Olvasási idő:
12 percAuthor
Diákból állampolgár: érdekképviseletre tanítják a fiatalokat a Kárpát-medencében
A magyar fiatalokat érdekli legkevésbé a közélet Közép-Európában hasonló korú társaikhoz képest. Ezért is indít kétéves képzési programot partnereivel a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) európai uniós támogatással. Az Erasmus+ program finanszírozásában megvalósuló projekt lehetőséget ad többek között tanárok és közszolgálati tisztségviselők képzésére, egy tudásközpont és információs portál létrehozására. A cél, hogy több száz Kárpát-medencei fiatal tanuljon „demokráciát”, sajátítson el mások tiszteletén alapuló vitakultúrát, álljon ki a saját és diáktársai jogaiért érdekképviseleti keretrendszereken belül.
A mag
yar fiatalok a koronavírus-járvány óta érdeklődőbbé váltak a közügyek iránt, mint az azt megelőző évtizedekben, de még így is nagyon alacsony a 15–29 évesek politikai érdeklődése – derült ki a Magyar Ifjúság 2020 kutatásból.[1] Ennek a korosztálynak csupán 11 százaléka beszélget rendszeresen a szüleivel közéleti kérdésekről, a negyedük pedig egyáltalán nem. A barátaikkal és ismerőseikkel még ennél is kevesebbszer kerül szóba a téma.
„A Nemzeti Ifjúsági Tanács öt éve foglalkozik diákönkormányzati vezetők képzésével, valamint gyermek- és ifjúsági önkormányzatok szervezetfejlesztésével. Célunk ezzel a programmal, hogy a Kárpát-medencei fiatalok a képzések során megtanulják, hogyan artikulálják a véleményüket strukturált formában, érdekképviseleti keretrendszereken belül” – mondta Kovács Péter, a NIT elnöke.
A Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation (röviden: PRIME) című pályázatot a 2022 és 2024 közötti időszakban (amíg tart a program) a Nemzeti Ifjúsági Tanács fogja össze, és olyan szakmai szervezetekkel és egyetemekkel dolgozik majd együtt, mint a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Selye János Egyetem és Hallgatói Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve önkormányzati szervezetekkel − Székesfehérvár Megyei Jogú Város, Kovászna Megye Tanácsa – és az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala.
„Akik ma diákvezetők, holnap döntéshozók lesznek a gazdaságban, a művészetekben, a kisközösségekben, a civil szektorban, az egyházakban, az oktatásban és a politikában is. Számunkra emberileg is, szakmailag is kiemelkedő jelentőségű, hogy a diákvezetők, diákpolgármesterek később is felkészülten, felelősen hozhassák meg döntéseiket. Ezt a célt szolgálja közös projektünk, amelyet mérföldkőnek tartok a rendszerváltás utáni Magyarország történetében” – mondta dr. Aáry‑Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.
Prof. Dr. Fedeles Tamás, a PTE oktatási rektorhelyettese hozzátette, hogy a Pécsi Tudományegyetem életében mindig is kitüntetett helyet foglaltak el a pedagógusképzések és -továbbképzések is. „A projekt során Tanárképző Központunk partneriskolai hálózatára és egyetemi oktatóink tudására alapozva azon fogunk dolgozni, hogy a partneregyetemekkel közösen létrehozandó képzések módszertani és szakmai megalapozottsága minden tudományos kritériumnak megfeleljen.”
A PRIME program jó lehetőséget teremt az ifjúsággal foglalkozók számára, legyen szó akár önkormányzatokról, iskolákról és ott dolgozó pedagógusokról, akár a diák- és hallgatói önkormányzatokban szerepet vállaló fiatalokról.
