és hasonló komoly szereplőkkel van aktív egyeztetési lehetőség. Ez jó lehetőség a párbeszédre, de még van mit csiszolni a dolgon, több kérdésben is meghallgathatnák a diákok véleményét.

Nem sokkal a Tankerületi Tanácsba történő megválasztásom után rendezték meg a megyei diákparlamentet, ahova az iskolánk engem delegált, ott megválasztottak az Országos Diáktanács tagjának is, azonban erről lemondtam kicsit több szabadidőért cserébe, jelenleg póttagként veszek részt a munkában. A póttag és a tag között – mint később kiderült – a különbség csak egyetlen szavazati jog. Úgy érzem, sok mindenben szerepet vállalok. Azt is hallom vissza, hogy aktivitásomban nincsen hiány. Azóta pedig még a Nemzeti Ifjúsági Tanács diákönkormányzatokért felelős munkacsoportjába is bekerültem. Elég jól haladunk, még a karanténhelyzet alatt is több esetben tartottunk online megbeszéléseket.

DÖK-elnökként milyen lehetőséged van az érdekképviseletre az iskoládban? Milyen ügyekkel foglalkoztatok az elmúlt évben?

Az elnök tartja a kapcsolatot a Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, valamint az intézmény vezetésével is, kizárólagos aláírási joggal rendelkezik. Amikor az iskola diákságát képviselni kell, azt is az elnök látja el, mint ahogy a megyei diákparlamentekre is a DÖK-elnök az elsődleges meghívott. Az iskolán belül az elnök vezeti a diákparlamenteket, a rendezvényeken pedig főszervezőként vesz részt, továbbá az évnyitó és évzáró beszédeket is a DÖK elnöke mondja. A 24 órás vetélkedőn is ő a csapatkapitány, szavazategyenlőségnél ő hozza meg a végleges döntést. Az elmúlt évben sok előadást szerveztünk, például pályaorientációs témában online és személyesen is. Tuba Orsolya a finn oktatási rendszert és előnyeit mutatta be. Emellett az I. Országos Online 24 órás vetélkedőn vettünk részt, ahol harmadik helyen végeztünk.

A koronavírus-járvány következtében kialakult helyzetben miben tudtátok segíteni az iskola vezetését?

Legfőképpen kommunikációs oldalról tudtunk segítséget nyújtani. A révais Facebook-csoportokba mi töltöttük fel a vezetőségtől érkező friss tudnivalókat. Természetesen a leendő gólyákkal is folyamatosan kommunikáltunk. Szerencsére a gólyatábort is sikeresen meg tudtuk rendezni. Amikor Novák Katalin államtitkár asszony kitette Facebook-oldalára a szavazást a nyári gyermektáborokkal kapcsolatban, akkor egyből megosztottuk, hogy „na, most kell szavazni!”.

Milyen hagyományokkal rendelkezik az iskolád, illetve Győr városa az ifjúsági, illetve diák-érdekképviselet terén? Mennyire kellett neked, vagy a közvetlen elődeidnek kijárnia az utat?

A legtöbb diákönkormányzat alapvetően nincs könnyű helyzetben, de úgy tűnik, hogy a tanártársadalom és az intézményvezetés egyre jobban próbál nyitni a DÖK-ök felé. Nálunk szerencsére igazgató úr igazán elfogadó, és amiben tud, támogat minket. Tisztelettel viszonyul hozzánk és a munkánkhoz, ugyanakkor nyitott és rugalmas. Ebből következik, hogy nekünk nem kellett nagyon utat törnünk, de természetesen ki kell állnunk a magunk igazáért, és meg kell mutatnunk azt is, hogy a diákok véleményére is figyelni kell.

A Városi Diák Fórum 2013-ban alakult újra, azóta leginkább rendezvényszervezéssel foglalkozik. Január vége óta új polgármesterünk van, Prof. Dr. Dézsi Csaba András személyében, aki rendkívül támogató az ifjúság felé. Idén januártól először van az önkormányzatnál ifjúsági referens is. Nemrég meglátogatott minket Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár, akivel kötetlenül, de előremutató módon tudtunk beszélgetni. A VDF-eseknek van még egy minimális kiváltságuk a városi rendezvényeken, mégpedig az, hogy önkéntesként meglehetősen jó pozíciókat szoktak kapni.