„Nagy megtiszteltetés, hogy Székesfehérvár Önkormányzata aktív partnerként részt vehet ebben a programban. Hiszem, hogy ez elismerése és visszaigazolása annak az immár több mint tízéves városi összefogásnak, amelyben a Városi Diáktanáccsal, a Hallgatói Tanáccsal, az intézményekkel és a pedagógusokkal együtt dolgozunk az ifjúságot érintő kérdésekben. Sok mindent sikerült elindítanunk és megvalósítanunk, egyik büszkeségünk, hogy immár három alkalommal is Székesfehérvár adhatott otthont az Országos Diákparlament ülésének, és hogy a fiatalokkal közösen számos program és helyi tehetségkutató hagyományát teremtettük meg” – tette hozzá a programindító eseményt befogadó város, Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.
Mi a cél? Merjenek és tudjanak bátran felszólalni a fiatalok!
A PRIME program célja, hogy olyan akkreditált továbbképzések induljanak, amelyekben elsősorban a fiatalokkal foglalkozó tanárokat és önkormányzati tisztségviselőket képeznek és fejlesztenek majd. Cél továbbá egy megerősödő, határokon is átnyúló diákvezetői képzési rendszer kialakítása, illetve egy tudásközpont és információs portál létrehozása is. A program keretében összegyűjtik és terjesztik az ifjúság részvételét támogató pedagógusok, közszolgálati tisztviselők munkavégzéséhez kapcsolódó gyakorlati ismereteket, valamint feltárják és értékelik a létező jó gyakorlatokat, és ezek alapján dolgozzák ki az ágazati szakmai tudásbázist.
A program során elkészülő tudásközpont és információs portálon a képzés anyagai mellett alapszabályminták és jogi dokumentumok is elérhetőek lesznek, amelyek az alakuló diákönkormányzatok munkája mellett az érdeksérelmet szenvedett diákok és szülők panaszbejelentéseit is segítik majd.
Vitakultúra, érdekérvényesítés, retorika: csak néhány terület, amelyek elsajátítása szükséges ahhoz, hogy gondolkodó emberek legyenek a mai ifjúság tagjaiból. Kovács Péterrel, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökével beszélgettünk.
Mit kell tudnunk a Nemzeti Ifjúsági Tanácsról?
A 2012-ben megalakult Nemzeti Ifjúsági Tanács hazánk ifjúsággal foglalkozó civil szervezeteinek ernyőszervezete, amelynek jelenleg 101 tagja van Kisvárdától Szentgotthárdig. Szervezetünk nemzetközi tudás-, kapcsolati- és információs tőkével támogatja Magyarország fiataljait és képviseli érdekeiket a döntéshozók felé. Missziónknak tekintjük az ifjúságügy fejlesztését és a fiatalok közéleti témák iránti figyelmének felkeltését. A 2012-es megalakulás óta feladatunknak tekintjük a fiatalok és a tagszervezeteink képviseletét, az ifjúsági szektor képviselői közötti párbeszéd megteremtését, a fiatalsággal kapcsolatos ügyek közérthetővé és elérhetővé tételét, az ifjúsági szektor fejlesztését, a döntéshozókkal történő folyamatos párbeszéd megteremtését, a horizontális ifjúságpolitikai célok megvalósulásának elősegítését, illetve a tagszervezetek segítségével a fiatalok elérését, problémáinak feltárását és közvetítését a döntéshozók felé.
Ön mióta foglalkozik a közélettel?
Jómagam alapvetően már középiskolás korom óta foglalkozom érdekképviselettel: a több mint háromszáz esztendős hagyománnyal rendelkező Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségiztem, ahol már igen korán közösségszervező szerepet vállaltam a diákönkormányzat elnökeként. Pécsi egyetemi tanulmányaim alatt az ifjúságpolitika és a hallgatói érdekképviselet aktív tagja voltam. Az egyetem kari hallgatói önkormányzatának vezetését két évig láttam el, majd 2019 januárja és 2021 októbere között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökhelyetteseként tevékenykedtem. Így kerültem kapcsolatba a NIT-el, melynek 2019 eleje óta vagyok elnökségi tagja, alelnöke, majd 2022. január 1-je óta elnöke.
Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy a magyar fiatalokat érdekli legkevésbé a közélet Közép-Európában? Hogyan lehetne ezen változtatni? Milyen tervekkel rukkolnak elő?