Meglátásod szerint miként működik az Országos Diáktanács? Mekkora hatékonysággal képes képviselni a középiskolás diákságot?

Az ODT egy nagyon jó kezdeményezés. Vannak, akik úgy tartják, hogy ez csak egy álszervezet és csak papíralapon létezik. Aki még nem ismeri közelről a szervezet működését, az hiheti ezt, de ha részt venne egy ülésen, akkor látná, hogy igenis zajlik a munka. Mielőtt valamilyen oktatással, diáksággal kapcsolatos jogszabályt bevezetnének, egyre többször kikérik az ODT véleményét. Kifejezetten erős és jó párbeszéd zajlik a szervezet és a köznevelésért felelős tárca között. Az ülések az EMMI épületében, dr. Maruzsa Zoltán államtitkár és helyettese, Kisfaludy László jelenlétében szoktak zajlani. Az ülések mellett különböző kiegészítő programokon, tréningeken is részt vehetünk.

Vettél már részt Országos Diákparlamenten?

Igen, a 2020. februári, Székesfehérváron megrendezett Országos Diákparlamenten én is jelen voltam. Nagyon jó és hasznos, de egy kicsit megterhelő rendezvény volt, rengeteget tanul itt az ember és sok új ismeretségre is szert lehet tenni. Az első este a magyar köznevelés irányításában érdekelt szinte összes szereplő megjelent, ezt követően részt vettünk egy előkészítő ülésen, majd másnap elindultak a szekcióülések. A leghúzósabb rész az egész éjszakán át zajló szerkesztőbizottsági ülés volt, ahol letisztáztuk, összeraktuk és előkészítettük az utolsó plenáris ülésre az államtitkárságnak benyújtandó pontokat.

Milyen fejlesztési, stratégiaalkotási lehetőségeket látsz ma a diákképviselet terén, legyen szó intézményi, vagy akár országos szintről?

A rendszer alapvetően jól működik szerintem. Ha van az iskolában egy alkalmas tanár, aki összefogja a szervezetet, valamint minimum egy tenni akaró diák, akiből elnök lehet, akkor sok mindent el lehet érni. Persze ki lehetne bővíteni a DÖK-ök jogköreit, lehetőségeit, például a házirendek vagy az igazgatói pályázatok véleményezésével kapcsolatban. Ezt bele is foglaltuk az idei diákparlamenti ajánlások közé. A forráshiány, az önálló költségvetés hiánya problémát szokott jelenteni, de ez nehéz kérdés, hiszen a DÖK nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Úgy gondolom, hogy a megyei diákparlamentek ülésezhetnének egy kicsit gyakrabban, hogy ott is ki tudjon alakulni egy összetartó közösség.

Hogy érzed, milyen ma a diákság közéleti aktivitása?

Úgy érzem, hogy jó az aktív-inaktív arány, bár talán lehetne több aktívabb ember. Győrben előfordult, hogy kérdésessé vált, el tudunk-e indítani egy rendezvényt. Szerveztünk pályaorientációs előadást, hívtunk meg backpacker utazót, próbáltunk programokat szervezni, de itt is jelentkezett az a probléma, hogy sokan délutánonként elfoglaltak, a különórák miatt az ilyen programok már nem férnek bele az idejükbe. A COVID-helyzet alatt egy előadást szerveztünk online formában, ex-révais előadó diákokkal, de sajnos azon sem voltak annyian, mint reméltük.

Tervezed felsőoktatási tanulmányaid során, vagy akár később is folytatni az érdekképviseleti, közösségszervezési munkát?

Természetesen egyetemi tanulmányaim alatt is nagyon szeretnék részt venni az érdekképviseletben. Jó érezni azt, hogy ilyen szinten bele lehet folyni a dolgokba. Érdemes lenne minél többeknek megpróbálni, akinek nem való, az úgyis rá fog jönni. Alapvetően a jogtudomány vonz jelenleg a leginkább. Azon belül inkább a bírói, közjegyzői irány, de gondolkodom a diplomáciában is. Szerintem annak is a jogi képzés tudna egy biztos alapot adni. Leginkább az utoljára említett szakma lenne érdekképviseleti, közösségszervezési munka, de ahogy a mondás tartja: „Addig még sok víz lefolyik a Dunán.”