Én nem mondanám, hogy a magyar fiatalokat érdekli legkevésbé a közélet, inkább máshogy érdekli őket. Ráadásul a 2000 óta négyévente megvalósuló nagymintás ifjúságkutatás alapvetően több kérdésben is eltér a Közép-Európában végzett ifjúságkutatásoktól. Tehát ha nincsen egyforma normarendszer alapján felállított ifjúságkutatási mérés, ami a kontinensen mindenhol ugyanúgy mér, akkor ez olyan, mint ha összehasonlítanánk egy tacskót és egy vizslát... A 2016-os magyar nagymintás ifjúságkutatás szerint az ún. közéleti, társadalmi kérdések iránti érdeklődés még csak 2,45 volt, ennek ellenére 2020-ra, talán nem függetlenül a COVID hatásaitól, ez a mutató megnőtt 2,91-re. Azt gondolom, hogy a közélet megközelítésén kell alapvetően változtatnunk. Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy a közélet nemcsak a szorosan vett pártpolitikát jelenti, hanem minden olyan tevékenységet is, amit alapvetően valaki egy kisebb-nagyobb közösségéért végez. Ezért is fordít a NIT kiemelt figyelmet a diákönkormányzatok világára, ahol a fiatalok élesben próbálhatják ki a közélet működését.
Ennek a szektornak a fejlesztésére indítottuk el 2022 novemberében a PRIME nevű projektünket. Hosszú évek óta foglalkoztunk már a fiatalok fejlesztésével, de a Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation (röviden: PRIME) projekt legfőbb célkitűzése az iskolai keretek közötti és önkormányzati ifjúsági részvételi formák értékalapú fejlesztése a Kárpát-medencében (Magyarország, Szlovákia, Románia). Programunk alapja szemléletváltás, ezért nemcsak a diákvezetőkkel, hanem a velük foglalkozó mentorpedagógusokkal és az önkormányzati ifjúsági referensekkel, munkatársakkal is kooperálni szeretnénk.
A szülőket is meg lehet győzni arról, hogy a közélettel való foglalatoskodás – nem a politikai véleménynyilvánítás – szükségszerű egy fiatal felnőtt számára?
Meg, abban az esetben, hogyha ők is megértik: a közösségszervezés és diák-érdekképviselet, valamint a pártpolitika, bár mindkettő közéleti aktivitásnak tekinthető, nem egy és ugyanaz. A projektünk célja is az, hogy a szülők is felismerjék, gyermekük igazából rengeteg softskillt sajátíthat el előbbiek művelése közben. Amellett, hogy úgy érzi, alakíthatja mikrokörnyezetét, számtalan új tudást sajátít el, közben pedig emberi és baráti kapcsolatokat alakít ki.
Milyen konkrét tervekkel, célokkal vágnak neki a pályázat megvalósításának?
A PRIME-projekttel olyan szakmai közösségeket szeretnénk létrehozni az anyaországban, Felvidéken és Erdélyben, amik az ifjúsági részvételt promotálják az általuk vezetett közösségben. Most tavaszra a partneregyetemek befejezik a programot megalapozó kutatási időszakot. Tavasz végén egy konferenciát rendezünk, és kijelöljük a képzésfejlesztési irányvonalakat. 2024 tavaszán mindhárom régióban, mindhárom célcsoport vonatkozásában megindulnak a szakmai pilotképzéseink. Weboldalunk az év második felére egy diákérdekképviseleti tudásközponttá alakul: elérhetőek lesznek alapszabályminták és olyan jogi dokumentumok is, amik az érdeksérelmet szenvedett diákok és szülők számára is segítséget nyújtanak majd. Továbbá egy jógyakorlatokból álló gyűjteményt is létrehozunk. Egyetemi és önkormányzati partnereinkkel közösen azon fogunk dolgozni, hogy a hazai és határon túli magyar diákönkormányzati rendszer európai szintű, megalapozott és elismert iskolája legyen a képviseleti demokrácia előszobájaként .
